Ebergény-Felsőrajk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 7.

Esztergály (Ma: Esztergályhorváti része) 7.139. 45

Esztergál? /Zala m./ Néprajzi adatok, 1967. Patak két oldalára települt község, téglalap alaprajzú épületekkel /kat. térkép, 1859/. Á hagyomány szerint a régi falut - mely a jelenlegi helyén állott, és négy mészárszék volt benne - a törökök lerombolták. Á török kiverése után Báránd pusztáról költözött ide az első lakos, majd földesurai németeket telepitettek be a faluba. Ezek elmagyarosodtak, de ma is sok a német eredetű családnév. A közeli Báránd pusztáról pedig azt tartják, hogy ott egy földpincében aranyhintó van elrejtve. /Gyüjtőnapló 1953.1. és 1957.1./ Remetesziget pedig egy itt élt remetéről kapta volna a nevét, /Zala m. földr, nevei, 1964/ A Zala alsó folyása mentén fekvő községb-n jelentős az állat /marha- éssertés/-tartás, valamint korábban az volt a halászat is. 1890. körül - helyi adatközlés szerint - főleg füstöskonyhás házak voltak a faluban, de volt néhány szabadkéményes is. A hagyomány szerint a németek csak téglafalu, a magyarok borona, sövény és főleg mórfalu házakat épitettek. 1957-ben még két füstöskonyhás ház volt a faluban. Szőlőhegy /Gellért hegy/ van a falu határában. Az itteni régi pincék - eltérően a környező községektől - téglából épültek, ilyen a homlokzatuk is, melyen rendszerint évszám/ 1830-as és 1840-es évek/ van. /Gyüjtőnapló, 1957. I./ Szentmihályi Imre 79. ZÁL. Zalavári lt, Pasc. 11. 1. 42. 23 dob. Conscriptio extirpaturarura possessionis Esztergár évszám nélkül.