Bázakerettye-Boncodfölde - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 3.

Bázakerettye 3.45. 54

Kerettye 1769. IV, 1. 1769: t> 9 házas zsellér; 1828: 10 zsellér, 1 háznélküli zsellér. Lélekszám: 1770: 59; 18178: 91; 1785: 119; 1793:120; 1805: 114; 1819: 112; 1828:210; /Bázával együtt ?/ 1828 /L. Nagy/: 119; 1830: 126; 1848: 209 fő. VI. 1805. 8; 1819:9; 1828: 17; 1828 /LHagy/: 15; 1848: 17 ház. - szerialista család lakta, köztük 1 csordás és 1 zsellér. A mezőgazdasági termelés igen csekély volt: Bevallott mennyisége 1770*ben: 34 pra buza,68 pm. rozs, 28 pm. zab, 1 pm köles, 2 pm hajdina, 15 pm kukorica, 47 szekér széna és sarjú, 37 kapás szőlő, 67 urna bor. A falucskának szőlőhegye nem volt, később telepitettek. Az állatállomány nagysága 1770-ben: 16 igásállat, 24 egyéb szarvasmarha, 91 birka, disznó. - Ez azpnban nem nyújt reális képet a termésmennyiségről ill. az állatállományról, mivel a nemes családok adatait nem tartalmazza 1778-ban Rákos István volt a legnagyobb birtokos, de mellette más nemesek is éltak a faluban. Még 1828-ban sem lakott itt egyetlen telkes jobbágy sem.- A XIX.sz. első felében Tütösy László földesúri gazdaságát emelték ki. Az uradalmi állattartásban főleg a juhászat volt jelentős. A katonai sélra készült összeirásokban parasztokról nem is irnak. Különböző földesurakat emiitettek, 1830-ban pl. a Dőry családé volt. Lakosai magyarok ós katolikusok. 1774-ben a bánokszentgyörgyi plébánia filiája, Bázával együtt közöttük a legkisebb. A plébános javadalma innét igen csekély volt: 8 zsellérháztól pénzt, 2 tehetősebb háztól pedig disznólábat kapott. Ez évben csupán 3 keresztelés, 1 esketés és e temetés volt a falucskából. A halottakat is az anyaegyháznál temették el. Temploma nincs, csupán egy harangláb haranggal. Az anyaegyház tanítója a gyermekek tanitásáért 1778-ban 15 kr-t és télen 1 kocsi tűzifát kapott, azonkívül min* den háztól 3 kr-t, az özvegyektől feleannyit. Ugyanakkor a plébános javadalma a házasoktól évi 12 kr volt, az özvegyektől ennek fele. Volt viszont már bábaasszony: Nagy Dorottya. A XIX.sz. második felétől az 1930-as évekig népessége alig gyarapodott, legtöbb 1900-ban volt. A szűkös és mostoha határ ugyanis nem volt képes több ember megélhetését biztosítani. Domborzata ugyanio hegyes, melyet a mult század közepén még csaknem felerészt