Ebergény-Felsőrajk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 7.
Felsőrajk 7.148. 80
III, Munkáselvándorlás 1. / A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshova, közvetlenül a felszabadulás előtt, és hová? 5-6 %-a Fehér megyében 2. / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? 70 fő jár el, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Keszthely, 3. / Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? Hány egyén vagy család költözött el végleg? 8 család. 4. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárót? Ruhagyár, Kőolajfurrás, MÁV. Gépgyár, Utépitő Vállalat. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? 6. / Iáikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és mi lyen okból? 1960 Tsu alakulása után. 7. / Hők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? $ 64 férfi, 6 nő. IV. Ipar, mezőgazdaság. í./ A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? cukorrépa, repce. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedénykötés, famunka, stb./? nincs. 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? nem Nagyobb mérvű volt-e mint ma? 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra? 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek, esetleg folyónak vagy pataknak? nincs. 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott a legjobban? /ló, szarvasmarha , sertés , stb./ 9. / Az 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott legjobban? szarvasmarha, sertés. 10. / Ha volt a faluban vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból körülbelül hány cseléd, hány konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? cseléd: 78 család, napszámos: 13 fő.
