Babat-Batyk - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 2.
Bagod 2.24. 71
C.99. Htto lt. Conscr. prov.par. eccl.'et Lud. raksz. A 100, Bagod. mat«r 1777 tanitó: háza fa, külön iskolat«r«m, ahol 4 tanuló is elíér. 12 tanítvány.Összes jövedelme 72 tt 96 1/3 ceh. 133. OL. Festetics cs. It.-a P.275.IV. közs. ir. 1836 Rsz. 1392. 11?. 1836.VI. 19. Alsó Bagod Alsó Bagod község lakosainak kérelme Zala vm-hez. /Eredeti. Magyar.Kelt uo. I836. jun. 19-én./ Kérésük lényege: rétjeik szűk, csekély volta. Nem tudják a megyei szénaporciót sem beadni, mert amint kitavaszodik, még erre a csekély rétjükre is ráeresztik mind a helybeli, mind a Boldogfa-i földesurak saját gulyabeli marháikat. Az meg egyenesen elszoraoritó, milyen snayaruságot szenvednek a szárazabb nyári időben mind vonós, mind pedig csorda marháik, miután pedig Böldesuraink a legelőből kiszoréttanak Gula Marháinknak tett tilosaikkal". Azonkivül hordáskor, takaráskor az is probléma, hogy nincs meghatározott ezokércsapás, igy aztán a legelőket keresztül-kasul járják a szekerek, ezek miatt mindig uj meg uj viszályok keletkeznek évente. Kérik tehát mind a legelő kérdés rendezését, mind pedig állandó és megváltoztathatatlan szekércsapás kijelölését. Az indorsatum szerint a megye el is rendelte a helyszini vizsgálatot, s egyik táblabiró vezetésével bizottságot küldött ki a holyszinre. Az iratban csatolmányként benne van egy vázlatos, sok javítással teli jelentés-fogalmazvány, mely csak vázlat, de rekonstruálható belőle, hogy a bizottság nem valami nagy eredményt ért el a panasz orvoslásában. Az összefüggő részletek igy adják vissza a helyszini "békéltetés" eredményét: "Az Alsó Bagodi Réteknek á tavaszi legeltetéstől Való el tiltás ellen tett folyamodásukat á jobbágyok visszahúzván azért, mi./.