Csokma-Dusank - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 6.

Dobri 6.117. 58

Dobr i, Zala megye. 1967. A község Nagykanizsától nyugatra 43 km-re, a agykanizsa-Lenti közti útvonal mentén fekszik. Középkori település, s a századfor­dulóig zsuppos házon kivál más alig épült. A lakosság nagy sze­génységben élt a harmincas évekig. Az olajmezők feltárása után a férfiak nagyrésze az olajiparban helyezkedett el. Ma is sokan járnak Lovásziba, de sok az épitőmunkás, vizügyi munkás. MÁVautós is. Fiatal férfi alig van a mezőgazdaságban. A lakosság hagyományos foglalkozása a földmüvelés: gabona és ka­pásnövények termelése, Jelentős az állattartás. Nagymu.lt ú a község szőlőművelése. Szőlőhegy, csaknem minden gaz­dának van, borona-, vagy fatalpas, sövényfalu pincével, nagy # ge­rendás n±HEÉkkis± présekkel : présházba. A hegyi pincék csaknem mind zsúposak, két, vagy három osztatuak, középen a nagy prés­házzal, egyik oldalon borpincével, másikon szobával. A környék­től eltérően szőlőkultúrajuk fejlett, noha alig van, rizlinegt, saszlát, kövidinkát, hárslevelűt , belovárit termelfaek. A szőlő­hegyek környezete festői a sok fehérre meszelt pincével. A pincék berendezése hagyományos, már sok helyütt található gyári prés is. A házak csaknem kivétel nélkül téglából épültek. A szomszédos Csör­nyeföldén vélt téglaégető. A most található házak zöme véghom­lokzattal néz az utca felé. A legújabban épültek mér városias jel­legű, hármasablakosak. Ezek változatos szinekre festettek, a régibb épitésü lakóházak azonban többnyire sárga szinüek, sötét lábazat­tal. A hagyományos épitési anyag a tömésfal, még korábban fatal­pas épületeket emeltek, melyek fala "karóközre" vagy "sövényből" épült. Mindig fehérre meszelték őket. A házak három osztatuak voltak, középütt a füstöskonyhával, - előtte "pitvarral" - az ut­ca felé szobával, udvarfelé kamrával. A füstöskonyhában középütt nagy, szögletes /ritkám lekeritett / kemence volt. a szoba melletti falon tűzhellyel. Onnan fűtötték a szobában rakott szemeskályhát. A telken a gazdasági épületek többnyire a' ház végében, azzal egysor­ban helyezkedtek el. A telek végét általában keresztben elhelye­zett pajta zárja le. A pajták most már téglából épitettek, koráb­ban, bor onáb ól, vagy deszkából készültek. Szintén háromosztatuak voltak, középütt kocsiszinnel, két oldalt "fiókkal" a széna és szalma részére. A keritéseket vesszőből fonták, vagy falábakra

Next

/
Thumbnails
Contents