Cinegédfölde-Cséplak - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 5.

Csatár 5.93. 107

Zalaegerszegi áll. lt. 1717. Inquisitiones. Pasc. XI/18. Puszta Csatár praedium A régi tatárjárás előtt Bagód nevü falunak bizonyos részét Darabos és Keglovics familiák birtáks ezekre a Kerecsényi farniliárul száuott volna. Az emiitett két család megosztozott és az egyik tanú ipa fogta a kötélnek egyik végét, amidőn a földeket fölmérték s akkor adták a templomhoz is a mostani "pap tóikét?« A Farabos részt vette meg Falussy Miklós egy paripán. Most ennek successorai birják , öt házhelyből áll ez a rész a 15-20 hold szántóval és a 7-8 kaszásra való réttel. Puszta Csatárban 5 sessio, Szentpálon pedig egy curia volt a két család közös birtoka. A Hidvégen lakó Parkas Gábor a Keglovich részt, nem csak a Sagod-it, hanem a Rábahidvég-it, Andrásfa-it, Dénesfa-it, Szentpál-it és Puszta Csatár-it és a Kányarár-i jószágot zálogba vette. A Kelgovicsék Bagod-i része szintén 5 házhelyből állott. Tőle vette zálogba szegény Nagy Perenc a Bagod-i, Szentpál-i és Puszta Csatár-i részt. Azin a helyen ahol most is malom ván, a tatárjárás előtt is az volt, de a tatár felégette. A Bagodi familia porcióját örökbe megvévén, szegény Nagy Perenc egész Bagod-ot örökének tartotta s a mostani malmot is ő épittette. Az ő lányától váltott ki bizonyos részt Poky János, Közép Bagod-ban pedig egy részt zálogban bir Kés Kata asszony. Szabó 48. Zalaegerszegi állami levéltár. 1720. Inquisitiones.Pasc. XII/6. Csatár praedium A kihallgatott ta.uk /helységenként 4-5/ vallják, Hohy: Vaspör 2 sessión kivttl az egész curialis hely s idetartotik Csatar-i és Szelencze-i Praedium is. Bük,mindig a Büki familia birta cuarialis helyként. Bőrönd egészen curialis hely, donatio-juk is van róla.