Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Karmacs 11.226. 59

ni részeik eladását. 1611-ben is olyan nagy a pusztaság, hogy Sándor András karmaesi részén 3 lakott telek mellett 8 a lakatlan. 1652-ben megint a törökök dúlják fel a községet. 1700-ben csak öt a lakott telek, a többi üres. 1711-ben a két Karmacson a pestisben 12 gazda halt el. A faluk adóssága 654 forint. A mélypont 1715* csak 5 libertinust, 2 jobbágyot és 2 zsellért irtak össze. Ebben az g időben a karmacsiak szőllei is műveletlenül állanak. A két évszázados vegetálás után a XVIII. század húszas éveiben indul meg a fejlődés, a népesedés számainak normális emelkedése. 1733: 40 /./ pár* 17351 40 /l/ párj 1746- 84 pár) 1748i 485 lélekj 17571 583 lélek /85 pár, 8 zsellér, 37 özvegy/f 1770j 106 család 54l lélek • 151 nemes fő| 177li 690 lélek /egy az évi megyei összeírásban 706 lelket jegyeztek fel, köztük 121 nemes/f 17741 70 /./; 1777t 140 /I/ pór- 17781 798 lélekf 17851 173 osalád 840 lélek) 1802t 119 Pár 920 lélek) 18051 173 háznép 718 lélek) 1836t 941 fő.

9 A község eredeti jobbágytársadalmába a XVI. századtól egyre több nemes, majd agilis család került. Mivel nem volt külön nemesi része, igy a nemesi kúriák a jobbégybázak sorában állottak. Az uj családok királyi adomány, adásvétel és beházasodás révén tűnnek fel, igy a legrégebbi Kustány, Karol, Szili stb. 1769-ben 19 a nemesi családok száma. 1770-ben az összeirt 692 lélekből 151 a nemes, azaz kb. 20 1823-ban 28 nemesi családot irtak össze. Ez eredményezte az után azt, hogy 1828-ban a község elöljárósága, mint ennek hivatalos kiadványa tanúsítja, nemes, agilis és közrendű tagokból áll, azaz az ekkorra már egyesült Kis- és Nagykarmacs igazgatásában és jog/ / / I