Bori-Büki - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 4.

Bucsuta 4.80. 43

tömegesen jártak Dunapentelére, Pestre, majd az olajiparban dolgozni. A közeli olajmezők feltárása óriásit lenditett a lakosság gazdasági helyzetén, mód nyilott arra, hogy terményeiket Bázakerettyén értékesítsék, de a munkavállalók is gyakrabban járhattak haza családjukhoz, mine annakelőtte. Terményeiket azelőtt Kanizsán értókesitettók esi, mesélik, hogy a hegyen keresztül fejen hordták az asszonyok /24 km/ a gombát, tojást, tejfölt, túrót a kanizsai piacra. Négy-öt asszpny indult el egyszerre hajnali két órakor, kocsival csak akkor mentek,ha disznót vagy fát is vittek eladni. De szokták a disznót lábon is hajtani. Bgerszegre nem jártak. Bucsutának a mult században fazekasa is volt, legtovább líájer Perenc dolgozott. Volt száraz molnár is járgánnyal. A kefekötéshez, szappanfőzéshez, szövéshez, zsuppoláshoz, teknővájáshoz, majdnem mindenki értett. A paraszti szövés-fonás a 40-es évekig volt szokás. Volt a falunak két-három szénégetője is, akik eladásra égették a szenet. Laktak az erdőben vesszőabroncs ós fazsindely készítők is, ezek abból éltek és faluról-falura jártak az abrinccsal, ugy árusitották. A 20-as évek végéig a férfiak többsége vászongatyában és vászon ingben jártig az asszonyok pedig félszoknyában. Népviseletük a második világháborútól teljesen eltűnt. Polklórkincsük rendkivül gazdag, képzeletüket erdei lények népesitik be, számtalan betyártörténetet ismernek, és élénken él emlékezetükben a törökfutás és a szabadságharc. A betyárokkal mindenki jóban volt, félték őket, de szerették is. Tudták, aki elárulja őket ugy jár, mint az a kovács, akit azért a betyárok belenyomtak szénaboksába, s ott égették meg. A községtől Északra a pusztamagyaródi és szentbalázsi határ közötti területen a dombos, ma szántó Nájpál-oldalban a törökfutás előtt, ugy tudják, város volt. A régi őserdő kivágásakor ugyanis sok templomi kincset, csontvázakat, tégla és kőraaradványokat találtak itt. Ennek környékén többfelé melegvizű forrás található. Nagykanizsa, 1968. január. Adattár: 182. Kerecsényi.