William Penn, 1957 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1957-06-05 / 6. szám

10-IK OLDAL 1957. junius 5. William Penn APÁK NAPJA Ha anyák napján hálával és szeretettel emiékezünk meg az anyák érdemeiről, az apák napja már kevesebb elismerést hoz az ünnepeiteknek. Az apák nem veszik zokon ezt a különbséget, mert hiszen ők is elismerik, milyen értékes az anya szerepe a gyermekek nevelésénél. A különböző történelmi korok és népek nem egyformán osztják szét anyák és apák szerepét a családban a gyermekekkel szemben. A legrégibb kor'okban és egyes műveletlen népeknél ma is a nő a család központja. így az amerikai iroquois törzsnél a gyermek az anya családjához tartozik és a fiú anyja családnevét viseli. A törzsfőnökség is anyai ágon öröklődik. Ez a családi szer­vezet természetes is náluk, hiszen a férfiak messze vadászatokra vagy harcolni mennek ki, távol telepeiktől és a gyermekek sok­szor csak a vadász évad végén látják apjukat. A család vezetése a nő feladata. Egészen más a római felfogás a házasságról, amint az a római jogban van lefektetve. A római apa teljes atyai hatalom­mal uralkodott családjában. A fiú még felnőtt korában, mikor már felesége és gyermekei voltak, apja hatalma alatt maradt, a vagyont se kezelhette. E túlságos férfihatalomnak a család­ban nyomai is maradtak egyes országokban. így az olasz beje­lentési iveken az apa neve elé ki kell tenni, hogy él-e még az apa vagy meghalt (XY di Z vagy fu Z). Korunkban ezek a régi felfogások gyökeresen megváltoztak. A modern materializmus első dolga volt elvágni a családi élet gyökereit. Az uj kor embere nem akarta a házassággal járó köte­lezettségeket vállalni és a mi fiatalkorunkban a materialista sza­bad szerelem elve szerint nem házasodtak, hacsak nem kaptak valami gazdag hozományt a feleségükkel. Abban a korban ez az erkölcstelen felfogás volt egész Európában. A materializmus elvágta a családi élet gyökereit. Utána kö­vetkezett az igazi rombolás Hitler és Sztálin diktatúráiban. Mind a két diktatúra nyiltan a házasság szétzüllesztését szolgálta. A nőket kaszárnyákba osztották be szolgálatra. Dicsőítették a ha­jadon anyákat, mint akik az állam, a mindenható állam iránti kötelességüket teljesítették és a katonai létszámot szaporították. A végső csapást a házasság intézménye akkor kapta, mikor a német diktatuía is, az orosz diktatúra is felbujtották a gyerme­keket, hogy árulják be a hatóságoknál szüleiket. Az állam ezzel megszüntette a családot és a családtagokat egymás ellen uszí­totta. Ettől kezdve nincs sem atyai, sem anyai hatalom a csa­ládban. A családrombolók meg voltak elégedve sikereikkel, csakhogy a csa’ádi életet nem lehet büntetlenül lerombolni. Ahol az atya nem törődik a házasságon kivül született gyermekével és a neve­lés a hajadon anyára marad, ott a társadalmi élet ennek kárát vallja. De Amerikában sem fejlődött helyesen a házasság intéz­ménye. A családban a vezető tag az anya.. Az atya teljesen át­engedi a nevelést az anyának szó nélkül. Az anya meleg szere­­tete szétárad az egész családon és e szeretet nélkül a házasság elsenyvedne. Viszont ha elfogadjuk, hogy az anya legyen egyedül vezető a családban, a gyermekek könnyen elromlanák. Az anya lágy, nem tudja gyermekeit a kellő irányban nevelni, fegyel­mezni és a gyermekek az anya fejéTe nőnek. így keletkezik társadalmunknak alapvető hibája, a kiskorúak bűnözése, amely mind veszedelmesebb méreteket ölt, az uj nemzedék erkölcseit süllyeszti, a fiatalokat a társadalom ellen fordítja. Ebben a felfordult világban az egyedüli orvosszer mégis csak a fegyelem, az apai hatalomnak erősítése volna, akármennyire el is van az foglalva a hajszában dollár után. Ha a férfiak köte­lességüket le akarják rázni magukról, utódaink fogják lerom­bolni mindazt, amit mi és elődeink építettünk. A sötéten tornyosuló fellegeken mégis maradt valami ezüs­tös szegély. A hires mozicsillagok folytathatnak züllött életet és gyors egymásutánban következő házasságaikkal és botrányos válásaikkal voltaképen a szabad szerelem erkölcstelenségét való­sítják meg, sokszor csak a reklám kedvéért. Másfelől örvendetes jelenség, hogy a népesség erősen szaporodik, az egyke ismeret­len fogalom Amerikában. Férfiak, nők egyaránt korán lépnek házasságra, erejük teljében és egészséges, erőteljes nemzedéket hoznak létre. Remélnünk kell, hogy csak a városokban veszedelmes a hely­zet. A jó házasságokat sem reklámozzák, hanem csendben, béké­ben, feltűnés nélkül élnek az emberek. Talán ott a farmokon és kis városokban megvannak a javulásnak csirái. A nagyvárosok, az uj Babylonok feslett erkölcseit késedelem nélkül meg kell j javítani, mert különben az az élet és vagyon pusztulását eredmé- I nyezheti. Apák napján kötelességünk rámutatni arra, hogy az apai hatalomnak bizonyos fokig erősödnie kell. Gondoljuk meg apák napján, hogy szeretnénk látni igazi apákat, akik nem ijednek meg kellő módon érvényesíteni apai kötelességüket gyermekeik­kel szemben. A jó apa tudja, hogy a fegyelem nem durva lelket­­lenséget jelent és hogy tapasztalatuk megtanítja őket arra, hogy mi a helyes mérték. Ezekre az apákra majd büszkék lehetünk és nekik szól elsősorban az atyák napjának méltó megünneplése. HATALMAS SIKER DAYTONBAN (Folytatás az első oldalról.) szűknek bizonyult, annyian voltunk, hogy nem fértünk el egy teremben; ez azonban semmiképpen sem befolyásolta a hangula­tot. Nagyszerű vacsora, rövid beszédek és kitűnő műsor nagyban hozzájárultak a szinte páratlan sikerhez. Sikora Lajos és kitűnő zenekara igazán nagyszerű élvezetet nyújtott. Az ország minden részéből sereglett itt össze a magyarság, hogy a daytoni nagy napokat sokáig emlékezetessé tegye. A vendéglátó 249-ik V. daytoni fióknak hálásak vagyunk ezernyi figyelmességéért, fáradozásáért, amit igazán nem tudunk kellő­képen méltatni. Minden elismerés megilleti Egyesületünk igazgatóságát, hogy ezt a felejthetelen daytoni ünnepet lehetővé tette. Hála és kö­szönet jár azonban a Sport Bizottság minden egyes tagjának, hogy olyan nagyszerű hozzáértéssel, minden részletre kiterjedő figyelmességgel készítette elő, rendezte és vezette le ezt a két napos versenyt és testvér-találkozót. Ezen az ünnepen ismét a jövő ölelkezett össze a múlttal, hogy még szorosabbraifűzze az amerikai-magyar William Penn jövendőt! EXTENDEDBőL VISSZAHELYEZETT TAGOK 1937. JANUÁR REINSTATED FROM EXTENDED JANUARY 1957 9. V. Bodnar András; 13. V. Balia Albert A., Balia Albert A.; 14. V. Cheek Mrs. Mary E., Cuper Joyce, Pertz Carl, Pertz Mrs. Carl, Pertz Vivian F., Petrovics Joseph, Veres Mrs. John, Jr.; 16. R. Di Donato Mrs. P.; 22. R. Chanti Mrs. Louis; 25. V. Smith Arnold Paul; 26. V. Horvath Ferencne, Romian Mrs. Charles; 36. V. Alehin Norene M., Jacobs Mrs. Charles, Manning Mrs. Clyde, Manning Lymore, Manners James R., Manners Mrs. James; 45. V. Soond Mrs. Joseph; 48. V. Bede Mrs. Julia, Brooks Gerald C., Brooks Roger Jack, Divita John, Divita Mrs. John, Divita Laurie Ann, Di Vita Rose M., Feingold Alfred, Kristoff Yvonne J., Leeds Laura E., Leeds Stephanie, Lengyel Árpád, Taliga Mrs. Miklós; 49. V. Kibili John; 50. V. Vaskó Mrs. Stephen; 52. V. Shorter Mrs. Wesley, Toth Joseph, Jr.; 61. V. Monyak Andrew; 71. V. Lupes Istvanne; 73. V. Horvath Andrew, Horvath Elizabeth; 76 ,V. Hrinko György; 85. V. Javorsky Janos, Jr.; 90. V. Monek John; 98. V. Batori Edwin, Brittenburg Mrs. S., Koszi Mrs. Louis; 132. V. Sai-di Rene, Sardi William A.; 133. V. Lafferty Mrs. Fran.; 136. R. Botos Anna L., Botos Frank T., Botos Frank T., Jr., Botos Frank Thomas, Botos Mrs. Frank, Botos Janet Lee, Botos Linda Marie, Botos Nancy Carol, Botos William Anth.; 159. V. Galambos Frank, Turoczi Alexander; 209. V. Dora Caroline M., Dora liugene, Dora Mrs. Ferdinand, Dora Margaret M.; 216. V. Laky Elizabeth Ann, Laky Patricia R., Molchany Christina, Molchany Mrs. Geo.; 249. V. Kaskocsak Guy; 275. V. Angyan Florian ,Jr.; 277. V. Homyak Mrs. Andrew; 291. V. Nagy Frank, Jr.; 310. V. Damron Wayne; 361. V. Kato Benjamin; 399. V. Orlandi Charles; 443. V. Colman Julius, Jr.; 466. V. Breitwieser Frank, Druga Mrs. Joseph, Kosch Alexander, Kosch Alexander, Kosch Mrs. Alex, Kosch Eugene D.; 525. V. Balogh Mrs. Andrew, Nemes Julia. Total 87 ; A WILLIAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET IGAZGATÓSÁGA szomorodott szívvel tudatja SMITH JÓZSEF Egyesületünk “ELISMERT” Tagjának elhunytát, aki évek hosszú sora óta volt az 58-ik (R.) fiók, McKEESPORT, Pennsylvania, hűséges, odaadó és közkedvelt ügykezelője, amig a fiók a 226-ik (V.) fiókkal egyesült, és 1957. május 4-én költözött a jobb hazába. Az Igazgatóság, amidőn utolsó kegyeletes adóját rója le “ELISMERT” tagtársunk emlékezetének, a William Penn Fraternális Egyesület tagságának nevében legmélyebb rész­vétét fejezi ki a gyászoló családnak.

Next

/
Thumbnails
Contents