William Penn, 1963 (46. évfolyam, 5-23. szám)

1963-11-06 / 21. szám

6-IK OLDAL 1963 november 6. William Penn Jelentés XXV.-ik konvencióhoz (Folytatás az 5-ik oldalról) mok az 1956-os számokkal, vagyis az egyesített működés évének számaival, amikor 2.80%-ot tett ki. 1959 ............ 3.38% 1961 ............. 3.61% 1960 ............ 3.42% 1962 ............. 3.68% 2. A befektetési költségek, mint a brutto befektetési jövedelem százaléka, a következő összegeket tették ki: 1959 ....... ....... $110,876 ....... ....... 10.9% 1960 ....... ....... $112,654 ....... ....... 10.7% 1961 ....... ....... $108,150 ....... ....... 10.3% 1962 ....... ....... $ 99,571 ....... .... 8.6% Mi sokkal realisztikusabbak vagyunk sok más testvérsegitő egyesületnél, ami a befektetési költségek megállapítását illeti és ez a számitási módsze­rünk a kimutatott tiszta hozadékot némileg lecsökkenti. De helyesebb, ha a meghatározott általános költségeket, amelyek a befektetési jövedelem fejlesz­tésére szolgálnak, levonjuk, bár ez a fent kimutatott tiszta hozadék lefokozá­sára irányul, ha más egyesületek kimutatásaival hasonlítjuk össze, amelyek nem követik ezt a gyakorlatot. Ha a fenti kimutatást dollárokban és centekben fejeznénk ki, ez azt iga­zolná, hogy az elmúlt négy év alatt, Egyesületünk befektetési forgalmát, minden $1.00 befektetés után, átlag .0251650 vagy egy negyed centet kitevő költséggel bonyolítottuk le. 3. Kamatjövedelem, mely szükséges volt a tartalék fenntartásához, $154,- 287.00-el megnövekedett az elmúlt négy év alatt. Ez a többlet-kamatjövede­lem a legnagyobb hozzájárulást képezi haszontételünkhöz. Ez a következő­­képen alakult: Év Követelt összeg Szerzett összeg Többlet Arány 1959 $706,312. $ 902,345. $196,033. 27.75% 1960 $720,482. $ 936,797. $216,315. 30.02% 1961 $732,306. $1,013,433. $281,127. 38.39% 1962 $750,045. $1,056,632. $306,587. 40.87% 4. Az elmúlt négy év alatt befektetési forgalmunk a következőképen alakult: 1959 ........................... $ 4,026.018. 1960 ........................... $ 6,935,497. 1961 ........................... $ 6,008,775. 1962 ........................... $ 8,265,778. Összesen: $25,336,068. 5. 1960 február 16.-án, az Egyesület $60,000-ért megvette a 277-299 Wash­ington Avenue, Bridgeport, Connecticut birtokot. Ez az ingatlan helyettesíti a Rákóczi Központi Hivatal épületét, amelyet Connecticut államnak adtunk el $265,219.46-ért, ami a költségek levonása után, $16,596.04 tiszta hasznot je­lentett Egyesületünk részére. A Washington Avenuen lévő birtokon lévő épü­letet újjáépítettük és húsz évre bérbe adtuk a Fletcher-Thompson Company­­nak. Keleti Kerületi Irodánk szintén ebben az épületben van elhelyezve. In­gatlan-befektetésünk közül ez hoz legtöbb hasznot az Egyesületnek. 6. A jelzálog-kölcsönök az elmúlt négy év alatt a következő hasznot haj­tották: 1959 .................... 4.39% 1961 ..................... 4.48% 1960 .................... 4.52% 1962 ................ 4.56% A szóbanlévő négy évi időszak alatt, $209,248.00-al csökkentettük, jelzálog­kölcsöneinket. Az újabb jelzálog-kölcsönökbe való befektetést pedig az a kö­rülmény akadályozta meg, hogy óriási versengéssel állunk szemben a taka­rékpénztárak, takarékbetét és kölcsön intézmények, letéti alapok és nagymére­tű biztositó társaságok részéről, amelyek helyi képviselők utján kötik üzle­teiket. A mi kölcsön értékelő arányaink igen konzervativek és ez a tény, vala­mint földrajzi korlátozottságunk határt szabott további jelzálog-befekteté­seinknek. 7. Az utóbbi évek folyamán különös figyelmet szenteltünk a Nyugdij- Alap befektetési programmjának. Igyekeztünk a befektetéseknek lehetőleg maximális hozadékát elérni, tekintettel a jelenlegi inflációs irányzatra, hogy a nyugdijbavonulás idején a megélhetési költségeknek megfelelő kiutalásokról gondoskodhassunk. A Nyugdij-Alap kielégítő haladást mutat fel, mind vagyoná­nak, mind bevételeinek gyarapodása tekintetében és az elmúlt négy év alatt ez a tényező tette lehetővé a segélyek javítását és az alkalmazottak letétjei után járó kamat felemelését. Az Alap bevétele az utolsó 4 év alatt 43%-kal emelkedett, ezt a bevételt az Alap vagyonát most 50%-ban meghatározott bevételű értékpapírokba és 50%-ban szabályos vagy elsődleges részvényekbe fektettük be. A közel jövő­ben nem tervezünk változtatást ezekben az arányokban. 8. Az 1959 évi Konvenció utasította az Igazgatóságot előkészitő lépések megtételére, amelyek nyugdíjazott tagjaink számára William Penn Nyugdíjas Otthon létesítését tennék lehetővé. Az ügyet 1961 október haváig függőben tartottuk, amikor újratárgyaltuk és utasítottuk a Befektetési Ügyosztályt, hogy erre irányuló tanulmányait továbbfolytassa. Ez megtörtént és az Igaz­gatóság elé 1962 április havában jelentés terjeszttetett elő, a további eljá­rásra vonatkozó javaslatokkal együtt. Az ügyet egyelőre a napirendről le­vettük. 9. Négy évvel ezelőtt a Konvenció nagy többséggel jóváhagyta a William Penn Insurance Building gondolatát és utasítást adott az Igazgatóságnak an­nak felépítésére. Sajnos ezt a tervet nem lehetett megvalósítani és a követ­kezőkben kívánjuk szives tudomásukra adni, hogy miért nem sikerült ez a vállalkozás, önök, mint a legfőbb törvényhozó testületé ennek az intézmény­nek, mérlegelhetik a tényeket és akkor, amikor a tényeket megismerték, Ítél­kezzenek afelett, hogy Egyesületünk érdekében cselekedtünk-e vagy nem. Sok évi fárasztó munkát igényeltek az előkészületi munkák, összesen $265,274.95 összeget utalt ki ezzel kapcsolatban Egyesületünk pénztára terv­rajzokért, jogi, hirdetési dijak, bérleti ügynök dija és az öttagú építkezési bizottság útiköltségeinek fedezésére. Az épület kivitelét minden kétség nél­kül állapították meg és minden jel arra mutatott, hogy Egyesületünk részére ez nagyon értékes befektetés lett volna. Az Építkezési Bizottság az elmúlt négy év alatt hűségesen és teljes oda­adással tartotta szem előtt mindenkor azt, milyen kockázatot rejthet magában ez a vállalkozás. Csak akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az építkezési tervek, az eredeti elgondolás szerint nem vezethetők keresztül, mondotta ki az Igazgatóság, hogy az építkezési programmot feladja és az Épitkezési Bi­zottságot feloszlatja. Több akadály járult hozzá ahhoz, hogy az épitkezési terveket nem hajt­hattuk végre, mindegyik akadály veszélyt jelenthetett volna az Egyesület ré­szére és igy az Igazgatóság, az Épitkezési Bizottság ajánlatára, e szándékától eltért, nehogy Egyesületünket veszélynek kitegye. Az épület megépítését a Wilpenn Realty Corporation vállalta volna, amely társulat kizárólag Egyesületünké volt. A terv szerint Egyesületünk eszközölte volna a befektetéseket a Wilpenn Realty Corporationba és annak alapján a Wilpenn vállalta volna az épület felépíttetését, a szükséges bérlőknek meg­szerzését és gondoskodott volna a jelzálog-kölcsönről. A cél az volt, hogy az épületnek bérelhatő részének 60%-át, 10 évi tartamra már előre, országos cégek szerződésileg kibéreljék, ami által az Egyesület befektetését megvédeni kívántuk volna. Sajnos ez nem sikerült, mivel abban az időben több bérbe­adandó uj épület állt építkezés alatt, ezenfelül még több tervezés..alatt, igy a mi általunk tervezett épület iránti érdeklődés nagyon hanyatlott. Körül­belül 45,000 négyzetláb kibérlésére tettek ígéretet és körülbelül 25%-os össze­gű érdeklődés mutatkozott, ha pedig az épitkezési programm befejeződött vol­na, az érdeklődök bérlők lettek volna. Tekintettel arra, hogy nem volt módunkban megfelelő számú bérlőt előre szerződésileg biztosítanunk, jelzálogkölcsönt csak akkor kaphattunk volna, ha Egyesületünk garanciát adott volna arra, hogy az esetleges hiányzó törlesz­tést és kamatfizetést saját vagyonából eszközölte volna. Ez nagy probléma elé állította az Igazgatóságot, vállaljon-e ilyen nagy­­összegű anyagi kötelezettséget vagy kisérelje-e meg más uton-módon az épit­kezési tervet megvalósítani, vagy építtesse fel úgy az épületet, hogy ezzel ne tegye kozkázatossá Egyesületünket és ne vállaljon szavatosságot az Egyesü­let vagyonával. Jogi vélemények alapján az Igazgatóságnak joga lett volna ilyen szavatosságot vállalnia az Egyesület nevében, azonban az Igazgatóság túl nagy veszélyt látott ebben. Egy kiütünk volt, olyan alapon felépittetni az épületet, hogy az Egyesületünk részére kockázatot ne jelentsen. 1961 január 27.-én a U. S. Treasury Department-től választ kaptunk az 1958 október 16,-i hozzájuk intézett kérelmünkre. Tisztázni kívántuk az il­letékes hatóságokkal azt, vájjon a Wilpenn Realty Corporation adóztatása mennyiben érintené a William Penn Fraternális Egyesület adómentességét. Tudatában voltunk annak, hogy a Wilpenn adó alá esik, de a kormány ha­tározata abban nyilvánult meg, hogy a Wilpenn működésén belül, maga az Egyesület is elveszthetné adómentességét, annak ellenére, hogy hasonló ese­tekben a múltban volt erre már példa. Mindenesetre a kapott hivatalos véle­ményezés alapján, ha mi akár az Egyesület vagyonából, akár a Wilpenn Realty Corporation által folytatnánk az épitkezési programmot, az Egyesület elvesztené szövetségi adómentességét, ezért pedig az Igazgatóság határozot­tan felelősséget nem vállalhatott. A fentiekből látható, hogy Igazgatóságunknak csak egy megoldása le­hetett, úgy értékesíteni a telket, hogy annak bérbeadása révén, mások építsék fel arra az épületet. Ezt többször megkíséreltük, mig végre 1963 januárban egy olyan terv, amelyen majdnem egy évig dolgoztunk, sikertelenül végződött, mivel az érdekelt felek nem tudtak megegyezésre jutni. További kísérletek hiábavalóknak bizonyultak és ez az Igazgatóságot arra késztette, hogy a William Penn épület ügyét az 1963 év tavaszi gyűlésén véglegesen lezárja. Tisztelettel kérjük a Konvenciót, hogy előterjesztett jelentésünket jóvá­hagyni szíveskedjék. Tagtársi tisztelettel Macker Gyula, Elnök /arga L. Lajos, 1-ső alelnök lalla P. János, igazgató Jankó István, igazgató «’áczán Mihály, igazgató bos B. Albert, igazgató Cörmöndy József, igazgató Cörösy Mihály, igazgató jtelkovics J. Albert, titkár Somogyi E. Gyula, pénztárnok Charles Lénárt J. Gyula, 2-ik alelnök Dr. Kovács Andor, igazgató id. Láng István, igazgató Magyary Ferenc, igazgató Nádas Z. Gyula, igazgató Radvany Ferenc, igazgató Vassy László, igazgató Szabó János, ellenőr Phillips J. Richárd, Investment Manager Elemér, főszervező FIÓK HÍREK (Folytatás a 2. oldalról.) Horváth tagtársunk öt évvel ez­előtt vonult nyugalomba a Perth Amboy város Park Departmentje szolgálatából, ahol 30 évig működött. Horváth tagtársunk és felesége Sza­bolcs megyéből jöttek az Egyesült Államokba 1912-ben és házasságra 1913. augusztus 23-án léptek. Horváth tagtársunk gondnoka volt a Magyarország Nagyasszonya tem­plom egyházközségének és tagja a Szent Név Egyletnek, a Magyar Katolikus Klubnak. Egyesületünknek mindig régi hűséges tagja volt. Az Ur az ünnepeltek frigyét négy gyermekkel és hat unokával áldotta meg. Ritka nagy ünnepük alkalmával mi is szívből kívánjuk, hogy az Ur még sokáig éltesse az ünneplő párt erőben, egészségben! IO DETROIT, Michigan MEGKEZDŐDÖTT A KUGLIZÓ IDÉNY: nagy a lelkesedés a detroiti William Penn tagok között és ez, mint minden évben, most is meg­nyilvánul. Nyolc csapatból álló liga, mely esetleg tiz csapatos lesz hamarosan, máris elkezdte a kuglizást a Moose Lanes pályán, Dearbornban, a Shae­­fer Roadon, a Sport Klub védnöksége alatt. Szeptember 21-től kezdve, min­den második szombat este, 1964. áp­rilis ]8-ig, tehát 16 estén át kugliz­nak, 7 órától 9-óráig. A Sport Klub megállapította a Liga szabályzatát és Liga tisztvise­lőit is megválasztotta, ezek a követ­kezők: Demeter József elnök, Bar­nes Róbert alelnök, Lucas Jolán tit­kár-pénztáros. Nyeremény-bizottság: Kékes Irén és Lucas Lajos. Máris tervbe vették, hogy az idény végén, a Moose Lodgeban kuglizó banket­et tartanak, amelyen a nyeremények kiosztásra kerülnek. Két női csapat működik a ligában, a South Lanes pályán, hétfőn este. Ezeket a 18-ik fiók és a Női Osz­tály támogatja. A Liga William Penn tisztviselői: Dankó Júlia elnök, Lu­cas Jolán titkár és Varga Teréz pénztáros. Ez a Liga 8 csapatról 16 csapatra nőtt és további fejlődés is kilátásban van. A NAGYGYŰLÉS. — Erről már (Folytatás a 7-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents