William Penn, 1963 (46. évfolyam, 5-23. szám)
1963-12-04 / 23. szám
* VOL. XLVI. 1963. DECEMBER 4 51 NUMBER 23. JOHN F. KENNEDY 1917 —1963 “And so, my fellow Americans: Ask not what your country can do for you — ask what you can do for your country.” A WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET XXV. RENDES NAGYGYŰLÉSÉNEK KIVONATOS JEGYZŐKÖNYVE Szerda, 1963. szeptember 11 FOLYTATÓLAGOS JEGYZŐKÖNYV 60. Wukovits, a Nagygyűlés elnöke az ülést reggel 0:05-kor újra megnyitja. 61. Névsorolvasás alapján megállapítják, hogy minden delegátus jelen van. 62. Wukovits elnök Dudash Ferencet (a Pennsylvania 1. kerületből) és Akai Erzsébetet (az Illinois 2. kerületből) jelöli ki a keddi ülés jegyzőkönyve felolvasásának figyelemmel kisérésére és a jegyzőkönyv hitelesítésére. 63. Ifj. Láng István, a Konvenció jegyzője, felolvassa a keddi ülés jegyzőkönyvét és azt teljes egészében elfogadják. 64. Wukovits elnök bemutatja a következő vendégeket: Nádas Gyuláné, a 45.-ik fiók tagja, Cleveland, Ohio; Puskás Vilmos kerületi ügynök,, a 19.-ik fiók tagja, New Brunswick, N. J.; Rinkó András kerületi szervező, 51.-ik fiók, Passaic, N. J.; Érdeky J. Kálmán Division Manager, 383.-ik fiók, Buffalo, N. Y.; Mrs. Yolanda Diera, a buffaloi kerületi iroda alkalmazottja. 65. A Konvenció a következő táviratokat és üdvözleteket veszi köszönettel tudomásul: Dr. Molnár J. Ágostontól, az American Hungarian Studies Foundation (Rutgers egyetem) elnökétől, a Greater Pittsburgh Fraternals-től, az 56.-ik fióktól, Detroit, Mich. 66. A Nagygyűlés ezután a következő határozatot hooza: HATÁROZAT TEKINTETTEL ARRA, hogy Nt. Borshy Kerekes György, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke tegnap megjelent Nagygyűlésünk előtt, hogy egyesületének üdvözleteit és jókívánságait tolmácsolja és TEKINTETTEL ARRA, hogy kifejezte ama kívánságát, hogy egyesülete és (Folytatás a 2-ik oldalon) A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM VÁLASZA XXV. NAGYGYŰLÉSÜNK TÁVIRATÁRA (A Szerkesztő megjegyzése: Minden kommentár nélkül teljes egészében magyar nyelven is közöljük az Egyesült Államok Külügyminisztériumának válaszát, mely az Egyesületünk XXV. Nagy-Gvülése által küldött táviratunkra érkezett. Hisszük, hogy tagságunk érdeklődéssel veszi a Külügyminisztérium részletes tájékoztatását a magyarországi helyzetről, mert a válasz egyben vázolja azt is, hogy a jelenlegi helyzetnek milyen befolyása lehet a jövőben az Egyesült Államok és Magyarország közötti viszonyra.) 1963. szeptember 25. Kedves Wukovits Uram! Megkértek, hogy válaszoljak szeptember 12-én az Elnökhöz és a külügyminiszterhez intézett távirataira, amelyekben a William Penn Fraternális Egyesület arra kéri az Egyesült Államok kormányát, hogy ne ismerje el a Kádár-kormányt és hivja fel az Egyesült Nemzetek vezetőségét arra, hogy az Egyesült Nemzetek keretében továbbra is támogassa a szabadságszerető magyar nemzet ügyét. A magyar ügy újabb fejleményei nem vetik fel a magyar kormány elismerésének vagy a magyar kormánnyal újra felveendő diplomáciai érintkezés egy kérdését sem. A II. világháború végén, az Egyesült Államok kormánya elismerte a magyar kormányt és diplomáciai kapcsolatba lépett vele. Noha azóta különböző kormányváltozások történtek Magyarországon, az Egyesült Államok elismerését sohasem vonták vissza és igy a magyarországi diplomáciai kapcsolatot sohasem szakították meg vagy függesztették fel. A budapesti Amerikai Követség továbbra is fennáll és 1945-től állandóan működik. A magyar nemzeti felkelésnek 1956 novemberében, a Szovjet által véghezvitt fegyveres elfojtása idején és a Szovjet beavatkozását követő kíméletlen belső elnyomás időszaka alatt, az Egyesült Államok kormánya visszatartotta miniszterének akkreditálását, aki közvetlenül a Szovjet támadás előtt érkezett Budapestre. Ezt követőleg, 1957 februárjában Kormányunk visszahívta őt Magyarországról. A budapesti Amerikai Követség élén azóta egy ad interim ügyvivő áll, épugy, mint a Magyar Követségnek Washingtonban. 1956 óta az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatok feszültséget mutatnak és általában nem sok tevékenységről tanúskodnak és minimálisak maradtak minden téren. A Magyarországgal fennálló kétoldalú összeköttetésünk jövője sok tényezőtől és fejleménytől függ és nem jósolunk semmiféle drámai vagy hirtelen változást e tekintetben. De fontos elismerni azt, hogy a Magyarországon végbement kedvező változások, amelyek felbátorították az Egyesült Nemzeteket, az Egyesült Államokat és más nyugati államokat egyaránt, paradox helyzetet teremtettek egyrészt az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatok terén, másrészt a többi Szovjet-Tömb kormányokkal szemben. Noha Magyarországon az elmúlt két esztendő alatt a belső viszonyok javultak az Egyesült Államok kapcsolatai Magyarországgal korlátozottak maradtak alkalmazásukban és az Egyesült Államok közvetlen vagy hosszú lejáratú érdeklődései és céljai tekintetében nélkülözték az építő jelleget. Azonban tekintve azt hogy, Magyarország belső helyzete nyilvánvalóan javult, világossá vált, hogy összehasonlítás alapján és relatív szemszögből nézve, Magyarország mai helyzete a mérséklet több megnyilvánulását tükrözi és jobb viszonyokat teremtett a népnek, mint bármely más, a Szovjet-tömbhöz tartozó országban, kivéve Lengyelországot. Ilyen körülmények között úgy látjuk, hogy az Egyesült Államoknak Magyarországon kifejtendő hathatós szerepe, politikánk alapvető céljának megvalósítása érdekében most lehetővé vált, és e cél a magyar nép helyzete javulásának elősegítése. Az Egyesült Államoknak a magyar kormánnyal folytatott kapcsolatainak elismerése és fenntartása lényegében nem különbözik azoknak a diplomáciai kapcsolatoknak elismerésétől és fenntartásától, amelyeket a Szovjet-tömbhöz tartozó többi kormánnyal folytat. Az ezen kormányokkal bármily szinten fenntartott diplomáciai viszony semmiesetre sem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok helyeslik e kormányok eredetét, jellegét vagy politikáját. Az Egyesült Államok kormánya világosan és ismételten állította, hogy nem fogadja el a Szovjet- uralom status quo-ját Kelet-Európábán mint kielégitő és állandó tényállást ezen a területen. A magyarországi helyzet, akárcsak Kelet-Európábán általában, nem kiegyensúlyozott, hanem inkább örökösen változó. Ilyen körülmények között, az Egyesült Államok érdekeinek és a magyar, valamint más, a szovjet-uralom alatt élő népek jogos kívánságai teljesülésének előmozdítása céljából, az Egyesült Államok alapvető gondja, hogy minden megfelelő alkalmat felhasználjon arra, hogy fenntartsa és kiszélesítse az Egyesült Államok érintkezését ezekkel a népekkel, hogy kinyilvánítsa további érdeklődését jólétük iránt és hogy érezhetővé tegye az Egyesült Államok jelenlétét és befolyását ezen a területen, olyan hathatós módon, amint az csak lehetséges. (Folytatása a 2-ik oldalon)
