Alibánfa-Átalfalud - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 1.

Alsóbagod (Ma: Bagod része) 1.5. 71

Két igás állattal szántanak. Piaci városuk Zalaegerszeg, ás annak terményáraihoz igazodnak a termények árai. Még az 1/4 évi educilTumot /korcsmáitatást/ sem használják, mert sok az uradalmi korcsmabérlet. /3/ Semmiféle közjövedelmük, földjük, rétjük, malmuk, vagy más ilyen bevételük nincsen, - A Zala folyó a község földjén átfolyik és olykor károkat okoz, Katonai átvonulások, csak háború idején vannak, különben nem terhelik a községet, Legdtetós az ugarterületen kiv'il nincsen, de vann a szomszédos ífegyáros-i terMleten,amit amit hőrom község köÉösen gyakorol, ahol igásálíatokat legeltetni tilos. Különben máshol legelőt nem ves :nek, sem másoknak át nem engednek, Fagyüjtósük /llgnatio/ erdők hiányában nincsen, Mivel 223 pozs, mérőnyi, vagyis 111, 1/2 jugerumnyi szántható birtokot vallottak éa 44 kaszásnyi rétet - az Urbárium szerint pedig 233, 1/2 jogerumnyi szántó ós 124 kaszásnyi rétj knek kellene lennie - a 122 ju^eruanyi szántó és 30 kaszásnyi rét hiányának oka felől megkérfiezettközség aat adta elő, hogy ez részben üres /elhagyott/, de tzánukat megmondani nem tudták/ - részben az uradalmi birtokokból osztozkodás alkalmával történt elvételekből, véhtll - részben maguknak a jobbágyoknak abból a cserélgetéséből adódott, amellyel a használhatatlan földjeiket másra cserélték. Az uradalom az ilyen régi osztozkodásokat éppúgy, mint a földcserékot elismerte, Alsó-Bagod, 1830 március 16-án kelt reotificatioja. A rektifikátorok a területi adatokon nem változtattak, oaupán a földeket osztályozták másképen. Földek 1/6 része jobb, 2/6 része közepes, 3/6 része silányabb minőségű. Az átlag census 34 Xrf, Az átlagtermés 3 pozsonyi mérőnyi. Egy pozsonyi mérőnyi földre 50 kocsi trágya kell. Más eltérés nincsen. Szomjas Károly sk.