Lagd-Ligetfalva - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 14.

Letenye 14.289. 73

3. / A felszabadulás óta 15 család költözött el a faluból. 4. / A községből eljáró dolgozók nagyobb része Bázakerettye, Székesfehérvár, Budapest, Nagykanizsa városokba járnak el dolgozni, ezen túlmenően állami gazdaságokba, valamint más városokba is. 5. / A végleg elköltözöttek Nagykanizsa és Budapest városba telepedtek le, ahol általában üzemekben dolgoznak. 6. /' A nagyobbmérvü munkáselvándorlás 1960-61 években történt a Termelőszövetkezeti termelés idején. 7. / Nők a községből nem járnak el dolgozni más városba, vagy községbe, hanem azok a helyi TSz-ben dolgoznak. IV. Ipar és mezőgazdaság. 1. / Az 1930-as évek táján községünkben egyáltalán nem termeltek őszi árpát és kukoricát. Jelenleg a TSz-ek e két növényfajtát termelik. A 30-as évek időszakában minden gazda termelt 20-30 n-öl területen kendert, ami a saját háztartási szükségletét biztosította. Ugyancsak abban az időben kölest is termeltek, ami már teljesen kiment a termelésből. 2. / A falunak hiziipara nincs. 3. / Az 1900-as évek táján minden egyes parasztcsaládnál fonás, szövés, hirazés megtalálható volt, hisz ur a ruhaszükségletüket ezen keresztül biztosították. A férfiak saját szükségletükre kézi szerszámokat készítettek. 4. / A termékeinek nem adták el, hanem saját szükségletükre termeltek. 5. / Nem értékesítették. 6. / Jelenleg sincs háziipara a községnek. 7. / A Mura folyón három darab vizimalom volt, a Béci patakon 2. S./ A közeli erdőségek a lakosság egyrészének fél foglalkoztatását oldotta meg. 8. / Az állattartás terén az 19'00-as években a községben lévő uradalom birkát, szarvasmarhát, lovat és bivalyt tenyésztett a magángazdaságok szarvasmarhát és sertést. A jobbmódu gazdáknál már ebben az időszakban is tartottak lovakat, sőt egy-két gazda méneket is. 9. / Az 1930-as évek állattartása az előbbiekkel megegyezik.