Babat-Batyk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 2.

Batyk 2.44. 68

Batyk ás Csapé major. Zala ?iegye. Járást Szántó. 1964. 1630, április 19-ki /üredalomt Káldy Gvb'rgy 2ürje-i éo Batthyány oomos isp nsága,/ rectifioatioja Aa urbárium szériát a nonat termőoactbon adják* A vetésforgó kettős, kőt egyforma kiterjedésű területen a fennmaradó egyharaadrész terület ugar. őszkor búzát é rozsot, tavasszal árpát én zabot vetnek. Mégis a vetésforgó ilyen alkalmazása ; ellett saa egy:.ormán terem a fölé* 1/4 rőez I. osztályú 2/4 rósz föld XI. osztályú és a földek 2/4 rés e III. osztályú minőségű. Az átlag oensne 31 Xrf* Ai átlagtermés 2,1/2 pozs* merényi* A termények értékét a megye által megszabott árakhoz, 7 évre visszamenőleg a Keszthely-! piae áraihoz viszonyították 1 FI* 38 Xrfban. - Az őszi szántás 3* a tavaszi kétszeres, de a reotifikálők 2, 1/2 átlagot fogadtak el. A réteket e saját földjeik XI. osztályába sorolták. - A teheneket 5 hónapig fejik. Téli eltartására 6 Xlbra szénát számítanak naponta, szalmával keverve. Ez 5 hóra 900 Xlbra, vegyié 9 oentenáriua szénát jelentett* Egy kovács 1/4 évig, két molnár egész óvcn át dolgozik, mindhárran segéd nélkül. Az őszit az egész föld, tavaszit a fele fogadja be vetésből. Pöldje kövoosea, homokos, sik* Egy pozsonyi mérőnyi földre 30 kocsi trágya kell, mely négy övig hatékony* Bvente a föld X/50-ed részét trágyázzák meg* házi italmérés /epocillatio/ a községi kasszába 4-5 FI, hasznot hoz* A oonscriptiőtól eltéről ;g a községi X8. kaszásnyi /gfWfmjf e rét tiszta jövedelmét 15 Pl. 54 Xrfban állapítják meg* Legközelebbi /gremiale/ piaoa Keszthelyhez 2 statio távolságra* 2 befogóval szántanak* Batyk és Csapó major Zalamegye, Szántói járás külön iv, tünteti fel az 1828 évi összeírásban, hogy a nemesek birtokolunk 16, 2/6 pozsonyi mérőnyi szántóföldet. /Batyk ás Csapó mint uradalomi KáXdy György Tűrja-i, és Batthyány oomos ispánsága uradalma,/ Szomjas -ároly sk. Pátró, 1964,