William Penn, 1961 (44. évfolyam, 3-16. szám)
1961-03-15 / 3. szám
1961 március 15. 11-IK OLDAL William Penn AZ IDEGESSÉG Irta Dr. KOVÁCS ANDOR, igazgató Az idegesség főjellemzője a lelkiállapot nyugtalansága. Az izgalom az egyén legbensőbb érzése bizonyos adott pillanatban. A rendellenes idegállapot és az izgalmakkal kapcsolatos megbetegedések kórokozója nem lehet valamely baktérium vagy virus. Az idegbajokat inkább az élet viszontagságaival járó feszültség következményeként, vagy az idegbajjal sújtott személy lelki berendezésével lehet megmagyarázni. Gyakran előfordul, hogy a beteg idegrendszerében azért állott be a rendellenesség, mert helyzetében, életkörülményeiben történtek váratlan változások és ezek miatt borult fel lelki egyensúlya. Bármelyikünkkel és bármikor megtörténhet, hogy idegállapotunk megrendül és nemcsak sok szenvedés, hanem az idegbajok tünetei is előállnak életünkben. A legismertebb izgalmak a szomorúság, sajnálkozásunk sajátmagunk felett, búskomorság, túlságos lelkesedés, a harag és a félelem, valamint az ábrándozás és hasonló lelki állapotok. Az ideges feszültség fontos szerepet játszhat gyomorfekélyek, hasmenés, szorulás, ideges fej- és hátfájás, magas vérnyomás, izgatottságra könnyen hajlamos szív, colitis (a vastagbélnek a vakbél és végbél közötti részén levő nyálkahártya gyulladása) esetében, stb. Az idegesség határozott tünete lehet számos más kóros folyamatnak, melyeket nehéz volna itt mind felsorolni. Az idegbajban szenvedő egyén éppenugy tekinthető betegnek, mint a fizikai betegséggel sújtottak. Meg kell jegyeznünk, hogy a testi betegségben szenvedők jó része többnyire barátságos és hajlandó az együttműködésre, mig ellenben az idegbajosok könnyen megneheztelnek minden csekélységért és gyanakodnak minden ok nélkül. Az idegesség tüneteit valamely egyénnél esetleg csak bizonyos helyzetekben észlelhetjük. De van olyan is, amelyik ideges az életnek jóformán minden körülménye között. A könnyen izguló embereket egy-kettőre elsodorja az, amit hallanak vagy látnak. A krónikus idegességben szenvedők ingerlékenyek, állandó feszültségben élnek és a legcsekélyebb ok is elég ahhoz, hogy idegesen viselkedjenek. Minden komoly ok nélkül is képesek felfortvanni. Az ilyenfajta páciensnek élettörténete rendszerint azt árulja el, hogy az illető sohasem éi’ezte magát biztonságban, hogy képtelen volt bármit is elhatározni és jövője miatt állandó rettegésben aggódik. Az idegesség kezelése két részre oszlik: testi és lelki kezelésre. A felépülés többnyire lassú, hosszadalmas és fárasztó folyamat. Némely beteg hónapokig is kínlódik, mások viszont hamarább is helyrejönnek. A testi kezelés magában foglalja az általános egészségügyi szabályokat, megfelelő pihenést, tápláló élelmet és bőséges alvást. A testgyakorlás különböző formái lényeges elemei a felépülés elősegítésének. A betegnek kerülnie kell mindennemű lelki és testi kimerülést. Nagyon ajánlatos, hogy a beteg mérsékelje magát a tea és kávé fogyasztásában, a dohányzást és ivást is korlátoznia kell. A lelki kezelés kérdése messzemenő és bonyolult. A pácienst uj nevelésben kell részesíteni és bizalmat, biztonsági érzést kell belesugallni. Életét le kell egyszerűsíteni. Gyakorolnia kell magát a türtőztetésben: meg kell tanulnia, hogy önmagának minden körülmények között ura legyen. Mindent el kell követni, hogy megváltoztassa egocentrikus, csak önmagára irányuló álláspontját. A beteg ne barátaihoz és rokonaihoz forduljon tanácsért, hanem orvosánál keressen támaszt és segítséget. Azok, akik közönséges idegizgalmakban szenvednek, háziorvosuk által kezeltethetik magukat, viszont mihelyet kimondott rendellenességek lépnek fel a beteg érzelmi életében, szükséges, hogy szakértő ideg-specialistához forduljon gyógyulásért. Álmaink — A Az álmokat a tudományos meghatározás a lelki élet egyik tevékenységének tekinti. Eszerint az álom olyan lelki folyamat alvás közben, amelynek során az értelem ellenőrző tevékenysége hiányzik, az akarat pedig működésében gátolva van, ellenben a lélek úgynevezett tudatalatti világa előtérbe nyomul. Az Ó-korban az 'álomfejtők az álmokban isteni sugallatokat láttak, ezért jósoltak belőlük. Azonban az újkori “álmos könyvek” babonás, félrevezető álomfejtések. A szaktudomány behatóan kutatja azt a kérdést, hogy az álmok képepek-e a jövőt jóslatszerűen előre ve• •• " • / 1 , • n jovo joslatai-e: titeni, van-e ilyesfajta erő bennök? E kérdés alapvető sejtelmeit azok az iálmok vetették föl, amelyek különböző korszakokban előre megadták olyan események folyamatát, amelyek később valóban bekövetkeztek. így például Plutarchos történetiró elmondja, hogy Julius Cézár meggyilkolását felesége, Calpurnia előre megálmodta. Ezért a gyilkosság reggelén kérve-kérte urát, ne menjen el az nap a szenátus ülésére. A mesés gazdagságáról hires ókori Krözus király’ története elmondja, hogy, álmában fiát meggyilkolva látta. A megrémült apa legmegbízhatóbbnak tartott emberét rendelte fia testőrének. Kevéssel utóbb a fiút ugyanez az ember meggyilkolta. A legdrámaibb azonban Lincoln Ábrahám néhai nagy elnök álma volt, amelyet annak idején őmaga mondott el életrajzírójának, Ward Lamonnak. Eszerint Lincoln 1865 áprilisában, nehány nappal meggyilkolása előtt a következőket álmodta. Végig ment a Fehér Ház termein. Azok mindegyike teljesen üres volt, de valahonnan zokogás hallatszott. Amikor a “Keleti Terembe” ért, ott nagy gyászoló tömeget és a terem közepén egy koporsót látott. “Ki halt meg?” — kérdezte Lincoln. “Az Elnök . . .”— hangzott a válasz, “Egy gyilkos megölte.” v — Ez volt Lincoln álma, amely nehány nap múlva tragikusan valóra vált. A tudományos kutatás azonban nem elégszik meg az efféle történelmi feljegyzésekkel, hanem megbízható egyének közvetlen élményeit az álmok terén igyekszik összegyűjteni és azokból általános érvényű következtetéseket levonni. íme nehány eset égy szakorvos gyűjtéséből. Angolországban a “Lélektani Kutató Társaság” ülésén a következő megtörtént esetet ismertették. Egy idősebb úriember, aki lóversenyekre sohasem járt és a lovakhoz egyáltalán nem értett, a legnagyobb verseny: az angol derby lefutása előtti éjszakán a következőt álmodta. Szobájában a rádiót hallgatta. Az beszámolt a derbiről, mintha már lefutották volna és felsorolta a befutó első négy lovának a neveit. Az öreg ur másnap reggel elmondta az álmát három ismerősének. Aznap délután a derby befutóján az első négy ló neve és helyezése pontosan megfelelt annak, amit előző éjszaka megálmodott. Egy másik jövőt előre vetítő álmot egy tanárember beszélt el és az arról szólt, hogy neki előadást kellett volna I tartania valamelyik egyetemen, ahova vonaton kellett volna utaznia. Elutazása előtti éjszaka álmában a vonaton utazott, amikor az beleszaladt egy tehervonatba és az utasai közül sokan súlyosan megsebesültek. Álmának hatása alatt a tanár lemondotta előadását és nem utazott. Másnap olvasta az újságban, hogy az a vonat, amelyen utaznia kellett volna, valóban összeütközött és utasai közül sokan megsérültek. Kaliforniában egy idősebb nő azt álmodta, hogy meglátogatta fiát Colorádóban és amint annak a házához ért, a földön talált egy fekete pénztárcát 128 dollár tartalommal. Hetek►75-ik William Pennt * Évforduló i kel később valóban elutazott a fiához és annak a háza előtt valóban megtalálta az előre megálmodott fekete pénztárcát pontosan 128 dollár pénzösszeggel. Indokolt a kérdés: mit kezdhet a tudomány az ilyen és sok más összegyűjtött hasonló esettel? Ugyanazt, amit a különféle más lélektani területeken felgyülemlő tapasztalati megfigyelésekkel: tanulmányozza, elemezi annak meg állapítása céljából, hogy rejlenek-e és minő törvényszerűségek a hátterükben? Eddigelé az előrevetítő álmok mindössze azt a meggyőződést alapozták meg, hogy az emberi lelkületnek van egy olyan területe, amely független az időtől és a tértől, valamint ezeknek a korlátozó hatásaitól. Ereje, hatékonysága túlhaladja az emberi felfogó képességet. Végeredményben az az érdekes helyzet adódott, hogy az álmok nagy tömegét összegyűjtötték, megfigyelték, de keletkezésük alapját, megismétlődésük feltételeit a tudományos kutatás még nem volt képes fölfedezni, sem pedig megoldani. Petrásh János és neje aranylakodalma Petrásh János és neje, született Soltész Erzsébet 1961 január hó 30-án ünnepelték boldog családi és baráti körben házasságuk ötven éves évfordulóját. Petrásh tagtársunk 27 évig volt hűséges ügykezelője a 46- "ik Benwood, West Virginia telepen levő fiókunknak. Petrásh János Magyarországon Veszprém vármegyében született és 1905-ben érkezett az Egyesült Államokba, neje Göncz, Abauj Torna vármegyéből 1907-ben jött az újvilágba. Dillonvale, Ohioban ismerkedtek meg egymással és ott is kötöttek házasságot a Szent Szív Római Katolikus templomban 1911-ben. Két férjezett leányuk van Mrs. Harry Williams és Mrs. James Smith, valamint két unokájuk Williams Erzsébet és Anna. Az ünnepeiteknek sok jó egészséget és számos boldog évfordulót kívánunk. Magyar anyanyelvűnk védelmében Először fordul elő amerikai földön, hogy egy átfogó és alapos tanulmányozását indították meg az ittélő népi csoportok anyanyelvének. Az U.S. Office of Education áll a mozgalom élén, amelynek célja az idegen nyelvekben rendelkezésre álló hatalmas érték megőrzése és lehető fejlesztése. Ezzel hivatalosan első Ízben nyert elismerést, hogy az ittélő népi csoportok anyanyelvének fenntartása és ápolása nem csak az egyes népi csoportokra bir fontossággal, de fontos érdeke az a nagy amerikai közösségnek is. Nagy örömmel kell eltöltsön bennünket magyarokat is ez az uj hivatalos állásfoglalás. Ugyanis a kezdeményezés célul tűzte ki annak megállapítását, hogy milyen lépések szükségesek a népi csoportok nyelvének és kultúrájának fenntartására, hogyan lehet legyőzni az ennek útjába álló nehézségeket és hogyan lehet fontosságához mért nagyobb érdeklődést kelteni a probléma iránt. Akiket ennek a projectnek részletei közelebbről érdekelnek írjanak a következő címre: JOSHUA A. FISHMAN, Ph.D. Project Director Language Resources Project 111 W. 57th Street New York 19, New York
