Cinegédfölde-Cséplak - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 5.

Csatár 5.93. 107

boltozata egy részét is feltártuk, és egy szabadtéri tűzhelyet melyhez egy hamusgödör tartozott. Mellette egy másik gödörben egy olyan tüzelőhelyet találtunk,amelynek felületére vassalak volt ráégve. Ez, és a körülmény, hogy mellette kovácsolt-vas tárgyakat - vas csatot, vas karikákat - találtunk, feltételezi azt, hogy itt egy kezdetleges kovácsműhely volt. A "kovácsműhely" gödréből egy II.András kori ezüstpénz került elő, a ez pontosan keltezi a településnek ezt a részét a XIII. század első éveiben. A feltárás egyik érdekes lelete volt az a lófej, amelyet a kemencéktől keletre találtunk egy mély gödörbe elásva. Eddig 2-3 esetben találtak lókoponyát elásva Árpádkori településeken. A tudomány mai állása szerint ezeket a lókoponyákat rontás, igézés elleni védekezésként használták a korai időkben. A néprajzi párhuzamok alapján tudjuk, hogy a lókoponyának bajelháritó szerepe sxsxxsct szinte napjainkig megvolt. Tudunk a falu határában élő fára vagy kerités karóira húzott lókoponyákról,amelyékkel mindenféle baj ellen védekeztek. A lókultusz a honfoglalók öröksége. Csatár korai település,igy teljesen érthető, hogy ez a pogánykori babonás szokás még a XIII. század elején is tovább élt, s jelentkezik az itt elásott lókoponyákról, amelyekkel mindenféle baj ellen védekeztek. A lókultusz a honfoglalók öröksége.Csatár korai település, igy teljesen érthető, hogg sz a pogánykori babonás szokás még a XIII. század elején is tovább él, jelentkezik az itt elásott lókoponyákban. Sajnos a településnek csak az északnyugati sarkát sikerült feltárnunk, mert a falu nagy e részét a tszistálló épitésekor tönkretették. Árpád-kori falvaink ugyanis nem voltak nagy kitérjedésüek. A leletanyag alapján azt mondhatjuk, hogy ez a falu körülbelül a XIII. század közepéig volt lakott. Hogyan pusztult el? - nem tudjuk. Talán a tatárjáráskor vagy pedig valamilyen okból az egész falu átköltözött egy másmk dombra. Az istálló körüli ásás során többször emlegették a helybeliek, hogy a templom melletti "Vársürünek" nevezett dombra menjünk ásni. A helyi hagyomány szerint vár volt ezen a dombon. A tsz. elnöke Némerh Kálmán a tervezettnél két héttel előbb leszedette