Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Kehida (Ma: Kehidakustány része) 11.229. 98

Zala vármegye Zalaszentgróti járás Kehida Kehida /Kethida, Ketud-Hida/ Poss. Ketud. /1232: Zalai okit. II. 644./ Villa Kedhyda iuxta fluv. Zala. /1322j. u.o. I. 160./ Kedheda. / 1349: u.o. 484./ Kedhyda. Keedhyda. /1363. u.o. 638., 1399: Dl. 8464./ Kethyda. /1441: u.o. II. 505., 1446: u.o. 531., 1461. u.o. 578., 1493: Dl. 36997./ Sznet Péter apostol tiszteletére szentelt egyházzal. /1322./ vámhely is volt. /1441./ 1461-ben Szentgyörgyvár tartozékai közt, 1493ban pedig mint a Kanizsaiak birtokát sorolják fel. Ma Kehida, Keszthelytói é.ny. - Csánki: III.p. 69. Amint 1232-ben több alkalommal is összegyűlt a megye nemessége, vagy annak egy része itélőszéket tartani, ép ugy bizonyára később is összegyűlt, ha szUkség volt rá. A

miiat tudjuk mind gyakrabban. Megyénk nemesi közönsége peres ügyeinek elintézésére végül már meghatározott időközökben és meghatározott helyen gyűlt össze. Hogy miért vállasztották 1232-ben éppen Hehydát birói székük helyéül, annak magyarázatát e hely fekvése adja meg. A Zala folyó által két részre osztott megyének nemesei ugyanis mindenfelől megközelíthették Kehidát, annak utjai és hidjá révén. Ezért jelölték meg magukat a Kehidán összegyűlt zalai nemesek; " Zalán innen és tul lakó királyi szolgák." /universi servientes regis witra et ultraZalam constituti. /1339-ben csak a Zala folyótól nyugatra eső területről való nemesek tartanak közgyűlést Kehidán. Holub: p. 210. - 1232. A megye autonóm birói joghatóságát a megyei törvényszék gyakorolta, ugy a bűntető, mind polgári perekben, de ezek mellett a XEV. században oly birósági közgyűléseket is tartottak, amelyeket nem a nádor, hanem a főispán tartott, mégpedig nem királyi rendeletre, hanem tisztéből kifolyólag, hol valószínűleg más ügyek is szóba kerültek az igazságszolgáltatás mellett. Ilyen magyei birósági