Bori-Büki - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 4.

Bucsuta 4.80. 43

2. / Hányan járnak el rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová ? 75-80 személy, Bázakerettye, Letenye, Nagylengyel. Nagykanizsa. 3. / Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? / Hány egyén vagy család költözött el végleg?/ 10 4. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? Olajbányászok, Gépgyárban, s

őrgyárban, Gazdaságokban. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? Budapest, Balatonmária, Szá_halombatta, Zalaegerszeg, Nagykanizsa. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás és milyen okból? 1957-58. Jobb megélhetés. 1959 Tsz megalakulása után. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? C sak férfiak. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? Most zöldség, gyümölcs term. Belterjesebb. Most több a takarmányféle term. és kevesebb kenyérgabona terem. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara / pl. kosárfonás, szalmaedénykötés, famónka, stb./? Kosárfonás, seprű kötés. 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? volt. Nagyobb volt-e ,int ma? nagyobb. 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor vagy csak házi használatra? Eladásra és házi használatra. 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? faluban, és piacon. 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? igenj most csak a faluban értékesitik. 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek? esetleg folyónak vagy pataknak? Erdők munkalehetőséget bittositanak. 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? /ló, szarvasmarha, sertés stb./. Mind a három. 9. / Az 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott legjobban? szarvasmarha, sertés, ló.