Lagd-Ligetfalva - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 14.

Lickóvadamos 14.291. 51

17. / Vannak-e borospincék? Ezeknek körülbelül hány százaléka épült a felszabadulás után? Borospincék a községhez tartozó hegyen vannak. Felszabadulás után épült 5 %-a. 18. / A felszabadulás előtt épült pincéknek mi az épitési anyaga? Nagyobbrészt föld, kisebb részben tégla és fa/borona/ 19»/ Vannak-e jellegzetes, pl. faragott, gerendás pincék? Vannak-e régi nagy szőlőprések? Faragott gerendás pincék nincsenek, régi nagy szőlőprés 4 db van. III. Munkáselvándorlás 1. / A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshova? közvetlenül a felszabadulás előtt, és hová? A lakosság 30 %-a más megyékbe járt summásmunkára: /Tolna, Somogy, Baranya megyékbe./ 2. / Hányan járnak ma el rendszeresen naponta, vagy hetente munkára? és Hová? 115 fő. 3. / Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? /Hány egyén vagy család költözött el végleg?/ 75 fő. 4. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? Nagylengyeili Olajüzem, GANZ MÁVAG Zalaegerszegi Üzemegysége. 5. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözőitek? Nagyobbrészt Zalaegerszegre költöztek. Munkahelyük több ütemre megoszlik. Nagylengyeli Olajüzem, Ruhagyár, GANZ MÁVAG. 6. / Iáikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen okból? 1950-es évek után a Nagylengyeli Olajüzem kifejlődésével. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak é férfiak? Általában a férfiak, de egy-két esetben nők is. IV. Ipar, mezőgazdaság 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? Ugyanazon növényfajták termelése folyik, £ de TSZCS-ben táblás gazdálkodással. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedény kötés, famunka, stb./? Igen, kosárfonás, saját szükségletre. 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? Igen , kosárfonás. Nagyobb mérvű volt-e, mint ma? nem volt nagyobbmérvü.