Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Karmacs 11.226. 59

Tanítóját 1733-tól kezdve írják össze. 1771-ben 7 tanulót oktat és olvasás-írástól a latin deklinációig.^ Karmacsot a XIX, század során már mindvégig egy falunak írják össze, A II, József féle összeírásban is igy szerepel 830 lakosával. Fényes Elek szerint három tele1' pülésből olvadt össze, Dániel-, Kis- és Nagykarmacsból, A falu a XIX, század első felében, de később is nevezetes vendégfogadóiról, 1832-ben három is van határában, közöttük a hires Gyöngyösi csárda, /Ma Rezi határában van, részletesebben ott említjük,/ A XIX, század folyamán Karmacs 2575 holdas nagykiterjedésű határában szántóin, erdejében és rétjein virágzó állattenyésztés folyt, A század végén 300 holdon felüli birtok van, Abeles Ignác, Hertelendy Lászlóné ós id. Kovács Vendel gazdasága. A Hertelendy gazdaságban a juhászat jelentős, 492 db. az állomány. A többi gazdaságban a szarvasmarha és a lótenyésztés fejlett. A község szarvasmarha-állománya 621, 77 a ló, 453 sertés, 493 juh, 3380 baromfi. Igen jelentős volt a gyümölcstermelés is, 13 635 gyümölcsfát kitevő állományából 5 900 a diófa, 1 500 az almafa, 1000 az őszibarackfa, 800 felett volt a körte, a cseresznye és a gesztenyefák száma is. Az asszonyok a gyümölcsöt ós a tejhasznot, a baromfit gyalog fejükön, hátukon kosarakban, a tehetősebbek kocsin vitték be Keszthely piacára,' Az állatokat Zalaszentgrótra vitték, ahol nagybani felvásárlás volt. A lakosság fő megélhetési forrása is a mezőgazdaság, 968 fő, 84 ^ élt a mezőgazdaságból, az összenépessóg 1 153 lakos volt.