Cinegédfölde-Cséplak - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 5.

Csáford (Ma: Zalaszentgrót része) 5.87. 86

12. / Milyenek voltak a keritések az 1930-as években? Elhanyagolt fakerités, fonott. 13. / Milyen szintire festik általában a házakat? fehér és sárga. 14. / Van-e olyan épitkezési, telekbeosztási vagy egyéb épíileti jellegzetessége a falunak, amely a környező községektől el­tér? Mi ennekja jellege?/ pl. különleges vakolatdisz a házakon festett, faragott oromfalak, stb./? nincsen. 15. / Volt-e ilyen jellegzetessége a falunak az 1920-as évek­ben? nem volt. 16. / Van-e nyoma a régi nagy családi telek felosztásának, hogy ugyanazon a telken 2-3 lakóház is ápült, közös kapuval, nincsen. 17. / Vannak-e borospincék? Ezeknek körülbelül hány százaléka épült a felszabadulás után? van, 25 %-a épült a felszabadulás után. 18. / A felszabadulás előtt épült pincéknek mi az épitési a­nyaga? kő, tégla. 19. / Vannak-e jellegzetes, pl. faragott gerendás pincék? Van­nak-e régi nagy szőlőprések? igen. III. Munkáselvándorlás 1. / A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshová, közvetlenül a felszabadulás előtt, és hová? 15 % f Zalaszentgrótra. 2. / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? 199 személy, Zalaszentgrót, Halimba, Budapest, Zalaeger­szeg, Keszthely. 3. / Milyem mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? /Hány egyén vagy család költözött el végleg?/ 25 4. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? Bányászatban, Zalaegerszeg, Keszthely, Budapest, Veszp­rém. Építőiparban, tej, villamossági üzemben. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg el­költözöttek? Budapest, Zalaegerszeg, Veszprém, Pápa ipari üzemekben. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás és milyen okból? A nagyütemi mezőgazdaság megszervezése óta 1959-60-asvévekben. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? Sok nő és férfi jár el dolgozni a faluból.

Next

/
Thumbnails
Contents