William Penn, 1958 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1958-03-05 / 3. szám
1958. március 5. 4 OLDAL William Penn Journal of the William Penn Fraternal Association OFFICE OF PUBLICATION 7807 West Jefferson Ave. Detroit 17, Michigan PUBLISHED SEMIMONTHLY BY THE • William Penn Fraternal Association Managing Editor: COLOMAN REVESZ Editors: JOHN SABO and ALBERT J, STELKOVICS Editor’s Office: 43Ö—142 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COurt 1-3454 or 1-3455 All articles and changes of address should be sent to the WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ..................................... $1.00 a year Foreign Countries .................................................... $1.50 a year Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. MÁRCIUS 15.-EN Köszöntünk Március, köszöntünk nagy magyar ünnep, -büszkén emlékezünk dicsőségedre — szomorú gondolkodással bukásodra. Fergeteges voltál sikeredben, Benned megmozdult, forrott a nép nemes vére, dalolva rohamozott a reménytelen harcon, — hallgató néma gyász lettél a nemzet fájdalmában. Igaz voltál célod hitében, amennyire csak a féktelen érzés lehet igaz, — ennek a hitednek mámorában döntötted el néped keserű sorsát. Köszöntünk Március, — tavaszodban éledt a magyar szedem, pezsdült, a fiatal vér, a nemesi fajta, a nyers végtelen paraszti erő, —nyaradon fényes égen lobogott a dicsőséges zászló, — köszöntünk: amikor őszödön Világos és Arad emlékét hagytad ránk. Egyek vagyunk Veled, mind hazafiak és “Esküszünk, esküszünk . . .” vak hittel, de néha mégis jobban fáj bennünk az októberi emlék. Talán a történelem igazságtalanságának végzetes hatalma az. amelyben minden dicső forradalmi eszmét véres könnyekkel kell visszaidéznünk? Talán magyar fajunk átka, hogy mindig keserű bukással kell fizetnünk megálmodott szép jövőnkért? Augsburgot kellett megérnünk, hogy pogány hitünket — hacsak látszólag is— megtagadjuk a “jámbor” nyugatnak, — a tatár nyilak zápora és a török kard csapásai, hogy elfeledjük keleti vérünk csábitó emlékeit. Dózsa tüzes trónia égette belénk a hűbéri eszmét, Rákóczi és ’48 vérzivatarával áldoztunk a császári hatalomért Küzdöttünk nyugat és kelet ellen, testünkkel védtük mindkettőt A megtépett szabadságzászlót ma a Kelet gyalázta meg az ágyuk szavával, igazolva népünk szomorú sorsát. Az idők távlatából nézve, feltétlen meg tudjuk állapítani a hibáinkat, bukásaink okait. Forradalmi időinknek mindig megvoltak a józaneszü hazafiai is, akik előre látták az értelmetlen harcot, végzetes bukást. Soha nem volt tán annyira tiszta ez az ellentét a hazafiságban, mint Széchenyi és Kossuth esetében, mi mégis Kossuthot választottuk, a diadal bizonytalanságával, és elpusztultunk az eszmével. Amig a meg nem hallgatott Széchenyi eszméi nyomán épült iparunk, tudományunk, gazdálkodásunk és alkotásainak élő bizonyitékai ma is ott vannak és alkotó részei életiünknek, addig Kossuth viharzó szónoklatainak eredményeként, csak Arad, Kufstein és Világos bukása maradt ránk. Hiába Széchenyi a legnagyobb magyar, számunkra a szívhez közelebbálló, — Apánk: Kossuth lesz mindig. Forradalmaink mindig a nemzet szinének-virágának vérében buknak el, köznemességünk szinte egy szálig elpusztul a forradalmakban, — költőink, művészeink, kimagasló személyiségeink, államférfiaink mind a forradalmak légkörében támadnak és buknak el a forradalmakkal. Ha feltennénk azt a kérdést, hogy “miért’” — talán hazafiul érzésünket sértenénk meg. Ha visszaidéznénk a célokat, amikért harcoltunk, talán nemzetünk eszméit csorbítanánk meg. Ha nagy forradalmáraink személyében keresnénk magyarázatot, nemzeti hőseink nimbuszában tennénk kárt. És ennek a vizsgálódásnak a realizmusa — tudjuk — mélyen sértene bennünket. Fakóvá tenné a féltveőrzött emlékeket, szürkévé történelmünknek ragyogó napjait, megmagyarázna kíméletlen okfejtéssel olyan tényeket, amiket tán nagyon is jól tudunk, de nem beszélünk róluk. így még százszor el fogunk bukni, de van még bennünk ugyanannyi ős pogány vér, fiatal akarás, hogy ezerszer kezdjük újra. Lázadni fogunk a lehetetlen ellen is és van hitünk, hogy lássuk a győzelem reményét. Józan nagyjaink sorsa ezután sem fog változni, amig mi vérrel Írunk történelmet, addig ők épitenek a sírokon uj hazát Ezért köszöntünk szívből Március, reménységünk és bukásunk zálogát! Vagy történhetne ez másképen is? F. J. MÁRCIUS 15 NEW YORKBAN A 48-as szabadságharcot megelőző időkben — és1 később is — a lengyelek, az olaszok a délamerikai spanyolok, éppen olyan varázsló hévvel, de lefékezett energiával, keserves szenvedéseket rejtő türelemmel várták, lesték, kívánták a szabadság zászlóinak a kibontását; a széthulló nemzeti akarat egységes ébredését és szabad érvényesülését, amint azt ma újra — a leigázott népek, nemzetek és mi magyarok: minden idegszálunkkal figyeljük s megintcsak várjuk és óhajtjuk. A végvárak élete, a “vártán” való örökös remegés: féltve, őrizve a sajátunkat és mégis mindig védve a másét. Meddig kell még éberen, ideglázzal tele mohósággal lesnünk a világesemények legkisebb, grafikonszerü rezdüléseit is? De a teljes hallgatás és tehetetlenség csak a magyarországi drága véreinket kötelezi. A szabadság hazájában büszkén hallathatjuk szavunkat., felemelhetjük a háromszinü lobogónkat és sziveink megnyitott zsilipéin át a világ elé önthetjük keserű panaszainkat és a jövőbe vetett, reménykedő álmainkat. Az Amerikai Magyar Szövetség newyorki fiókja látható, küzdő fórum. A newyorki és a környékbeli magyar intézmények értékes bizalma kiséri az A.M.Sz. newyorki osztálya vezetőségének a munkáját, amikor reá bízza a nemzeti ünnep: március 15 megrendezését'. Az Amerikai Magyar Szövetség newvorki fiókja ezúton is tájékoztatja a magyarságot a tervezett ünnepség helyéről, idejéről és a résztvevők névsoráról. A március 15 mindig a lelkek seregszemléje, hitünk és reményeink nyílt megvallása volt, az idén különösen az lesz, mert a 110 éves emlék újra feltámadd, valósággá érett az 1956-os szabadságharc napjaiban. A régi hősök szelleme szállta meg az uj harcosok lelkét. Az ünnepség színhelye: a Hunter College díszterme (Park Avenue és 69 St.) lesz. Időpontja pedig március 16. vasárnap d.u. fél 5 óra. A műsorvezető: Dr. Laurisin Lajos. Az emlékbeszédeket Dr Eckhardt Tibor és Vidovics Ferenc mondják. A megnyitó beszédet az A.M.Sz. országos elnöke: Hajdú K György tartja. Az ünnepségen ott lesz Révész Kálmán Egyesületünk központi elnöke, az A.M.Sz. igazgatóságának elnöke is. Az ünnepi áhítatot a két ismert és kitűnő énekkar gyönyörű számai melegítik át: a newyorki “Hit Szava” kórust főtisztelendő Kilián Csaba ferences atya vezényli és a passaici énekkart nagytiszteletü Bertalan Imre lelkész ur dirigálja. A nagyszerű műsor további számaiban meglepetést Ígérnek: Gere Lola, Szörényi Éva, Bodán Margit, Tóbiás' Margit, Kapin Aranka és növendékei, úgyszintén a férfi szereplők: Szabó Sándor, Vasadi Imre, Czinkota Mihály. Pongrácz István. Az ünnepség díszes keretét a Magyar Cserkészek pompás csapata egészíti ki részvételével. HOMESTEAD ÜNNEPEL Az Amerikai Magyar Szövetség 77-ik, homesteadi, Pa. fiókja 1958 MÁRCIUS 9-én, VASÁRNAP DÉLUTÁN FONTOSÁN 3 ÓRAI KEZDETTEL tartja meg márciusi ünnepségét a homesteadi önképző-körben. A legszebb magyar nemzeti ünnep 110 éves évfordulóját, szabadság ünnepélyét méltó módon üli meg Pittsburgh környékének magyarsága. A rendezőség kitűnő, magas nívójú műsort állított össze. Az ünnepi beszédet Révész Kálmán Egyesületünk központi elnöke, az Amerikai Magyar Szövetség igazgatóságának elnöke tartja, melynek során bemutatja egy 1932- ben készült hangos filmet Budapest, valamint az 1956. októberi magyar szabadságharc és a menekültek sorsát elénk táró filmet. Belépődíj nincs — a rendezőség szives szeretettel invitál erre a szabadság ünnepélyre minden jó magyart.
