Kerkakutas-Kisszentgróg - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 12.

Kerkakutas 12.239. 73

4. / Milyenv városban . milyen üzemoknál dolgoznak a bejárók? Lenti, Salaeger szeg, KTSZ., Á1.ÍG. 5. / Milyen vásosokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözőitek? Zalaegorszeg, Komárom, Győr, Tatabánya, Sopron, Bu-dapest. 6. / Ilikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen okból ? 1961.évben. TSz megalakulásakor. 7. / Kők is járnak el dolgozni más helységbe^ vagy csak férfiak? Nők is. IV. Ipar, Mezőgazdaság 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? kenyér g. takarmány és ipari termék. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedény kötés, famunka, stb./?nincs 3. / Volt-e háziipara 1900 táján ? nem Nagyobb mérvű volt-e mint ma? nem 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra? nem 5. / Ha eladásra gyártották hol értékesítették? 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? #./ Milyen szerepe van a lakosság életébeb a közeli erdőségnek, esetleg folyónak vagy pataknak? faellátás, munkaalkalom. 6./ 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? / ló, szarvasmarha, sertés, stb./ Szarvasmarha, sertés. :!./ Az 1930-as években aZ állattartásnak melyik ága virágzott legjobban ? Szarvasmarha 10./ "a volt a faluban vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból körólbelül hány cseléd, hány konvenc .ós, hány napszámos dolgozott ott? 20 cseléd, 50 napszámos. V. A falu néprajzi jellegzetessége. 1. / Van-e még a faluban népviselet? nincs. 2. / Ha már nincs, meddig viselték általában é~ milyent' 1900-ig bőgatya 3. / ülnek-e még a faluban régi népi játékok, szokások? / betlehemezés, rcgölés, pünkösdi királyválasztás, lucanapi kotyolás, húsvéti locsolás, balázsjárás, aprószenteknapi korbácsolás, gergelyjárás, stb./ nem