Csokma-Dusank - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 6.

Csonkahegyhát 6.104. 26

ugyanazon a telken 2-3 lakóház is épült, közös kapuval? Nincs. 17. / Vannak-e borospincék? Ezeknek körülbelül hány százaléka épült a felszabadulás után? Külön borospince nem épület. Hegyen vannak a borospincék. 18. / A felszabadulás előtt épült pincéknek mi az épitési anyaga? Pa és tégla. 19. / annak-e jellegzetes, pl. faragott gerendás pincék? Vannak-e régi nagy szőlőprásek? Paragott gerendás valamennyi pince, különös faragvány nélkül. Szőlőprés van még 1 vagy 2 darab. III. Munkáselvándorlás 1. / A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshová, közvetlenül a felszabadulás előtt és hová? 7 % Pápa környéki urodalm.akba. 2. / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? Zalaegerszeg, Teskánd, Gellénháza 22 fő. Győr megyei utépités 8 fő. 3. / Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? Hány egyén vagy család költözött el véglegesen/? 8 család, nem nagy mérvű. 4. / Milyen városban, milyen üzemnél doljoimak a bejárók? Tégla- , kályagyár, kukoricaszárító. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a véglegesen elköltözöttek? Zalaegerszeg, asztalos, vendéglátó, moziüzem. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás és milyen okból? A tsz.szervezése után. Féltek a tsz-től. $./ Hők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? Nők is. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? A takarmánynövény jött előtérbe. Uj nővén;

7 a szarvaskerep. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara,/pl. kosárfonás, szalmaedénykötés, famunka,stb./? Házi szükségletre kosárfonás. 3. / Volt-e háziiapr 1900 táján? Nem. 4. / A háziipari termékeket eladásra gyár+ották-e vagy csak házi használatra? Csak házi használatra. 5. / Ha eladásra, gyártották, hol értékesítették ? 6. / Vá.ltozott-e az elsadás mértéke és helye msotanra?