Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Keménfa 11.232. 41

10, -serte. Keménfa /

Zala m./ Képrajzi adatok 1967. Az 1859.évi kat. térképen látható, hogy több tömbbel álló szerves település, sok hajlitott és keritett alaprajzú épülettel. A belterület mai népi nevei: Külső-sarok és Belső-sarok. A régi épitkezés már kiveszőbon van, de jellemző rá Némethy Erzsébet 1967-be álló konytyolt zsuptetős, boronafalu, korábban hajlított alaprajzú és fUstöskonyhás, kfe.150 éves lakóháza. /Gyüjtőnapló 1967./ A szőlőhegyen - D:zsahegy - pedig a Koos-féle boronafalas szőlőhegyi pince jellegzetes, melynek alaprajza hasonló a keritett házakéhoz. /Tóth János: Göcsej.. 1965./ A szőlőhegyen több régi pince is található. A közságben jelentős a szőlőművelés és a gyümölcstermesztés /Gyüjtőnapló, 1950. I./ határában - a dűlőnevekből és mondákból - több elpusztult középkori település mutatható ki: Tompa és Csütörtökhely /Holub-kézirat!/, valamint a Kereszturi-puszta. /Holub kézirat!/ Tompáról egykori helyét az un. Házhel jelzi /Gönczi: Göcsej, 75./ - azt tartják, hogy ilyen nevü vár is volt ottan; pincéjében sok kincs és bor van elrejtve / Gyüjtőnapló, 1956.1./. Keresztúr - erről más Pesty Frigyes is közöl /1864/ mondát - a hagyomány szerint "kulcsos város" volt egykor. Közelében a Pusztaszentegyház dülő a templom helyét jelzi. /Zala m. földr. nevei, 1964./ CsütörSükhely középkori település emlékét pedig a hasonló nevű erdő neve tartotta fenn. Szentraihályi Imre 70. Kemérafa Népszámlálás 1970, népesség: kereső: Mezőgaző. 162 102 Ipar 66 29 Egyéb: 19 12 összes: 247 143 Lakó ép.: 57 em: Lak.: 59