William Penn, 1963 (46. évfolyam, 5-23. szám)
1963-06-05 / 11. szám
VOL. XLVI. 1963 JUNIUS 5. <^-5i NUMBER 11. Óriási sikerrel zajlanak a testvériségi napok és az országos kugliversenyek Két nap óta William Penn névtől hangos a new-yorki Commodore Hotel környéke és a Long Island City-ben levő Imperial Lanes 68 pályás, ultramodern sport arénája. Az ország minden részéből 86 csapat vesz részt az idei kugli versenyen. A készpénzdijak meghaladják az öt és félezer dollárt. Mivel lapunk zárlatakor még nem fejeződtek be a versenyek, e számunkban képtelenek vagyunk részletes beszámolót adni. Az ünnepélyes eseményekről, győztesekről a jövő számunkban írunk és hozzuk nyilvánosságra a részletes eredmények kimutatását. A következő lapszámunk angol nyelven junius 19-én jelenik meg. A magyar beszámolót julius 3.-án megjelenő lapunkban közöljük. A NEMZETI LOBOGO ÜNNEPE Junius 14-e a Nemzeti Lobogó Napja. Most 47.-ik évfordulója van ennek az ünnepnek és 186.-ik évfordulója annak a napnak, amikor a Congress hivatalosan elfogadta a csillagsávos zászlót nemzeti lobogójának. Múlt évben, a Nemzeti Fraternális Hét alatt, az Egyesült Államok fraternális biztositó társaságai ajándékba kapták azt a lobogót, amely az Egyesült Államok Capitolján lengett. Eredetileg egy Fredonia, Wisconsin melletti iskola kapta, ahol a Nemzeti Lobogó ünnepe megkezdődött. Ezidén mindent elkövetünk, hogy e nagy ünnep iránt felkeltsük az érdeklődést és kérjük együvé tömörült egyesületeink tagjait, hogy a Nemzeti Lobogó Napján tűzzék ki a zászlót. Mivel a zászló a hazafias lelkesedés és ragaszkodás jelképe, úgy ez az ünnep is az amerikai polgárság hazafias hűségének ünnepe, melyen országszerte millió és millió polgár fog megállni a csillagsávos lobogó előtt, hogy levett kalappal elismételje a polgári hüségfogadalmat: “Hűséget fogadok az amerikai Egyesült Államok lobogójának és köztársaságának melyet jelképez, Isten alatt egy megoszthatatlan nemzetnek, szabadsággal és igazsággal mindenki számára.” Dr. Bemard J. Cigrand kezdeményezte a Nemzeti Lobogó Napját, ő tűzte ki a nemzeti zászlót arra az iskolára, Fredonia, Wisconsin mellett, ahol tanitott és ezt minden év junius 14-én' megismételte. 1906-ban kőemléket emeltek Fredonia közelében Dr. Cigrand hazafias tettének megörökítésére. 1916-ban WILSON elnök junius 14-ét hivatalosan jelentette ki a Nemzeti Lobogó Napjának. * * * KIÁLTVÁNY MIVEL a NATIONAL FRATERNAL CONGRESS OF AMERICA fraternális hetet rendez védnöksége alatt, a Testvérsegitő Rendszer működésének és eszményeinek a nagyközönség köztudatába vitele érdekében és MIVEL Rendszerünk szilárd és hü szószólója kormányformánknak és előírásainak és MIVEL junius 14-e, a Nemzeti Lobogó Ünnepe különleges jelentőséggel bir minden fraternálista részére. Ezért ezennel ELHATÁROZZUK, hogy az 1963. junius 9-től 15-ig terjedő hét FRATERNÁLIS HÉTNEK neveztessék. Felkérjük a tag-egyesületeket és vezetőségüket, hogy komolyan vegyenek részt programijainkban és segítsék elő azok sikerét. Ezeknek mindegyike azt célozza, hogy a társadalommal megismertessék azt a szolgálatot, amelyet nagy nemzetünk és az emberiség jóléte érdekében kifejtünk. Mivel a két esemény időpontja összeesik, felkérünk mindenkit, hogy a Nemzeti Lobogó Napját ünnepelje meg. Tagtestvéri üdvözlettel EDNA E. DUGAN, elnök. PROLÓGUS, A KERÜLETI GYŰLÉSEKRE A huszas években, a korszerinti ráták behozatala után a fraternális intézmények tagságának érdeklődése legyengült az egyesületi élet iránt. Nemcsak a magyar, de a többi nemzetiségi csoportok vezetői is aggodalommal figyelték a növekvő közömbösséget, melyben a kishitüek már-már a testvérsegitő egyesületek végzetét látták közeledni. A megpróbáltatások e korszakában minálunk egy különös jelenség bontakozott ki, ami megállította a nemtörődömségnek egyleti életünk romlására vezethető hatását. Ez a különös jelenség abban nyilvánult meg, hogy a közömbös tagság soraiból nagyon szép számban a porondra léptek azok a lelkes emberek, akik még mindig hittek, még mindig missziót láttak a testvérsegitő egyesületek vállalkozásaiban és mint arra egyenesen hivatottak, megosztották maguk között azt a munkát, amelyet az össztagságnak lett volna feladata elvégezni. Egyesületünkben a nemtörődömség csodálatos módon nem volt képes megingatni fióktisztviselőink hitét a testvérsegités eszméjében, sőt, az általános közömbösség az Egyesületünk céljainak jobb megismerésére ébresztette őket, megkétszerezte bennük a tisztségükkel járó felelőségérzésüket és feltárta előttük mit kell cselekedniük, hogy zavartalanul vihessék tovább az Egyesület ügyeit. Ennek a munkás gárdának gerincoszlopát képezték és képezik ma is: a mi ügykezelőink, akik az egyleti életünknek legfontosabb teendőit a tagszerzés és tagmegtartás munkáját végzik, de tisztelettel el kell ismernünk azt is, hogy az ő működésűknek támogatója, erőssége mindenkor a fiók tisztikara, mely társadalmi tevékenységeivel a továbbfejlődésre alkalmakat teremt. Sajnos, a tagság nagy átlagánál ma is az a helyzet, mint ahogy régebben volt. Ma is lanyha, talán még lanyhább is, az egyleti élet utáni érdeklődés, mint a múltban volt. Legtöbb fiókunk ügyes-bajos dolgait a tisztviselők egyedül végzik, mert a tagság érdemleges segítséget ritka helyen ad a tisztviselőknek. Sokszor olvashatjuk hivatalos lapunkban a gyűlésekre szóló meghívókat, melyek szinte rimánkodva kérik a tagság megjelenését. Nem kivételek a Kerületi Gyűlések meghívói sem, mert azok legszárazabb kifejezéseiben is ott található a testvéri szeretet által sugalmazott őszinte óhajtás, mely a TAGSÁG tömeges megjelenését kívánja. Hogy mennyire fogadják meg az invitálást a Tagtársaink, az majd kiderül a gyűléseken, de mivel a szívesen ejtett szavakra mégis csak könnyebben indul az ember, reméljük, hogy a kerületi tisztviselők a “kérve-kérő meghívók” fogalma* zásával nem fáradoztak hiába . . . Nem is kellene hangoztatni a kerületi gyűlések fontosságát, hisz minden tag ismeri az alapszabályokat és tudja hogy azok milyen messzenyuló következményekkel bírnak, de úgy érezzük nem árt, ha ismertetésükre néhány sort szentelünk. Kerületi Gyűléseken tárgyalhatok mindazok az események, melyek gazdasági és társadalmi vonatkozásban betöltötték az Egyesület elmúlt négy esztendejét. Ott lehet az eredmények, vagy az eredménytelenségek felett véleményt nyilvánítani. Nem szabad közömböseknek lennünk a négy évenkint csak egyszer ejtendő kerületi gyűlések történései iránt, mert hibát korrigáló vagy fejlődést szolgáló javaslatok megtevésére a tagságnak és a fióknak csak ott van alkalma. Az önálló kerületet képező fiók gyűlésén a megjelent tagság, a több fiókból összetett kerület gyűlésén pedig a fiókok által küldött képviselők kötelessége a konvenciós delegátusok kiválasztása. Gondolkozzunk, vegyük figyelembe, hogy a Kerületi Gyűlés határozatait, javaslatait a DELEGÁTUSOK VISZIK A SZEPTEMBERI KONVENCIÓRA és akkor megértjük annak szükségét, hogy delegátus kereséskor az egyesületi életben tevékenykedő, fiók ügyvitelben járatos tisztviselők és tagok felé kell fordulnunk, (Folytatása az 5-ik oldalon)
