William Penn, 1957 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1957-02-06 / 2. szám

January 16, 1957 13-IK OLDAL William Penn A William Penn Jr. Club tánccsoportjának nagy sikere a kormányzó beiktatási bálján Dankó Istvánnét telefonon hívták meg, hogy a vezetése alatt álló magyar leányokból álló tánccsoporttal vegyen részt Williams kormányzó bankettjén Január 1-én volt Lansingban Gov. Williams kormányzó be­iktatása hivatalába s tisztele­tére, a beiktatási ünnepség után, az uj Civic Centerben bankettet és bált tartottak. A beiktatás előtt két héttel Dankónét, Williams kormány­zó megbízásából telefonon fel­hívta Don Swanson, a Gover­nor's Inaugural Ball rendező­ségének elnöke és külön fel­kérte, hogy jöjjön el a ban­­kctre és bálra a William Penn tánccsoportjával. Mrs. Dankó örömmel fogadta el úgy a ma­ga, mint a tánccsoportja nevé­ben a meghívást. Mint utólag kiderült a banketten és bálon nem is volt más szereplő vagy előadó, ami annál nevezete­sebb, mert ezzel a William Penn Junior csoporton keresz­tül magyarokat érte a kitün­tetés, hogy Michigan állam ilyen nevezetes társadalmi ese­ményéhez őket választották ki szereplésre. Dankó Istvánná vezetése alatt két kis lányka a “Ritka búza, ritka árpa . . .” dallamá­ra a magyar kettőst járta el. A két kis lányka neve: Darlene Dankó és Jessica Somogyváry. A nagyobb leányok eltáncol­ták a “Hungarian Dance No. 5”, magyar táncot Brahms ze­neszerzőtől. A táncoslányok ne­ve: Ida Jean és Brenda Mada­rász; Diane és Nina Pesti; Carol Pochik, Jeanette Gáspár és Charlotte Mouser. A bankett végén a Grand March-ot Williams kormányzó és felesége kezdték meg. őket követték az állami és megyei tisztviselők, közvetlen utánuk következtek Dankó Istvánná vezetésével a William Penn Jr. tánccsoportjának gyönyörű magyar ruhákba öltözött szép magyaT leányai. A közönség kö­rében nagy tetszést, csodálko­zást és elragadtatást keltettek a magyar ruhás leányok, akik a legnagyobb tapsot kapták, amig a Grand March elvonult előttük. A Grand March végén Mr. Swanson felkérte a kormány­zót és feleségét, hogy jöjjenek fel a színpadra. Ugyanakkor felhívták a színpadra Dankó­nét s a magyar ruhás leányo­kat. Dankónét bemutatták a kormányzónak és feleségének. Dankóné pedig bemutatta egyenkint a leányokat Willi­ams kormányzónak és feleségé­nek. A kormányzó és felesége úgy Dankónéval, mint a leá­nyokkal, külön-külön kezet' fogtak. Ezután a kormányzó egy szép beszédet tartott, melyben megemlékezett a magyarok szabadságharcáról s hangsú­lyozta, Dankóné és a leányok felé fordulva, hogy a William Penn Fraternális Egyesület fi­atal tagjai büszkék lehetnek, hogy olyan nemzetből származ­nak, mely bátorságával az egész világ csodálatát vivta ki. A kormányzó még megkö­szönte Dankónénak és a leá­nyoknak azt, hogy szerepeltek a bálon s a William Penn Fra­­temális Egyesületnek, amiért megengedte, hogy szerepelje­nek a leányok a beiktatási bálján. * * Kétségtelen, hogy a William Penn Jr. tánccsoportja, s sze­replésük által a William Penn Fraternális Egyesület, olyan fogadtatásban részesültek a kormányzó beiktató bálján, amilyenben eddig sehol és so­ha nem volt részük. Megmutat­ták, hogy méltó követői az idősebb tagoknak s jövőben is arra törekszenek, hogy az egye­sületnek hírnevet és dicsősé­get és elismerést szerezzenek. sjí ^ * Dankóné ezúton köszöni meg Somogyváry Gézának és fele­ségének, hogy segítettek kocsi­jukon Lansingbe kivinni és visszahozni a tánccsoportot. A tánccsoport egyrészét Dankóné és férje István vitte ki kocsi­ján. Dankóné ugyancsak kö­szönetét mond Madarász Gézá­­nénak, aki segített a táncok le­rendezésénél. Minden szépen folyt le, min­den szép volt s mindenkinek örökre emlékezetes marad a leányok szereplése Dankóné ve­zetésével. (Detroiti Újság) MI A FIÚ? MI A LÁNY? Egy amerikai iró pajzán hangú könyvet irt a fiukról és a leányok­ról, mintha csak most felfedezett faj volnának. A fiú található mindenütt fönn, lenn, benn, kinn, szalad, ugrik, lóg. A mamája szereti, a kis lányok utálják, testvérei megtűrik, felnőt­tek nem vesznek róla tudomást. Éle­tüket az Ég védi. A fiú a maszatos igazság-. Gyönyörű jelenség megvag­dalt újakkal, megkarmolt homlokkal. Bölcsesség rágógummival a szájá­ban, a jövő reménysége békával a zsebében. Étvágya mint a lóé, emésztése a kardnyelőé, akaratereje a zsebatom­bombáé. Néha úgy kiabál mint egy diktátor, máskor meghúzódik, mint az ibolya, lelkesedése rakétaszerű. Mikor valamin dolgozik, mindkét kezén öt-öt hüvelykujja van. Kedvencei a fagylalt, mindenféle kés, fűrészek. Szereti a karácsonyt, a felfújható rágógummit, a “co­­mics”-eket, a szomszéd fiút, az er­dőt, a vizet (ez természetes eleme), a papát, a vonatokat, a nagy állato­kat, a szombat reggelt, a tűzoltó fölszerelést. Nem szereti a társaságot, az isko­lát, a könyveket, ha nem képesköny­vek, a zeneleckét, a nyakkendőket, a borbélyokat, a lányokat, a fölső ka­bátot és a lefekvés idejét. Senki se kel fel olyan korán a házban, senki oly későn nem jön vacsorázni, mint ő. Senki nem élvezi annyira a magas fákat, a kutyákat és a szelet. Még nem is tudja, mi az eső, már kezecskéit nyújtogatja a bölcsőből feléje. Senki emberfia nem tud annyit a zsebébe gyömöszölni, mint ő. Belefér a zsebébe egy rozs­dás, csempe kés, félig megrágott al­ma, 3 láb hosszú zsineg, két savanyú cukor, hat cent csupa egycentesben, parittya, egy darab nem tudni mi­csoda és egy valódi hangnál gyor­sabban berregő szelence külön titkos rekesszel. Van a fiúban valami titokzatos. Hä nem engeded be műhelyedbe, be­­furakszik a szivedbe. Kidobhatod a dolgozószobádból, de nem a gondo­latodból. Ne is próbálkozzál sokat. A fiad megfog, bezár, parancsolgat neked. Föllármázza az egész utcát. De ha az életharcban összetörve ke­rülsz haza esténként, csak annyit kell mondania: “Megyek apukához”, és minden bajt elfelejtesz. * <* * A kis lányok a legkedvesebb élő­lények a világon. Glóriával a fejü­kön születnek és habár ez a glória néha el is homályosodik, marad be­lőle elég, amivel megigézhetnek, még ha a sárban lubickolnak is, vagy sírásukkal zaklatnak, vagy a mama legszebb ruhadarbjaival büsz­kélkednek is az utcán. A kis lány még ha durcáskodik is, kedvesebb minden másnál a világon. Akár­mennyire ugrál körülötted és zaklat, akármennyire meg is bosszant a leg­lehetetlenebb hangokkal, mire rá sze­retnél szólni, már ott áll előtted a világ legkedvesebb pillantásával. A kis lány sárban játszó ártatlanság, fejetetején álló szépség, tele anyai érzéssel, ahogy a babáját vonszolja végig porban-sárban. Kis lányok ötféle szinben kapha­tók. Amikor megrendeled őket, min­dig abban a szinben kapod őket a természettől, ami nekgd a legkedve­sebb. Meghazudtolják a kereslet és kinálat törvényét. Van millió ifis lány, de valamennyi igaz gyémánt. Isten a kis lányt sokféle részből rakta össze. Felhasználta erre a cél­ra a madár dalát, a malac vinnyogá­sát, az öszvér makacsságát, a ma­jom fintorait, a szöcske fürgeségét, a macska kíváncsiságát, a szarvas gyorsaságát, a róka ravaszságát, a cica puhaságát és tetejében egy nő titokzatos gondolkodását. A kis lány szereti az uj cipőket, a díszes ruhákat, a kis állatokat, de különösen azokat, amelyek a leg­jobban tudnak kiabálni, a szomszéd Ms lányt, a ravaszkodásokat, a tánc­leckéket, a babákat, a fagylaltozást a szódaüzletekben, a kifestő köny­veket, a pirositókat, vizeskannákat, látogatásokat, teaestélyeket és EGY fiút. Nem szereti a látogatókat, a fiu­kat általában, a nagy kutyákat, a zöldségféléket, a kemény széket. Nem szereti, ha valamiért elküldik, nem szeretnek kinn ülni a ház előtt. Mikor te gondolkozol, ő a leglár­­másabb, mikor megharagit, a legbá­­josabban tud nézni, mikor aludni kellene menni, ő a legmozgékonyabb. Mikor parádézni akarsz a tudásával, teljesen megnémul és akkor a leg­­kacérabb veled, mikor nem volna szabad meglágyulnod. Ki más okoz neked több bánatot, örömet, bosszúságot, megelégedést, kényelmetlenséget és igaz örömet, mint ez az Évából, Salomeból és Florence Nightingale-ből összetett kis lány? Fölborzolhatja hajadat, felkavarhatja otthonodat és méltó­ságodat, elköltheti pénzedet, lefog­lalhatja idődet és szeszélyeidet. És mikor majdnem kirobbansz, a kis lány napsugaras tekintete áttör a felhőkön és megint csak te vagy a vesztes. Idegeidet fölkavarja, csinytevései­­nek nincs határa. De ha álmaid szét­oszlottak, amikor a világ kijátszott, kis lányod egyszerre királlyá tesz, amikor az öledbe mászik és odasug­­ja: “Mégis csak Téged szeretlek a legjobban.” VISSZAHELYEZETT TAGOK — 1956 NOVEMBER REINSTATED FROM LAPSED — NOVEMBER 1956 14-V Mischinger Joseph; 15-V Klupta John, Takach Leslie; 48-V Toscano Anthony D., Wagner Alfred J.; 50-V Horvath Stephen J., Slade Anthony Geo; 59-V Knecht George J.; 76-V Kerak Stephen; 130-V Balogh John; 249-V Ander Ernest, Gough Rosemarie; 277-V Laundrie Charles; 366-V Alunni Mrs. Louis, Bulkowski Stanley, Livak Clara, Livak Helen; 482-V Nunn Charles R., Nunn Mrs. Charles R.; 575-V Varszegi William. Total: 20

Next

/
Thumbnails
Contents