Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Karmacs 11.226. 59

28 nemesi családot irtak össze, eredményezte az után azt, hogy 1828-ban a község elöljárósága, mint ennek hivatalos kiadványa tanusitja, nemes, agilis és közrendű tagokból áll, azaz az ekkorra már egyesült Kis- és Nagykarmacs igazgatásában és jogszolgáltatásában mind a három státus résztvett. Mivel a föld a társadalom ilyen alakulásának következtében átment a nemesek és agilisek kezére, az úrbéri tabellában már csak háBas zsellérek szelepeinek, akik szabadmenetelt élveznek.^"

0 Nagyban hozzájárult a társadalmi fejlődéshez az úrbéri viszonyok változása. iMig a XVI-XVII.században a hagyományon nyugvó adózás volt divatban, tehát a lobot, a kilenced és a tized, addig a XVIII.században, amikorra a falu nem nemesi társadalma elzíiulléresedett, Írásbeli és szóbeli megállapodások alapján adóztak uraiknak. Kzek lényege, ho^y vagy 6vi 12-18 napot robotoltak házanként, vagy pedig 6-lü forint készpénz árendát fizettek. A két dézsma csak a szőllő után maradt meg, egyébként mint 178o-ban vallották, sec, kilencedet sem tizedet nem adnak. Ránk maradt Domokos László szerződése 7 karmacsi jobbágyával 1764-bőli egy zsák jd gesztenyén kivül semmit sem ki várit terr.oszétben, csupán évi 6o forint árendát, amelyet 1768-ban 7o-re emelt. Ez azt jelenti, hogy az úrbéri tabella után a szerződés maradt érvényben. 18oo-ban a Kézi hegy birtokosaival is megállapodást kötöttek a hegyvám és kilenoed pénzbeli megváltására. Ez a teljessé vált árendás viszony lényegesen nagyobb függetlenséget és szabadságot biztosított mfrrfknrm'JCB nem nemes népének. - A török adó kezdetben igen súlyos, 1629-ben is 132 forint és 3 akó bor. Később minden ház-