William Penn, 1962 (45. évfolyam, 5-23. szám)
1962-07-04 / 13. szám
V VOL. XLV. IP NUMBER 13. Országos versenyünk fratemalizmusunk mélyenszántó megnyilvánulása volt AZ EMLÉKEZETES VERSENY NYERTESEI : A 17-IK ÉS 27-IK FIÓK CSAPATAI. Az ORSZÁGOS KUGLI VERSENYÜNK és TESTVÉRISÉGI NAPJAINK terveinek végrehajtása ez évben is újból kétségtelenül bebizonyította, hogy ez az Egyesületünk által két évtizeddel ezelőtt behozott fraternális szokás még ma is bőven megtermi gyümölcsét, sőt az a fraternális-társadalmi és sportesemény beláthatatlan távlatokat nyit a jövőre nézve is. A 19-ik Országos William Penn Kugliverseny és Testvériségi Napok ünnepe, mely junius 2-án és 3-án zajlott le Columbus, Ohioban, valóban méltó módon sorozhatja az 1962 évi átütő sikert az előző évek közmegelégedésre lefolyt ünnepeihez mivel ezidei fényes összejövetelünk is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Egyesületünk erősen meggyökeredzett fraternalizmusát igazolja. A Kugliverseny és Testvériségi Napok mindenkor a jelentkezéssel kezdődnek; pénteken, junius 1-én, a jelentkezésre megállapított szállodai íróasztalnál, nagy várakozással lestük, hogy a kuglizók és csapatok gyéren szállingózva vagy pedig lavinaszerű iramban fognak-e jelentkezni, mert ezt sohasem lehet előre tudni. Két álló napig voltak itt résen, lankadatlanul dolgozva és fáradozva a mérkőzés vezetője, CHER FERENC, a Központi Hivatal Fraternal Affairs Division adminisztrátora és gondjainak terhét hűségesen megosztó felesége, CHER JULIA, aki a William Penn Országos Női Osztályának kiváló tagja; a Columbusi Mérkőzési Bizottság tagjai, a felbecsülhetetlen szolgálatokat nyújtó TOKÁR GYÖRGY, a 129-ik fiók közkedvelt elnöke, TOKÁR LAJOS, Division Manager; GAÁL JÁNOS, a William Penn Otthon igazgatóságának tagja, és BETTY .DRAUDT, a helybeli Női Osztály tevékeny tagja, aki az első nap délutánján és estéjén nyújtott hathatós segítséget, úgyszintén a Központi Hivatalból kiküldött JÓCZIK ALBERT. THE NEIL HOUSE, a főhadiszállásként kijelölt szálloda, ahol az “Ismerkedési Estély” vacsorája és a győzelmi táncmulatság lefolyt, volt a színhelye a nagy ünnepet bevezető jelentkezésnek és vendégeink* elszámolásának. A mérkőzéseket a teljesen modern RAINBOW LANES arénában tartottuk, melynek pályái és felszerelései mindenkit kielégítettek. Részletes ismertetést nyújtunk ugyanebben a lapszámban az eredményekről is. Vannak azonban bizonyos kiemelkedő fénypontok, amelyeket szükségesnek tartunk itt is felemlíteni. Az autóbuszok, jóformán egymást követve közlekedtek a RAINBOW LANES és a THE NEIL HOUSE között. Egyszeri utazás körülbelül 12 percet vett igénybe. Az autóbuszok a visszafelé, vagyis a szállodához vezető utón, kis vargabetűvel a William Penn Otthont ejtették útba, melyet a 129-ik fiók igazgat. Ez volt az egyetlen megálló a pálya és a szálloda között. Ámbár a helybeli csapatok még pénteken belekezdtek a kuglizásba, hogy a játék-menetrendet tehermentesítsék, a mérkőzést hivatalosan szombaton reggel 8 óra 50-kor nyitották meg. Tokár György lépett a mikrofon elé, szives szavakkal üdvözölte a versenyzőket és elrendelte az amerikai himnuszt. Elsötétedett az aréna, fénysugár vetődött az amerikai lobogóra. Néma csendben, katonás rendben sorakoztak és fordultak a lobogó felé versenyzőink és vendégeink. Felhangzott a himnusz első taktusa, kigyulladt az első pálya lámpája és monoton dübörgéssel megindult az első állogató gépezet motorja. A himnusz crescendóban úgy erősödött, ahogy azt újabb lámpák felvillanó fénye, újabb gépek beindított motorjainak dübörgése diktálta. Amikor a 48-ik pálya lámpája is ki világosodott és gépezetének motorja elindult, ugyanabban a pillanatban ért véget a himnusz is. Nemcsak szemekre és fülekre de a szivekre is nagy benyomást gyakorolt ez az ünnepélyes előkészület. A William Penn elismeréssel adózik a RAINBOW LANES-nek ezért a hatásos rendezésért. TOKÁR GYÖRGY, a 129-ik fiók kiváló elnöke azután bemutat'ta két vezető tisztviselőnket: Egyesületünk elnökét, MACKER GYULÁT és IBOS B. ALBERT igazgatót, (aki hivatalos kuglizó is volt). MACKER elnök szivből jövő köszöntést intézett a kuglizókhoz és sok szerencsét kivánt nekik és IBOS igazgató hasonlóképen üdvözölte őket. William Penn mérkőzést nem lehet elképzelni anélkül, hogy az első golyót ne Egyesületünk elnöke görditse. E hagyományhoz hiven most is központi elnökünk gurította a verseny kezdetét jelentő első golyót, mely nyolc bábut sepert le, pedig a hivatalos fényképész sokat zaklatta, hogy a kép érdekében igy meg úgy helyezkedjék el, de meg a kuglizók is lelkesen nógatták, ami más embert zavarba hozott volna. Ezután megkezdődött a komoly, céltudatos és hidegvérű küzdelem, amiben kuglizóink nem ismertek tréfát. A tartalékban tartott, két utolsó pályán, a 47-es és 48-as vonalon, a William Penn vezetőségének képviselői: Macker elnök, Lénárt J. Gyula második alelnök, Stelkovics Albert titkár, az egyik oldalon, Dankó István, Ibos B. Albert és Ma-* gyary Ferenc igazgatók a másik oldalon “saját mérkőzésüket” tartották meg. Stelkovics Albertné tartotta nyilván az eredményeket, Macker Gyuláné és Magyary Ferencné pedig figyeltek és csevegtek. KELEMEN P. JÁNOS lapkiadó és szerkesztő csakhamar csatlakozott a nézőkhöz. A Macker-Lénárt-Stelkovics csoport 410-el nyert, mig a Dankó-Ibos-Magyary csoport 356 eredményt mutatott fel. E cikkünk főcélja az, hogy olvasóinkat a kugliverseny és Testvériségi Napok kettős ünnepének társadalmi oldaláról tájékoztassuk. Az estély két részből állt: ‘^Ismerkedési” vacsorából, melyet a columbusi 129-ik fiók rendezett és a győzelmi táncmulatságból, mely a Fraternal Affairs Department védnöksége alatt állt. Ez a kettős ünnep szombaton este, a csapat versenyek befejezése után folyt le, a bankett természetesen megelőzte a táncot, mindkettő a THE NEIL HOUSE nagy báltermében zajlott le. A columbusi rendezőbizottság legfeljebb 200 vendégre számított, de meglepetésére, örömére és bizony problémákat is okozva, sokkal több mint 400 jelentkezővel álltak szemben, de azért a nagy torlódást kedvezően oldották meg, mert az eredetileg lefoglalt Junior Room helyett a sokkal tágasabb nagy bálteremben terítettek, ami lehetővé tette, hogy egy vendég részvételét se utasítsák vissza. Nyolcán voltak egy kerek asztal mellett, de hát ‘sok jó ember elfér szűk helyen is.” A vacsora műsorát ünnepélyesen TOKÁR GYÖRGY, a 129-ik fiók érdemes, rokonszenves elnöke nyitotta meg, aki az estnek áldomásmestere is volt. Nehéz feladatát igen jól bonyolította le. Nt. Orth Győző, a columbusi Magyar Református Egyház lelkésze mondotta el az asztali áldást. Magától értetődik, hogy minden nyilvános William Penn műsor a nemzeti himnusszal kezdődik és ez az alkalom sem képezett kivételt. (Folytatás a 5-ik oldalon) Macker Gyula, központi elnök
