Ebergény-Felsőrajk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 7.

Egyeduta (Ma: Letenye része) 7.129. 33

nagy huzóhálóval, horoggal és szigonnyal egyaránt értették* Á cigányok és az asszonyok az árvizek elvonulása után kosárral és szigonnyal fogták a h&leb. Hálóikat is maguk kötötték, az asszonyok által kenderből font fonalból. Folklórkincsük igen gazdag, még a háború után is szokásos volt a lucázás, betlehemezés, aprószenteknapi korbácsolás, háromkirályjárás. Lakodalmaik alkalmával a népi játékok, mondókák ós táncok egész sorával találkozhattunk még a közelmúltban is. Hépdalkincsük rendkivül gazdag, zenei érzékük fejlett, a legények nagyrésze jól oiterázott* Itt kell megemlítenem, hogy a már kipusztított nagy ártéri erdőkben szénégetés is folyt, sőt a Homoköntés-nevü nagy részen aranyat is szoktak mosni. Egyeduta mellett található a Várszéli-föld, most dombos szántó. A törökdulás előtt a néphit szerint ifct vár volt, erre következtetnek a szántáskor előkerülő sok téglából, törmelékből.A Hosszuhergyó dűlőben állt egykor Hergyó falu. A község nevét a néphit szerint Egyed vezérről nyerte, ő építtette a törökök által elpusztított Egyed-várát, s innént maradt fenn az Egyeduta falu név. Élénken él emlékezetünkben a törökfutás és a szahadságharc emléke, bár a kettőt gyakran keverik. Az illérek és Jellasits kegyetlenkedéséről sokat tudnak az öregek, s mint mondják gyermekkorukban őket is velük ijesztgették. Nagykanizsa, 1968. január. Adattár: 24,38, 166. Kerecsényi 68. Egyeduta A lakóépületek száma és megoszlása falazat és tetőfedés szerint. Év: 1900. falazat szerint: Tégla,beton,kő alapon, tégla, beton,kő: 39 tt " vélyog, sár: 3 Vályog, sár alapon, vályog,sár: 20 Egyéb: 89. Cserép,pala, bádog tetőfedésü: 28 Zsindely vagy deszka tetőfedésü: 43 Nád vagy zsup tetőfedésü: 80 Összesen: 151 Év: 1930. falazat szerint: Tégla,beton, kő alapon, tégla, beton, kő: 135 M " vályog, sár: 10.