Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.
Kerkaiklód (Ma: Iklódbördöce része) 11.238. 40
6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás és milyen okból? 1950-1955. /Beszolgáltatás./ 7. / Hők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? Hők is. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően m ennyiben tér el a harmincas években szokásostól? Ipari növényt termelnek, lent. /meghonosodott a szamóca és a málna. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl..kosárfonás, szalmaedén tés, famímka, stb./? nincs. 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? nem 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra? 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették ? 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? ?./ Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnekm esetleg folyónak, vagy pataknak? 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? /ló, szarvasmarhám sertés, stb./ ? Szarvasmarha, sertés, de nagyszámban volt ló is! 9. / Az 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott legjobban? szarvasmarha, sertés, 10. / Ha volt a faluban vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból körülbelül hány cseléd, hány konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? Petrócz-pxiszta 40-50 napszámot kellett szolgálni csaknem minden családnak, hogy rétet és fát kapjanak az uraságtól. V. A falu néprajzi jellegzetessége. 1. / Van-e még a faluban népviselet? nincs. 2. / Ha már nincs, meddig viselték általában az ilyent? nem volt. 3. / Élnek-e még a faluban régi népi játékok, szokások? /betlehamezés . regölés, pünkösdi királyválasztás, lucanapi kot.yolás , húsvéti locsolás ,Balázsjárás, aprószenteknapi korbácsolás , gergelyjárás stb./ nem. 4. / ^a nem mikor kezdett elmaradni, és mikor maradt el teljesen? 1918-25-ig kezdett elmaradni és teljesen az 1930-as években maradt el. 5. / Meddig tartottak régies lakodalmakat, köszöntőkkel? kb. 1940-es évekig.
