William Penn, 1957 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1957-09-04 / 9. szám
. ‘O.®1 & ^ a e /i/i Az egyesült YERHOVAYAK LAPJA és RÁKÓCZI SZEMLE AZ ÚJVILÁG MAGYARSÁGÁNAK LEGNAGYOBB PÉLDÁNYSZÁMBAN MEGJELENŐ LAPJA NUMBER 9. Vol. XL. 1957 SZEPTEMBER 4. sí i. életbiztosítás Amerikában Az életbiztosítás védelem a halál által okozott gazdasági veszteség ellen KÖSZÖNTJÜ Abban az esetben, ha a bebiztositott idő előtt hal meg, a William Penn Fraternális Egyesület hátramaradt családjának azonnal folyósítja a biztosítás összegét, tehát nem csak anynyit, amennyit a kenyérkereső életében gyűjtött, hanem amennyit ' gyűjteni szándékozott, ha korai halála nem következett volna be. Ezáltal megvalósíthatta, hogy korai elhalálozása nem döntötte családját nyomorba, sőt gyermekeinek taníttatását is fedezhette. Családjának jogában áll a bebiztosított összeget legjobb belátása szerint felvenni és felhasználni. Ez a helyzet akkor, ha valaki azzal a gondolattal köt életbiztosítást, hogy esetleges korai elhalálozása esetén gyér-. mekeinek iskoláztatása vagy hozománya fedezve legyen, noha a családfő elhalálozásakor gyermekei még nem érték el a magasabb iskoláztatásnak vagy férjhezmenetelnek korát. Mindenki t a p a s ztalhatja Amerikában, hogy a speciálisan képzett szakembernek a keresete lényegesen magasabb a Ha életünk folyamán tőkét akarunk gyűjtöm, három irányelvet kell szem előtt tartanunk: 1. Mindennapi keresetünkből bizonyos összeget rendszeresen félre kell tennünk. 2. Ezt a félretett összeget sikeresen kell befektetnünk. 3. Elég időnek kell rendelkezésre állani, hogy megfelelő tőkét tudjunk gyűjteni. 1. Amerikában, ahol az egyéni jövedelem a világon a legmagasabb, minden családfőnek erkölcsi kötelessége, hogy keresetét a család jövője érdekében a lehető legjobban ossza be. Különböző módon kísérleteztek már, hogy ezt a célt elérjék: bankbetétet nyitottak és ünnepélyesen megfogadták, hogy bizonyos időben bizonyos megállapított összeget bankbetétjükre helyeznek. Amig fogadalmukat megtartották, betétjük határozott emelkedést mutanem képzetténél; ezért a William Penn Fraternális Egyesület nagy gondot fordit arra, hogy tagjai és azoknak gyermekei a legjobb neveltetési kötvényt a legkedvezőbb áron tudják beszerezni az Egyesületen keresztül. Ezáltal elősegítjük minden becsületes szülő bevallott vagy be nem vallott vágyát, hogy gyermekét képzett emberré nevelhesse, ami egyaránt szolgálja utódja és a magyar faj haladását Amerikában. Ez mind könnyen megvalósítható, ha a kenyérkereső mindennapi keresetéből- félretesz bizonyos összeget arra az időre, amikor gyermekét, vagy gyermekeit egyetemre vagy más felső iskolába kell küldenie. Mint már fentebb említettük, tagjaink be vannak biztosítva, hogy a taníttatás költsége gyermekeik rendelkezésére áll majd, tekintet nélkül arra, hogy a kenyérkereső életben van-e, vagy nincsen, egészséges-e vagy beteg, dolgozik-e vagy sem, gazdag-e vagy szegény. tott. Amikor azonban egyszerre feladták tervüket, mert azt megvalósithatatlannak n y i 1- vánitották, az addig összegyűjtött pénzt is többnyire nem elsőrangú fontosságú cikkekre költötték. Hónapok múlva ismét nekifogtak a gyűjtéshez, aminek eredményét még nemrégen valószínűtlennek tartották és a gyűjtés csakugyan rendszerint ugyanazzal az eredménnyel végződött, mint előzőleg. A William Penn Fraternális Egyesület révén gyűjtött takarékbetét színvonala viszont állandóan emelkedik. Könnyelműen nem lehet elkölteni, mert ennek az összegnek magasabb célja van, mint szükségtelen árucikkeknek az összevásárlása. Ez az összeg életet vagy halált jelenthet szeretteinknek, kenyeret vagy éhséget, taníttatást vagy elmaradottságot. Bebizonyított tény, hogy az észszerű takarékosságnak az (Folytatás a 2. oldalon.) AZ Hivatalos lapunk megjelenése után pár nappal, 1957. szeptember 9-én, rendes félévi gyűlésre ül össze Egyesületünk Igazgatósága. Az Igazgatóság egyesületünk legfőbb kormányzati szerve, a négy évenkint tartani szokott nagygyűlések közötti időben . A testvériségi alapon működő biztosítási egyesületek fejlődésének egyik főokát az egyesületek képviseleti alapon működő kormányzati rendszerében találhatjuk meg. A legrégibb egyesületek működésűk első napjától fogva a demokratikus rendszert követték, mely hazánkban, az egyes államokban, a megyékben és városokban fennálló rendszer mintájára épült ki. A tagság kormányozta az egyesületeket a tagság által, a tagság javára. Amikor az egyesület felvesz valakit tagjai sorába, egy tagsági igazolványt ad neki, mely nemcsak értékes védelmet biztosit neki és családjának az élet minden sorscsapása ellen, hanem azon felül jogot ad neki arra is, hogy az egyesület működésében részt vegyen. Jogot kap arra a tag, hogy saját véleményének nyilvánításával járuljon hozzá annak eldöntéséhez, hogy ki irányítsa az egyesület működését és hogy az irányításban milyen elveket és célkitűzéseket keressen. A tagság választja, állítja az egyesület élére, a kormánykerék mellé az igazgatóságot, rájuk bízza, hogy a következő négy esztendő során ők irányítsák az egyesület hajójának útját. Minden biztosítási intézménynek, legyen az fraternális vagy kereskedelmi, ha sikert akar elérni, szüksége van jó vezetőkre, akik a közönség bizalmát kiérdemlik. Egy sikerrel működő vállalat igazgatói és tisztviselői bátor és meggyőződéses emberek kell hogy legyenek, akiket nem lehet megfélemlíteni vagy belekényszeríteni olyasmibe, ami nem a vállalat javát és sikerét szolgálja. S mint vezetőknek, az ő kezeikben kell hogy legyen a vállalat teljes irányítása. S avatott vezetésük alatt kell hogy olyan munkások, dolgozók álljanak, IGAZGATÓSÁGOT akik hűségesen fogják teljesíteni a rájuk bízott kötelességeket. És ahhoz, hogy az meg tudjon felelni a felelősségeinek, szükséges, hogy a munkások, dolgozók és vezetőség egyetértésben működjenek együtt, hogy minden tekintetben megfelelő és kielégítő eredményeket tudjanak elérni s ugyanakkor kielégítő szolgálatot tudjanak nyújtani. Akik egyesületünk működését közelebbről figyelik, jóleső érzéssel állapítják meg, hogy igazgatóink bátor és meggyőződéses emberek. Közel két éves működésük során számtalan esetben megmutatták, hogy a tagság jól választott — amikor az ő kezükbe helyezte a vezetést. Igazgatói megbízatásukban nemcsak kitüntető címet, hanem elsősorban kötelességet látnak, melynek becsületes teljesítésére az Egyesület iránti őszinte szeretetük és felelősségérzetük hajtja őket. Mint minden igazgatósági gyűlés, igy a napokban kezdődő is, elsősorban számonkéri a központi tisztviselőktől, hogy miképpen sáfárkodtak a rájukbizottakkal az elmúlt félév alatt. Meghallgatja a jelentéseket, a beérkezett kérelmeket, megtárgyalja az eléjük terjesztett ügyeket .javaslatokat. Minden egyes gyűlése alkalmából az igazgatóság fontos lépéseket tesz az irányban, hogy Egyesületünk egészséges fejlődését, haladását biztosítsa. Nem könynyü a munkájuk amit végezniük kell: a türelem, megértés és jóakarat mellett a biztosítási törvények, alapszabályaink előírásait, a nagygyűlés határozatait figyelembe véve kell megtenniük intézkedéseiket. Minden határozatuk a tagság jólfelfogott érdekében kell hogy történjék — mert csak igy tudják biztosítani Egyesületünk haladásának zökkenő nélküli egyenes útját. Igazgatóságunkat,, — akiknek vállára nehezedik az amerikai magyarság legrégibb és legnagyobb testvérsegitő, biztosító és társadalmi intézményének irányítása — szives szeretettel köszöntjük az őszi gyűlés’ alkalmából és kívánunk nekik eredményes és jó munkát! II. ÉLETBIZTOSÍTÁS mint tőkebefektetés
