Jakabfa-Kerkaiklód - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 11.

Kallosd 11.220. 47

15. / Volt-e ilyen jellegzetessége a falunak az 1920-as években? igen. 16. / Van-e nyoma a régi nagycsaládi telek felosztásának, hogy ugyanazon a telken 2-3 lakóház is épült, közös kapuval? nincs. 17. / Vannak-e borospincék? Ezeknek körülbelül hány százaléka épült a felszabadulás után? Borospincék vannak, 35 %-a épült a felszabadulás után. 18. / A felszabadulás előtt épült pincéknek mi az épitési anyaga? Epitési anyag tömés, vályog. 19. / Vannak-e jellegzetes, pl, faragott gerendás pincék? Vannak-e régi nagy szőlőprések? Faragott gerendás pincék nincsenek, régi szőlőprések vannak. III, Munkáselvándorlás 1. / A község lakosságának hány %-a járt el rendszeresen munkára máshová , közvetlenül a felszabadulás előtt? 15 %-a, 2, / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetente munkárq és hová? 13-an, Zalaszentgrótra. 5,/ Milyen mérvű a mu ikáselvándorlás a felszabadulás óta? /Hány egyén vagy család költözött el végleg?/ A munkáselvándorlás nem nagy mérvű, él végleg 2 család költözött el, 4, / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? A dplgozók nagy része KTSZ-nél dolgozik, 5, / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözőitek? 2 család Keszthelyre költözött, saját kertészettel foglalkoznak. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen okból? 1960 táján kezdődött, a tsz. szervezése idején. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? Csak férfiak. IV. Ipar, mezőgazdaság, 1, / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? Ma már nemesitett búzát és kukoricát termesztünk, a cukorrépát is csak kb, 10 éve ismeri a község. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl, kosárfonás, szalmaedénykötés, famunka, stb./? nincs.