Babat-Batyk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 2.

Bagodvitenyéd (Ma: Bagod része) 2.25. 17

3. /Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? /Hány egyén, vag, család költözött el véglegesen?/ előtte 5. 4. / Milyeh városban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárói? Ruhagyár, Tejipar, stb. 5. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás,és milyen okból? 1950-1960. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe vagy csak a férfiak? Igen. IV. Ipar, mezőgazdaság 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? Kevesebb a rozs termelés és több ipari, pl. cukorrépa. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedénykötés, famunka stb./? 3. / Volt-e háziipar 1900 táj :

.n? fonás, szövés. Nagyobb mérvű volt-e mint ma? igen 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra? eladásra. 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? Zalaegerszeg, Körmend. 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? igen. 7«/ Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek, esetleg folyónak, vagy pataknak? 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? /ló, szarvasmarha

, sertés, stb./ 9. / Az 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott legjobban? ló és szarvasmarha 10. /Ha volt a faluban vagy §1 közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból körülbelül hány cseléd, 5, hány konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? napsz.9. V. A falu néprajzi jellegzetessége 1. / Van-e még a faluban népviselet? nincs. 2. / Ha már nincs, meddig viselték általában és milyent? nem vol 3. / Elnek-e még a falviban régi népi játékok, szokások? /betlehemezés,regölés, pünkösdikirályválasztás, lucanapi kotyo-