William Penn, 1958 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1958-03-05 / 3. szám
Az egyesült VERHOVAYAK LAPJA és RÁKÓCZI SZEMLE AZ ÚJVILÁG MAGYARSÁGÁNAK LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENŐ LAPJA Vol. XLI. 1958. MÁRCIUS 5. NUMBER 3. HIVATALOS ÉRTESÍTÉS Igazgatóságunk határozata értelmében ezennel tudtára adom a William Penn Fraternális Egyesület minden fiókja vezetőségének, tisztviselőjének és tagjának, hogy IGAZGATÓSÁGUNK RENDES TAVASZI GYŰLÉSÉT 1958. ÁPRILIS 14-i HÉTFŐI KEZDETTEL TARTJA MEG. Felkérem mindazokat, akik bármiféle hivatalos ügyben az Igazgatósághoz óhajtanak fordulni, hogy ebbeli szándékukat legkésőbb 1958. március 31-ig jelentsék be az Egyesület KÖZPONTI TITKÁRÁNAK. A határidő után, vagy a gyűlés tartama alatt bejelentett ügyeket az Igazgatóság nem veheti figyelembe, hanem azok tárgyalását a hat hónap múlva összehívandó 1958. évi őszi gyűlésre halasztja el. RÉVÉSZ KÁLMÁN, központi elnök TESTEDZÉS A MÚLTBAN ÉS JELENBEN A MAGYAR TUDOMÁNY MEGTISZTELÉSE Dr. Teller Edward Dr. Wernher von Braun A világ legműveltebb népei a szellemi nevelés mellett sohasem felejtették el a testedzést. Még ma is érvényes a régi római mondás1: “Mens sana in corpore .sano” (Ép testben ép lélek). A mai sportok jórésze még a régi görögöknél fejlődött ki. De volt is látszatja: a görög ifjúság testi nevelése tette lehetségessé, hogy Leonidas 300 főnyi csapata meg tudta állítani egy időre a hatalmas perzsa hadsereget is, amely csak véres fővel tudott menekülni. Az eNmpiász nevet mindenki használja, anélkül hogy tudná az olimpiász szónok eredetét. A görög városok nyilvános játékot, versenyt rendeztek minden negyedik évben, amelyek közül a legősibbek és legnevezetesebbek voltak az olympiai játékok, Zeusnak a főistennek tiszteletére, Olympia városában, ahol kocsiversenyeket, diszkoszdobást és más versenyeket rendeztek, valamint az ötféle sportból álló pentathlont. A győztes kitüntetése egyszerű babérkoszorú volt, de szülővárosa lakosai a bajnokot diadalmenetben vitte haza és pedig nem a kapun, hanem a város áttört falán át kisérték otthonába, mert azt tartották, hogy amely városnak ilyen fiai vannak, annak nincs szüksége falakra. Más, kevésbbé müveit népek sem tudtak megmaradni sport nélkül, de játékaik durvábbak voltak. Kréta szigetén, a minoszi civilizáció fejlesztette ki a tikaviadalokat. A new yorki Metropolitan Museumban látható minoszi falfestmények szemléltetik a minoszi bajnokok merész szökelléseit a bika előtt. Ennek a bikaviadalnak maradványa a még ma is divó spanyol bikaviadal. A régi rómaiak nem tartották a sportot előkelőnek. A gladiátort játékok teljesen kielégítették őket. Ügyes üzletemberek gladiátorokat képeztek ki rabszolgákból és ezek a cirkuszokban vivtak egymással élethalálharcot. Divatos volt a vadállatokkal való viaskodás is. A lovagkorban újra fellendült a sportélet. A test védelmére a nehézkes vaspáncélokat használták, még a lovakat is páncéltakarókba burkolták. A baj vívást harsonákkal vezették be és a mérkőzők a porondon mutatkoztak be, vállaikon hölgyük színeivel. Harsonajelre a két páncélos lovag előtört a sorompók mögül, kopjájukat mereven előretartva. A kopják a nehéz páncélokon összetörtek, a porond tele volt csonka fegyverekkel. A cél az volt, hogy nagy lendülettel rohanjanak egymás ellen paripájukon és az ellenfelet a nyeregből kiüssék. A győztes lovag hölgyétől jutalmul koszorút kapott. A középkori és a barokk Rómának is megvolt a maga versenye. Minden farsang végén nagy álarcos ünnepet tartottak és a ‘corso” kocsiútján apró berber lovakkal versenyt futottak. A lovakat szöges ostorok(Folytatás a 2-ik oldalon) Nagy megtisztelés érte az amerikai magyarokat és németeket. President Eisenhower People-to-People Mozgalmának nemzetiségi bizottsága a harmincöt milliónyi külföldi származású amerikai közül a magyar eredetű Dr. Teller Edwardot, a világhírű atom-tudóst, és a rakéta-hős német származású Dr. Wernher von Braunt választotta és tartotta legérdemesebbnek az első Ízben nyújtott kitüntető emlékérmére (award.) A két tudós kitüntetése fényes ünneplés keretében március 15-én, szombaton este, a magyar szabadság napján zajlik le a new yorki Waldorf- Astoria dísztermében. Országos eseménynek készül és a vele egybekötött disz bankettén, Amerika szine-javának jelenlétében, maga a Honvédelmi Miniszter, McElroy, nyújtja át a Kitüntető Emlékérmet az ünnepeiteknek és fejezi ki hódolatát a magyar és német tudós géniusza előtt. Büszkeség tölt el bennünket, hogy egy hazánkfiát érte a nagy kitüntetés, őszinte örömmel osztozunk Dr. Teller sikerében és fejezzük ki szerencse kivánatainkat megtiszteltetése alkalmából. Köszönetét is mondunk, mert, érdemein keresztül az amerikai magyarság öntudatban gazdagabb lett, a magyar név szebben hangzik, és jól esik úgy érezniink, hogy azzal amit Dr. Teller tudományos munkájával Amerikának adott, mi amerikai magyarok is mindannyian leróttunk valamit ez uj-hazánk iránt érzett hálánkból. Változnak az idők. A Waldorf-Astoria dísztermében eddig királyokat, a politika hercegeit és a pénz fejedelmeit volt szokás ünnepelni; most pedig két egyszerű tudósit. Ml az a hosszú ut ami idáig vezetett, mik azok a történelmi erők amik végié az emberi szellem nagyjait ültetik a trónra és, ami bennünket igazán érdekel, miért éppen a magyar Teller és a német von Braun az, akik előtt ma Amerika bókol. Volt idő, mikor a fizikai erő szabta meg, hogy ki a legény a gáton. Diadal kapuit az kapott akinek a hadseregei legjobban tudták csapolni az emberi vért és a legnagyobb területen tudta alattvalóinak mondani az egyéniségüktől megrabolt emberek millióit. Később, ahogy a vadság megszelídül, az egyén kiválóságát a hite szabja meg; aki legjobban tudott hinni az lett a negnagyobb, mint ha valami különleges erény lenne abban, hogy el is higyjük annak az Istennek a létezését, Aki nyilvánvalóan van. Azután a pénz korszaka jött, a mindenható Dolláré; akinek több van belőle, az föltétlenül nagyobb és a Waldorf-Astoriákban csak annak jut hely, aki a pénz hatalmával tudja megvenni a társadalom hódolatát. A mondva-csinált kisldrályok ünneplésének zajában nem volt könnyű észrevenni, hogy az (Folytatás a 10-ik oldalon) r
