William Penn, 1962 (45. évfolyam, 5-23. szám)
1962-03-07 / 5. szám
8-IK OLDAL 1962. március 7. William Penn LINCOLN ES A MAGYAROK Irta: VASVÁRY ÖDÖN RUTTKAY GÁBOR, Kossuth Lujza fia volt az egyik Kossuth sarj, aki életét adta az Unió ügyéért. Róla és Albert fivéréről vannak adataink, hogy' iaz északi hadseregben szolgáltak, de a legidősebbről, Lajosról, nincsenek, csak egypár megjegyzés, hogy ő is katonáskodott. Lujza, miután édesanyjukat Belgiumban eltemették 1853-ban, fiaival az Egyesült Államokba jött és Brooklynban telepedett le. 1864-ben folyamodott, hogy engedjék visszamenni Magyarországba, de kérését a legridegebben elutasították. 1865-ben, amikor Kossuth felesége, Meszlényi Terézia meghalt, visszament Európába, hogy azután egyedül maradt bátyja háztartását vezesse, egészen annak haláláig. Két fia ittmaradt. Albert leszármazottjai ma a massachusettsi Worcesterben élnek. Ruttkay Gáborról csak annyit tudunk, hogy a haditengerészetben szolgált és egy elsülyedő hajón veszítette életét 23 éves korában. Albert pedig Asbóth Sándor tábornok alatt szolgált több magyarral együtt, mint a floridai első lovasezred hadnagya. 1865 áprilisában N. P. Banks tábornok vezérkarába osztották be. 1888-ban halt meg a texasi Houstonban. Lajos Philadelphiában ügyvédkedett. ZSULAVSZKY ZSIGMOND (1843-1863) Kossuth Emilia fia volt. Alig 18 esztendős korában mint közlegény állt be három éves szolgálatra a 8-ik * New Hampshire ezredbe. (Anyja halála után egy new hampshirei amerikai csalód fogadta örökbe, apjuk már régen elhagyta őket.) 1853 áprilisában a 82-ik néger gyalogezred hadnagyává léptették elő. Louisiana államba rendelték, ahol azonban a nehéz tábori élet következtében megbetegedett. Tífuszt kapott és a port hudsoni táborban 1863 szept. 16-án meghalt, 20 éves korában. A Kossuth leányok között Zsulavszkyné volt a legszerencsétlenebb. Férje részeges, durva, komisz ember volt, akivel lehetetlen volt együtt élni. Amerikai élete is tele volt küzdelemmel. De azért voltak jobb napjai is. különösen amikor magyar honfitársait vendégül láthatta. Egy ilyen emlékezetes alkalom volt 1859 karácsony előestéje, amikor szerény brooklyni lakásában vendégül látta Lujza nővérét (Zsuzsa már 1854- ben meghalt) és annak két fiát, Lajost és Gábort. Ott volt Zsuzsa két árvája, « 18 éves Meszlényi Gizella és a 16 éves Ilka. Ott volt amerikai származású feleségével Zágonyi Károly, aki két év múlva országos nevű ember lett a springfieldi, Mo. lovas győzelem révén, valamint a háziasszonynak mind a *0 * GYASZJELENTES A William Penn Fraternális Egyesület szomorodott szívvel jelenti az alant felsorolt tagok elhunvtát 1%1 DECEMBER HAVÁRÓL Fiók Név Fiók Név í Rinko Joseph 52 Kapusi Frank l Varga József 59 Geiger István 3 Bogdany Elizabeth 59 Kapusi Ferenc 3 Sebestyen Stephen 59 Lenkey József 10 Dull Janosne 61 Czinkot.a Sándor 12 Tame Domokosne 69 Kovacic Waiter 13 Dobos Stephen 80 Firko Janos 13. Feyti Paul 85 Solomon James 13 Tamas Mrs. Andrew 87 Nagy Stephen 14 Bartall Janos 95 Tokár Mike 14 Lévai Janosne 98 Csöngető Lajos 15 Schmidt Charles 98 Darazsdi Ferencne 16 Lengyel Andrew 98 Kila Joseph 16 Mago John 108 Hajdú Paul 18 Kovács Imre 127 Kiss Mrs. Alex J. 18 Madarasz Vincze 127 Murányi Mrs. Joseph 18 Ruzsas Mrs. Julia 132 Zgodzinski Mrs. Joseph 19 Kolonics Matilda 137 Kinik Istvanne 19 Nemeth Joseph A. 158 Beke György 19 Patkó Joseph 214 Lovász Gaborne 19 Varga Charles 214 Szima John * 22 Szilvasi Endre 216 Magyar Jozsefne 27 Karkusz Mrs. Sue 216 Szőke Istvanne 28 Marincsak Mrs. Anna 226 Dovicsak Mrs. Sophia 34 Halasz Mrs. John 226 Fejes Benjáminná 34 Podegraez Mary L. 249 Brenner Janos 34 Repasi Mrs. George 275 Stamos Gust 35 Barabás Joseph 313 Szabó Stephen 36 Fejes Mrs. Joseph 335 Dudás András. Jr. 39 Elekes Mihály 336 Fabiankovics Alex 42 * Szilvasy Joseph 383 Pakurar Mrs. Ivan 43 Azre Mrs. George 386 Mutter George 43 Mazsolay Ferenez 520 Peruzzo Angelo ; 48 Loitcsh Julia 525 525 Bajzat Charles Russo Mrs. Carl 51 Faenza Mrs. Anna 525 Szilagyi Imrene 52 Geiger Stephen 566 Hornyak John I 52 Hynick Joseph 569 Kepes Stephen LEGYEN ÁLMUK CSENDES! négy fia, Emil, László, Kázmér és Zsigmond. Ott volt Ács Gedeon is, Kossuth papja, az első magyar református lelkész Amerikában és László Károly, Kossuth számüzetési idejének hivatalos naplóvezetője. A jelenvoltak nem sejthették, hogy alig két év múlva heten közülök háborús katonái lesznek1 az Egyesült Államoknak s ketten életüket fogják áldozni érte. László Károly feljegyzéseiben megemlíti, hogy sejtelme szerint a háziasszony lassú tüdőbajban szenved. Pár hónap megmutatta, mennyire igaza volt: Kossuth Emíliának ez volt az utolsó karácsonya. Félesztendő múlva, 1860 junius 29-én meghalt, 43 esztendős korában. A brooklyni Greenwood Jtemetőben egy azóta már megújított síremlék jelzi pihenő helyéti ahová a környék magyarjai mellett a lengyelek is el szoktak zarándokolni időnkint. Mellette van eltemetve László fia, aki ezredes volt a polgárháborúban és előzőleg Garibaldi alatt harcolt Olaszországban és 1884 áprilisában halt meg. Emil, akiről keveset tudunk, szintén a 82-ik néger ezred hadnagya volt, Kázmér pedig semmirekellő apjára ütött és elzüllött. v ViKEY ANTAL fivérével, Zsigmonddal együtt az ősi sárospataki kollégium diákja volt. A magyar szabadságharcot mint a 9-ik zászlóalja hadnagya küzdötte végig. Londonba kerülve, ott maga Kossuth adott neki ajánló levelet Asbóth Sándoi-hoz, aki Amerikában maradt. Kossuth derék fiatal embernek mondja Vékeyt ebben a levélben, “aki itt a száműzetésben is idejét folyvást maga tökéletesítésére fordítván, mérnöki képességgel is bir.” (London, 1852, aug. 7.) Vékey Amerikába kerülve, már a polgárháború elején őrnagya volt a new yorki Garibaldi Guardnak. A winchesteri, Va. csatában, 1864 szept. 19-én hősi halált halt. Bátyja, Zsigmond Londonban magyar nyelvtant adott ki angolok részére 1852-ben, majd Ausztráliába került, ahol a szőlőtermelést igyekezett meghonosítani és több gazdasági munkát irt. 1889-ben halt meg Budapesten. GÁLL SÁNDOR (1825-1863) életéről keveset tudunk. (Ilyen nevű emigráns több is volt.) 1861-ben állt be a new yorki ötödik lovasezredbe, ahol őrmester, majd hadnagy lett. 1863 junius 30-án a hanoveri, Pa. csatában fejlövést kapott és szörnyet halt. 38 évet élt. KELEMEN SÁNDOR volt honvéd, egyszerű tagja volt az emigrációnak. 1851 tavaszán már az iowai Davenportban volt, ahol mint munkásember élt. Mint a polgárháború katonája, megsebesült és 1863-ban Rock Island, IU.-ban meghalt. BAUER FRIGYES fiatal cipészmester szüleivel Rochesterben, N. Y. lakott. 1862-ben állt be az önkéntes hadseregbe, ahol főhadnagy lett. 1864 május 5-én esett el a Wilderness csatában. FEILNER JÁNOS Pozsonyban született. Mindössze annyit tudunk róla, hogy mint őrnagy szolgált az északi hadseregben és 1864 aug. 25-én halt meg. Eddig ez a legpontosabb névsor, amit a polgárháború magyar halottjairól sikerült összeállítani. Ha voltak még többen is, azoknak emlékét a jövő (történelmi kutatásának lesz feladta feleleveníteni. NEGYEDIK FEJEZET Akik beszéltek Lincolnnal Eddig négy olyan magyarról tudunk, akinek az a szerencse jutott osztályrészül, hogy az Egyesült Államok nagy elnökével, Lincolnnal beszélhettek. Lincoln politikus volt, akinek a már akkor is meglevő nemzetiségi csoportokkal érintkezést kellett fenntartania. E csoportok között a német volt a legnagyobb, amelynek tagjai már a függetlenségi háborúban is nagy száminál vettek részt és akiknek amerikai gyökerei a koloniális időkig nyúltak vissza. Amikor politikai pályafutása alatt Lincolnnak szüksége volt ezeknek a kisebbségi csoportoknak segítségére, sok német vezető egyéniséggel kei-ült kapcsolatba. Ezek között németül is beszélő magyarok is voltak, mint például KUNÉ GYULA, a volt honvéd, aki főképen Indiana államban korteskedett Lincoln megválasztása érdekében. _ STAHEL-SZÁMVALD tábornoknak szintén volt német háttere. A könyvkereskedést Németországban tanulta, ahol újságoknak is dolgozott és amerikai pályája elején évekig az itten német lapok munkatársa volt. őt ezért a nagy elnök németnek tartotta és tudjuk’, hogy tábornokká való kinevezése részben politikai gesztus volt a németek felé. Itt említjük meg az érdekes tényt, hogy Lincoln, a legnagyobb amerikaiak egyike, valószínűleg sohasem találkozott Kossuth Lajossal, a legnagyobb magyarok egyikével, amikor ez emlékezetes hét hónapig tartó körútját tette az Egyesült Államokban, 1851 és 1852-ben. Lincoln, aki hét évvel fiatalabb volt Kossuthnál, 43 éves volt akkor. Bizonyos katonai és politikai múltja már akkor is volt. Mint katona, résztvett a rövid mexikói háborúban, mint politikus, két évet kitöltött ex-kongresszusi képvselő volt, akit azonban nem választottak meg ismét. Ez a tény egy időre elkedvetlenítette Lincolnt. Egy darabig meglehetősen visszahúzódott a közélettől, de ennek dacára ő volt a lelke, sőt elindítója annak a mozgalomnak, amelynek célja az volt, hogy városa, Springfield, 111. hívja meg Kossuthot mint a város vendégét. A mozgalom lelkesen indult. Az előkészítő gyűlések határozati javaslatait maga Lincoln irta, de a mozgalom, eddig ismeretlen okok miatt, valahol elakadt. Kossuth nem ment el Springfieldre és eddig még semmi hiteles nyomot sem sikerült találni, hogy a két nagy ember, egymás igazi lelki testvére, találkozott volna. STAHEL-SZÁMVALD GYULA tábornok volt az a magyar, akinek kétségtelenül a legtöbb személyes érintkezése volt a nagy elnökkel. Ez az érintkezés akkor lett sűrűbb, amikor a háború folyamán a fővárost ismételten az a veszedelem fenyegette, hogy a déliek elfoglalják. Lincoln sohasem volt megelégedve azokkal az intézkedésekkel, amelyeket Washington védelme érdekében életbe léptettek. 1863 márciusában ismét felütötte fejét ez a veszedelem. A fővárostól nem messze délre egy Fairfax Court House nevű helyen ia déliek hires guerilla vezére, JOHN S MOSBY, “Száguldó” lovasaival rajta ütött STOUGHTON tábornok brigádján és annak minden emberét, lovát, felszerelését elfogták, a tábornokkal együtt. Lincolnt rendkívül bántotta a •dolog és a főváros sorsa iránti aggodalma érthető módon nagyobb lett. (FOLYTATJUK
