Gétye-Hagyó - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 9.

Gyülevész (Ma: Zalaszentlászló része) 9.183. 44

•unkára aáshov-, közvetlenül a felszabadulás előtt, és hova? Nea. 2. / Hányan járnak el aa rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? 57 Zalaszentgrót, Zalaegerszeg, Ajka, stb. 3. / Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? /Hány egyé* vagy család költözött el végleg?/ 9 család. 4. / Milyen városban, ailyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? Sajtüzem, Aköv. MTSz. stb. 5. / Milyen városokban, ailyen üzeaekaél dolgoznak a végleg elköltözöttek? Bp. ipari vállalatoknál. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és ailyen okból? TSZ. alakulás előtt 1958-tól. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? Igen, nők is. IV. Ipar, aezőgazdasá;,. 1. / A jslenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően üionnyiben tér el a haruiiicag években szokásostól? Cukorrépa termelésben és a kukorica terület nagyságában. 2. / Van-e a falunak jellegzetes hóziipara /pl. kosárfonás, szal- aaedény kötés, faaunka, stb./ ? Nincs. 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? Nem Nagyobb mérvű volt-e mint aa? Nea 4. / A háziipari terményeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra? 5. / Ha eladásra gyártották? hol értékesítették? 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek? esetleg folyónak vagy pataknak? Nincs. 8. / 1900 körül az állattartás aelyik ága virágzott legjobban? /ló, szarvasaarha, sertés, stb./? szarvasaarha. 9. / Az 1930-as években az állattartásnak aelyik ága virágzott legjobban? tehén tartás és ökör hizlalás. 10. / Ha volt a faluban vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból körülbelül háby cseléd, hány £ konvencióé, hány napszáaos dolgozott ott? Uradaloa volt. 8 konvenciós családdal. V. A falu néprajzi jellegzetessége