William Penn, 1965 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1965-06-02 / 11. szám

4-IK OLDAL 1965 junius 2. William Penn Official Organ of the William Penn Fraternal Association OFFICE OF PUBLICATION RAPID PRINTING COMPANY 7907 West Jefferson Avenue Detroit, Michigan 48217 PUBLISHED SEMIMONTHLY BY THE William Penn Fraternal Association Managing Editor: ALBERT J. STELKOVICS Editor’s Office: 436-442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH, PA. 15219 Telephone Area Code 412 — 261-3454 All articles and changes of address should be sent to the WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION 436 Fourth Avenue Pittsburgh, Pa. 15219 SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ............................................. $1.00 a year Foreign Countries ............................................................... $1.50 a year SECOND CLASS POSTAGE PAID AT DETROIT, MICHIGAN EMLÉKEZZÜNK MEG HŐSI HALOTTAINKRÓL Minden év május 30-án az amerikai ember magába száll és kegyelettel emlékezik meg azokról, “akik a legnagyobb áldozatot hozták meg hazájukért”, akik életüket adták oda Amerikáért, első sorban az Egyesült Államok ideáljáiért. Végig az egész or­szágon, a legnagyobb városok és a legkisebb falvak egyaránt megünneplik a “Memorial Day”-t és komoly méltósággal tisztelik meg a hősi halottak emlékét. Ez törvényes ünnepnap és sok üzem felfüggeszti működését erre az ünnepnapra. Mindenfelé zászlók lobognak. Milyen kár, hogy a csillagsávos lobogó csak ünnepna­pokon leng az utcákon és nem állandóan. Ez az emlékünnep gyásznap azok részére, akik elvesztették fiaikat, férjüket vagy atyjukat a háborúkban, de tulajdonképen az egész nemzet számára kegyeletes ünnep, mindazok tisztele­tére, akik országukért küzdve a halálba mentek. Emlékezzünk a hősökre, akik utólag nyerték el a Congress érdemrendjét, de ne felejtkezzünk el a közkatonákról sem, akik az ismeretlen ka­tonák seregét gyarapították. Ezen a napon elmélkedhetünk azon is, hogy milyen őrült­ség, ha ember ember ellen harcol és hogy a háború rendszerint milyen hiábavaló. A történelem folyamán, egyik civilizáció a másik után a háborút választotta végső döntőbíróságául. És ezek a véres háborúk mindenkor nagy ártalmára voltak a küzdő fe­leknek. Az emberi élettel való pazarlás mindig elképesztő volt. Az anyagi javak játszi elpusztítása hányszor hiúsította meg áldásos használatukat. A különböző nemzetek és népek eszmevilága állandóan egy­másba ütközik, a vitás kérdések csak kompromisszum alapján oldhatók meg. De hányszor látjuk, hogy az egyik fél nem haj­landó a nehézségek békés, igazságos elintézésére. A másik fél pe­dig megérti, hogy bizonyos elveit és ideáljait nem adhatja fel. Ha egyik fél sem enged, háborúra kerül a sor. Ha valamely nem­zet békés eszközökkel nem képes álláspontját megvédeni, akkor kénytelen harcolni azért,amiben hisz, de akármilyen igazságos is ez a küzdelem, mégis rengeteg pusztulást okozhat. A nemzet ifjúságának szine-virága sorakozik fel a harcvonalban életüket kockáztatva. A nemzet gazdasági és ipari ereje a háború szolgá­latába áll. Sok mindent összerombol a háború, ami pótolhatat­lan. Milyen szomorú, hogy azok, akik csak jogukat és az igazsá­got akarják megvédeni, oly sok szenvedésnek vannak alávetve. A háborút minden törvényes, erkölcsi és megengedhető esz­közzel meg kell akadályozni. Mindenkinek imádkoznia kell a békéért. Ne avatkozzanak a nemzetek más nemzetek ügyeibe, ha nincs erre komoly okuk. A mi hatalmas nemzetünket sokszor fenyegeti az a veszély, hogy külügyeiben nehéz eldöntenie, mikor kell magát idegen bonyodalmaktól távoltartania vagy mikor kell azok megoldásában résztvennie. A második világháború óta az Egyesült Nemzetek igyekeztek a Szovjetuniót sakkban tartani a fegyverkezési versenyben. A Szovjetunió célja az, hegy az egész világot a kommunizmusnak hódítsa meg. A fegyverkezési verseny rengeteg pénzt és anyagot emésztett fel. Minden adódollárnak körülbelül fele megy védelmi költségekre. A védelemre csak egy év alatt fordított vagyon sok Appalachian sorsát tudná felvirágoztatni. E vagyon tizedrésze előre vihetné a tudósokat a betegségek elleni küzdelmük kutató munkájában. Sok kulturális és nevelésügyi célt lehetne elérni e vagyonnak csak elenyészően kis részével. Mégis kénytelenek va­gyunk ezt a sok pénzt hadi célokra fordítani, mert a modern technológia olyan gyorsan halad előre, hogy az uj gépezetek szinte már akkor kezdenek elavulni, amikor felszerelik őket. A Memorial Day tehát arra való, hogy gondoljunk kegyelet­tel mindazon amerikaiakra, akik országunkért életüket áldozták fel. Ne felejtkezzünk meg arról az áldásról sem, amelyet azok­nak köszönhetünk, akik az ország ügyeinek vezetését úgy inté­zik, ahogy az leginkább megfelel az igazságnak, a jóakaratnak és a testvériségi eszmének. Olvassa el figyelmesen a következő kérdéseket, aztán kérdezze meg önmagát: szabad-e ezeket mellőznöm? Vájjon fizet-e valamit biztosításom sebészeti költségekre? Ha igen, az összeg vájjon megfelel-e az 1965 évi mü'.ót­­dijaknak? Van-e kórházi biztosításom? Hány napra nyújt ez nekem segélyt? Fedezi-e a szobán és ellátáson kívül a többi szolgáltatást: u. m. műtét-terem, kötszerek, laboratóriumi dijak, Röntgen­­vizsgálat, stb? Hogyan fizethetném ki a nagy számlákat, amelyek hosszas betegség alatt halmozódnak fel? Hogyan juthatnék megélhetési költségekhez, ha betegség vagy sérülés esetén nem lennék képes dolgozni? Van-e jövedelempótló biztosításom megélhetésem biztosítá­sára, olyan esetben, amikor rendes jövedelmem betegség miatt megcsökken? Olyan-e jövedelem-pótló biztosításom, hogy hónapokra, — esetleg évekre — ellát, amíg ismét képes leszek dolgozni? Az a pár pillanat, ami alatt feltette magának a fenti kér­déseket, sok tekintetben megtakarítást jelenthet és főkép sok gondtól-bajtól mentheti meg. Ha valakit hirtelen elárasztanak a számlák, súlyos beteg­ség vagy baleset után és az illető rájön arra, hogy biztosítása csak az alapvető orvosi költségeket fedezi, igen kellemetlen helyzetbe juthat. 'Vj Ha ráeszmél arra, hogy valamely családtagján műtétet kell végrehajtani és biztosítása csak a kórházi szobát és ellátást fedezi és a sebészeti beavatkozásra nem érvényes, ez valóságos csapásként hathat. Ezért nagyon fontos, hogy még mielőtt a szükségletek fel­merülnek, vizsgálja meg kórházi biztosítását és azt, hogy az milyen költségeket fedez. Jelenleg Amerikában több mint 140 millió ember van vala­milyen fajta kórházi biztosítás birtokában, ezek közül sokan a csoportbiztositás révén. Ez jó biztosítás, boldog, aki ilyennel rendelkezik. De gondolt-e arra, hogy ez a biztosítás esetleg nem lesz ki­elégítő az ön esetében. Nincs két ember ugyanabban a hely­zetben, nincs két ember ,akiknek ugyanazok a kórházi biztosí­tási igényei lennének. A kórházi biztosítás akkor teszi Önnek a legnagyobb szolgá­latot, amikor teljesen korszerű és saját igényeinek legjobban megfelel. Ha nem egészen biztos abban, hogy mire jogosítja fel önt kórházi biztosítása, tanácsos ezt pontosan kivizsgálni. Az ön WILLIAM PENN szervezője szakértő ebben és szívesen ad ma­gyarázatot minden kérdésére. Azt is megtudhatja, hogy miképen kaphat nagyobb védel­met. Rájöhet arra, hogy egy további kötvény a jelenlegi bizto­sításon kívül éppen elég lenne egy nagy hézag betöltésére. Egy tény bizonyos: minél hamarább gondoskodik arról, hogy kórházi biztosítása jelenleg fennálló szükségleteit fedezze, annál nagyobb biztonságot jelent ez Önnek és családjának. Ezért hívja fel a WILLIAM PENN képviselőjét még ma, vagy Írjon neki. Ha nem tudja képviselőnk pontos nevét vagy címét, írjon a Központi Hivatalba. Always there... with your help YOUR RED CROSS

Next

/
Thumbnails
Contents