Bori-Büki - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 4.

Botfa (Ma: Zalaegerszeg része) 4.68. 57

9./ Az 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott a legjobban? szarvasmarha 10'/ Ha volt a faluban vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból körülbelül,hány cseléd, hány konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? konvenciós 40, napszámos 50-60 fő. V. A ^'alu néprajzi jellegzetessége. 1. / ^'an-e még a faluban népviselet? Nincs. 2. / Ha nincs, meddig viseltél általában és milyent? Nem volt. 3. / Elnek-o még a faluban régi népijátékok, szokások? /betlehemezés, regölés, pünkördi királyválasztás, luvanapi kotyolás, húsvéti te locsolás, balázsjárás, aprószenteknapi korbácsolés, gergelyjárás, stb./ Nem 4. / Ha nem, mikor kezdett a

lmaradni, és mikor maradt el teljesen? 1950-55 körül. 5. / tied' lg tartottak régies lakodalmakat, köszöntőket? 1950-ig. , 6. / ^an-e, volt-e a falunak fafaragója, mesempnddója, énekese, egyéb népművésze. Ha igen, esek neveit is kérjük. Kincs. 7. / Milyen nevezetes egyéb ssülöttjei vannak a falunak? Nincs. VI. Kérjük az ivet a tanítókkal, a község régi dolgaiban járatos idősebb emberekkel megbessélve kitölteni, és az adatszolgáltatók nevét, foglalkozását és életkorát is megjelölni.Bene Ferenc tsz.nyugdijas, Botfa , Kossuth u.99. Zalaegerszeg, 1967. augusztus 8. Aláirás sk. vb.elnök. BH. 24. Botfa Rákóczi TSz. 1965-ben taglétszáma: 171 fő. gazdálkodási területe: 996 kh. ebből szántó: 573 kh, szarvasmarha állománya 136 db. Traktorállománya: 5 db. Eperjesi István