Lagd-Ligetfalva - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 14.

Ligetfalva 14.292. 43

egyébként az egész falu: "...consistit ex 26 Inquilinis domiciliatis, ggros et prata postdoraalia nulla, sed agros exstirpatitios 154 Hetretarura Possoniensium, prata verő exstir-patitia 17 Curruram caparia possidentibus.. Ezeknek a házas zselléreknek a névsora is megvan a forrásban. Adatai szerint irtásföldjeik 3-10 mérőig váltakoznak, a többség azonban 5 mérősön felül bir irtásföldet. Irtásrétgeik 1/2-1 kaszásnyiak. Szőleje egynek van közülük: 2 kapásnyi. Valamennyien megfeizetik a házak utáni censust /l Ft/, a korcsmát évi 12 ít-ért községük bérli. A possessio határában lévő 50 mérő kapacitású szántóföldet /allod. föld/ a helybeli subditusok robotjával művelteti az uradalom. A subditusok saját irtásföldjeik után a kilenced helyett tizedet fizetik. Az inquilinusok közül 25-en 18 napot, 1 pedig közülük 12 napot robotol. / Nem indokolja miért!/ Van itt egy kis 1 kövü, fából épült urasági malom; a molnárház is faépület. A malomhoz csekély szántóföld is tartozik. A mindenkori molnár használja. A jelenlegi molnár ehhez a 2 mérős szántóhoz - az uraság engedélyével - még 12 mérőnyi iriásföldet is készitett, az egyik évben rozzsal, a másikban kukoricával veti be. 1785-től négy esztendőre a malmot egyébként a Kehida-i molnár birja, ugyanis annyi javitási, átalakitási munkát végzett el, hogy annak ellenértékét az uradalom ebben a formában tudta csak biztositani. A faluhoz tartozó erdőveli makkoltatásoól átlagosan 30 Ft az urada lom óvi k jövedelme. A gesztenyés terméséből a subditusok beadnak évente 1 mérő geszté nyét /ezt 90 dénárra értékelik a conscriptorok/. A fakitermelésből igen csekély az uradalom jövedelme, mert csak a bükkfákat termelik ki, a tölgyekből csak az esett vagy dölt fát. A conscriptorok szerint ugy lehetne fokozni a bejövő jövedelmet, ha az irtásföldeket megváltanák a subditusoktól, sessiokat képeznének, s jobbágyokká tennék őket.