William Penn, 1958 (41. évfolyam, 1-12. szám)

1958-08-06 / 8. szám

4-IK OLDAL 1958. augusztus 6. William Penn c7&n//i Journal of the William Penn Fraternal Association ' OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Michigan PUBLISHED SEMIMONTHLY BY THE William Penn Fraternal Association Managing Editor: COLOMAN REVESZ Editors: JOHN SABO and ALBERT J. STELKOVICS Editor’s Office: <36—142 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COurt 1-3454 or 1-3455 All articles and changes of address should be sent to the WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ..................................... $1.90 a year Foreign Countries .................................................... $1.50 a year Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. UJ FELADATOK ELŐTT Beköszöntött hozzánk a kalászt érlelő augusztus hava, nem­sokára megindul mindenütt az aratás. A vakációk ideje is lejár csendesen és nemsokára itt lesz az ősz, megkezdődnek az iskolák. A szabadságok ideje alatt felgyülemlett munkahalmaz is feldol­gozásra kerül, lassan-lassan visszazökken minden munka a rendes kerékvágásba. Alig pár hét és beköszönt szeptember hava, bízunk abban, hogy ősz magával hozza majd a munkaviszonyok javulását és a mindennapi kenyér előteremtésének gondja nem lesz többé olyan súlyos feladat. Közgazdasági szakértők fennen hangoztat­ják, hogy elérkeztünk a nehéz időknek a mélypontjára s innen most már, a lassú de biztos javulás útjára jutottunk el. Hosszú hónapok keserves nehézségei után felcsillan a reménysugár, a munkanélküliek száma apadni fog. Megindulnak teljes üzemmel a gyárak s véget ér az a gazdasági válság melynek szenvedő alanyai milliókat tettek ki. Hiszünk abban, hogy a reánk köszöntő ősz meghozza a javulást minden téren s igy bízunk abban, hogy az újjászületésnek is beillő korszak köszönt reánk. A gazdasági élet javulásával egy vonalon halad majd társa­dalmi életünk javulása is, igy számítanunk kell avval, hogy eb­ben az uj korszakban fiókjaink társadalmi életének újjászületése is bekövetkezik. Ebben az uj korszakban szép és dicsérendő feladat vár fiók­jainkra, fiók tisztviselőinkre. El kell következni végre annak az időnek, hogy azok, akiket a tagság bizalma a fiók kormánykerek mellé állított, tisztségüket ne csak címnek vegyék, hanem példát adó munkásságukkal tegyenek hitet és bizonyságot amellett, hogy tényleg vezetők. Egyesületünk fiókjai taglétszáma különböző. Vannak nagy, több ezer taggal rendelkező fiókjaink; vannak olyanok is, hogy a tagok száma pár száz, de szép számmal vannak olyan fiókjaink is, ahol a tagok száma nem üti meg a százat. Tekintet nélkül arra, hogy milyen nagy a fiók, mindenütt meg van a lehetősége annak, hogy eleven és lüktető társadalmi élet alakuljon ki. A fiók tisztviselőinek vállára nehezedik ez a feladat s ott ahol, a tisztviselők hivatásuk magaslatán állnak, ennek a kérdésnek a megoldása nem lehet probléma. A legtöbb esetben pár ember kez­deményezése meghozza a kívánt eredményt. Nagy és szép számmal vannak fiókjaink, ahol Egyesületünk annyira népszerű sportját, a kuglizást művelik. Az igazság azon­ban az, hogy talán egyetlen egy fiókunk sincs, ahol ezt a nemzeti sportot nem lehetne népszerűsíteni itt is, mint mindenütt a kez­deményezésén múlik minden. Semmi akadálya sincsen annak, hogy kuglizó csapataink számát megsokszorozzuk, kedveltté te­gyük azok előtt is, akik eddig nem űzték ezt a sportot. Kívánatos volna, hogy a kuglizás mellett, a sportolásnak számos más ágát is felkarolnánk s ebben a tevékenységünkbe belevonnánk gyer­mekeinket. Gyermek tagjainkat csak úgy tudjuk szorosabban hozzákap­csolni Egyesületünkhöz, ha különböző, a körülményeknek és a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb szórakozási lehetőségeket te­remtünk számukra. Foglalkoztatjuk őket, kivonjuk őket a sem­mittevés rossz útra csábitó lehetőségei közül s alkalmat teremtünk számukra, hogy megfelelő módon foglalkoztassuk őket. Számos lehetőségünk nyílik arra, base ball csapatok szer­vezésével, gyermek zenekarok, tánccsoportok alakításával, műked­velői előadások rendezésével alkalmat nyújtsunk arra, hogy a bennük felgyülemett energiát helyes és megfelelő módon levezes­sük, neveljük, tanítsuk őket, hogy hasznos és jó polgárai legyenek hazánknak. Ugyanakkor tudatossá tesszük őket arról, hogy hoz­zánk, közénk tartoznak s evvel nagyban elősegítjük azt is, hogyha felnőnek büszkén vallják magukat a William Penn tagjainak. Azok a fiókjaink, melyek társadalmi otthonnal rendelkeznek, igazán szerencsés helyzetben vannak. Egyrészt ott van a lehető­ség arra, hogy pártoló tagjaik százait belevonják társadalmi te­vékenységeikbe, másrészt alkalmas helyiség áll rendelkezésükre, ahol tevékenységeiket űzhetik. Ezektől, az otthonnal rendelkező fiókjainktól várjuk és reméljük elsősorban, hogy a fiók élet fel­virágoztatásában vezérszerepre vállalkoznak s példát mutató mó­don szolgáltatják bizonyságát annak, hogy nemcsak biztositó hanem fraternális egyesület is vagyunk. Az otthon hiánya azonban nem lehet ok arra, hogy a fiókok pezsgő társadalmi életet ne éljenek. Mindenütt van alkalom és lehetőség erre. Nem kell hozzá egyéb mint egy kis jóakarat, ko­moly elhatározás az elgondolást meg lehet és meg kell valósítani. Számítunk arra, hogy írásunkat figyelembe veszik azok a munkatársaink, akiket a tagság bizalma a fiók élére állított. Figye­lembe venni azonban nem elég, cselekedni kell. Meg'kell indulni a tervezésnek, a munkának mennél előbb, hogy amikor beköszönt az őszi szezon, a tervek a megvalósitás stádiumába kerüljenek. Elérkezett az ideje annak, hogy a cselekvés terére lépve, úgy a kicsi mint a nagy fiókjaink megmutassák, hogy megértik ennek a feladatnak fontosságát és ennek érdekében minden lehetőt megtesznek. Az idő gyorsan pereg a homokórán, s minden el­veszett napért kár s aki nem használja ki az adott lehetőségeket az helyrehozhatatlan mulasztást követ el, nemcsak tagtársaival,' hanem önönmagával szemben is. Uj feladatok előtt állunk, tevékenységet, cselekvést várunk! A philadelphiai vendéglátó fiókok (76-V, 76-R) tisztviselői Az 1958 évi Mérkőzések és Testvériségi Napok színhelye, Philadelphia, még arról is nevezetes, hogy két fiókunk működik ott, ugyanazon szám alatt, ami Egyesületünkben egyedülálló vé­letlen, amióta a Rákóczi-Verhovay egyesülés megtörtént. A vendéglátó 76-R és 76-V fiókok, tagságuk, tisztviselőik és a Philadelphia Kuglizóverseny Bizottság révén nagyban hozzá­járultak a Mérkőzések és Testvériségi Napok hallatlan sikeréhez. A fenti képen láthatók a két fiók tisztviselői: 76-R — MICSKÓ Rudolf elnök, MIKULA M. János ügykezelő, KOVÁTS Kor­nél jegyző, MIKULA Mihály pénztáros, TÓTH Béla ellenőr, BALA­­NYI Béla gondnok. Nagy István alelnök nem volt jelen a felvételnél. 76-V — NOEL Antal elnök, ifj. SZEMES István ügykezelő, ROSENFELD jegyző, MUDRV Kálmán ellenőr, MÁTÉ István és KÁROLY József ellenőrök, HORVÁTH L. LÁSZLÓ sajtóelőadó. Pincehelyi István és Nacsa István volt tisztviselők szintén szerepelnek fenti képen. Somerset Maugham, a 81 éves angol iró, arra kérte barátait, hogy összes hozzájuk intézett leveleit semmisítsék meg. Az egész levelezését magánügy­nek tekinti és azonkívül item tudja elképzelni, hogy levelei még hasznot hoz­hatnak valakinek is. A Vatikán uj leadóállomást helyezett működésbe a szibériai olasz hadifog­lyok számára. Az elhatározás oka egy sarkvidéki madár volt. mely levelet hozott a lábán a sarkvidékről. A levélben egy olasz katona Írja, hogy még 300 olasz társával együtt valahol a sarkkör vidékén van fogságban. Vájjon módjukban lesz ezeknek rádiót hallgatni? 1957. első tiz hónapjában 219,323 keletnémet menekült kért menedékjogot Nyugat-Németországban. A múlt évben a menekültek száma 279,189 volt.

Next

/
Thumbnails
Contents