Ebergény-Felsőrajk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 7.

Ebergény (Ma: Zalaegerszeg része) 7.126. 53

6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú elvándorlás, bejárás és mi­lyen okból. Felszabadulás óta az iparban. 7. / Nők is járnak dolgozni más helységben, vagy csak férfiak ? nők és férfiak egyaránt. IV; Ipar, mezőgazdaság. 1. / Jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásosoktól? Eltérés a növényfajokban nincs. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedény kötés, famunka , stb./? nincs 3. / Volt- e háziipara 1900 táján? igen, kenderfonás. Nagyobb mérvű volt-e mint ma? igen 4. / Háziipari termékeket eladásra gyártottak-e akkor, vagy csak házi használatra? házi használatra. 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek, esetleg folyónak, pataknak? ­8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban /ló, szarvasmarha , sertés stb./ 9. / Az 1900-as években az állattartásnak melyik ága virágzott leg­jobban? szarvasmarha és sertés. 10. / Ha volt a faluban, vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a falutól kb., hány cseléd élt, hány kon­venciós, hány napszámos dolgozott ott? nem volt. V. A falu néprajzi jellegzetessége. 1. / Van-e még a faluban népviselet? nincs. 2. / Ha már nincs , meddig viselték általában és milyent? 3. / Élnek-e még a faluban régi népi játékok, szokások? /betlehemezed , regölés, pünkösdi királyválasztás, lucanapi kotyolás , húsvéti locsolás, balázs járás, aprószenteknapi korbácsolás , gergely­járás, stb./ 4. / Ha nem , mikor kezdett elmaradni és mikor mairadt el teljesen? Felszabadulás óta kezd elmaradni. 5. / Meddig tartottak régies lakodalmakat, köszöntőkkel? Jelenleg is tartanak. 6. / Van-e, volt-e a falunak hires fafaragója, mesemondója, énekese,

Next

/
Thumbnails
Contents