Bori-Büki - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 4.

Böde 4.71. 43

A múltban szegény volt a község, igy - az alapvető földmüvelés és állattartás mellett - sokan foglalkoztak seprű - és vékakötéssel, kosárkötéssel, főként azonban gyantás fa készítéssel./ Gyantás fenyőtudkókból hasogatták és az egerszegi piacon árulták./ Ezéntcsufolták a környékbeliek a bödeieket "bödei gyantásoknak", vagy "bödei söprüsöknek"./Gyüjtőnapló, 1960./ A szokások közül a halotti tér és a virrasztás még az 1960-as években is él, viszont a regölés és kotyolás már megszűnt. / Gyüjtőnapló, 1960./ Szentmihályi Imre 77. Kérdőiv a Helytörténeti Lexikon számára a zalai falvakról. 1.1./ A község neve: Böde 2. / A község fekvése. A legközelebbi várostól, illetve főútvonaltól hány kilométerre fekszik? Zalaegerszeg 13. Főútvonaltól 4. km. 3. / A termőtalaj minősége /

agyagosh

amakos,sák, dombos

, stb.? 4. / A termőtalaj termékenysége. Mekkora az átlagos szemtermés mázsában? 8 q buza 5. / Van-e vasútállomása? nincs. 6. / Van-e folyó vagy patak a községben? Ennek neve? Járni patak. I. % A legközelebbi vasútállomás hány kilóméterre fekszik? Zalaszentgyörgy, 4 km. Andráshida. 8 km. 8. / Ezt a vasúti állomást használják -e rendszeresen? Andráshidait. Ha nem, hová járnak szive sebben? mivel az utja jobb. 9. / Van-e a községnek autóbusz összeköttetése, és ha igen, hány irányban? Zalaegerszeg. - Böde 10. / Mióta van autóbusz összeköttetése a községnek? 1965 év. II. / 1950-ben volt-e autóbuszjárata? nem 12. / San-e lehetőség ji termények eladására? Igen Ha igen, hová hordják terményeiket piacra? Zalaegerszegre 13. / Vannak-e és hányan, akik rendszeresen szállítanak terményt távolabbi városokba, esetleg Budapestre? Hova szállítanak e::;ek? Igen , Zalaegerszegre. 14. / Hová szállították terményeiket az 1930-as években? Zalaegerszegre.