William Penn, 1956 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1956-04-04 / 4. szám

JMEK OLDAL 1956 április 4, ÉP TESTBEN Már a középkorban találko­zunk olyan intézményekkel, - amelyek minden valószinüség szerint felismerték a fontossá­gát és értékét a testedzésnek, a test fizikai mozgásáltal való nemesitésének. A régi lovagi játékokat ne­vezhetjük a mai nemzetközi' szabályok szerint űzött sport őseinek, a tömegsport előfutá­rai viszont a népies játékok voltak. Ezek készitették elő a testedzés talaját a modern kor •számára. Magyarországon is — Ano­nymus szerint — a magyar vi­tézek csaknem naponta vívtak tornákat, őseink külföldi hó­­-ditásaik alkalmával már a XII- ik században rendeztek ver­­senylovaglásokat, versenyugra­tásokat. Sőt a XIV. században nemzetközi lovagi játékokat is rendeztek Budán, ahol a lovagi játékokon kivül már más fajta versenyben is összemérték ere­jüket: kődobásban, gerelyhaj i­­tásban, birkózásban, futásban. ... A humanizmus azután, a történelmi újkor hajnalán fel­újította a régi görög atlétikai szellemet. Testedzés, torna-játékok szempontjából, — mint sok más szempontból is! — csak tespedt Magyarország az ez­előtti hosszú évtizedek alatt, amíg a tatárjárás után talpra állt, majd a török elnyomás okozta sebei fölött nyögött. (Bizony nem igy Nyugat-Eu­­rópa' akiknél, különösen Né­metországban, tízezer nézőt is képesek voltak már megmoz­gatni egy-egy népies játékaik­kal!) A XVIII. században azon­ban már hivatalos intézkedé­sekkel is találkozunk iskolák­kal kapcsolatban (Sárospatak: Comenius Amos János) és at­tól kezdve a nevelésügyi ve­­»vietőség mindig jobban felada­tának tűzi ki a testnevelés ki­építését és komolyságának ál­landósítását. A XIX. század közepe táj a hozza el a legkomolyabb in­tézkedéseket ezen a téren. Ma­ga Széchenyi gróf, a Legna­gyobb Magyar volt egyik leg­hívebb és lelkesebb pártolója és segítője különösen az atléti­kának. Már ifjúkori naplói­ban találkozunk nála részle­tekkel, amikor testnevelési kérdésekkel foglalkozik. Az ész­szerű edzés hive és állítja, hogy sohasem késő észszerű testne­velésbe kezdeni, mert testünk tökéletesítésére éppen olyan nagy gonddal kell ügyelnünk, mint lelkünk művelésére. Az edzést magát Széchenyi “ido­­mitásnak” nevezi, mert általa csodálatos mértékig lehet az emberi erőt és egészséget fej­leszteni. Széchenyi és Wesselényi vol­tak azok, akik előkészítették William Penn LÉLEK CLEVELANDI UJ SZERVEZŐNK ÉP Esterházy Miksa gróf útját, akit a magyar sportok meg­alapítása, hivatalossá tétele atyjának nevezhetünk. Az ő csodálatos szívós kitartásának, lelkes pártolásának és vezeté­sének köszönhetjük sokrész­ben azt, hogy a magyarok ősi tehetsége a sportban napfény­re került. Hosszú időt, mint diplomata, Angliában és az Északamerikai Egyesült Álla­mokban töltött, a jövőbe látott és a jövő útjait készitgette. ő volt az első, aki igazán belátta, hogy a sport nemcsak az egyént, de társadalmat formál, emel, az egyén dicsősége egy egész nemzet dicsőségét jelen­ti. Különösen a szabadtéri sportok, atlétika apostola lett. Á 11 a n dó értékes cikkeivel, könyveivel, atlétikai versenyek rendezésével a magyarság vé­révé tette a sportot. Munkái, — hasonlóképpen nagy segítőjének, Molnár La­josnak munkái, — nem próbál­kozások, kísérletezések, nem szórványos jelenség, hanem meggondolt szervező és ala­pos munka. Beiktatták hiva­talosan a szabadtéri sportokat az iskolai és nemzetnevelő tényezők sorába. Eszterházy gróf munkáját a külföld is nagy elismeréssel ki­sérte, az angol lapok egész so­ra hosszú cikkekben emléke­zett meg a magyar atlétika kontinentális úttörő voltáról.. (Kétségtelenül az angolok vol­tak abban a korban a sporté­let vezetői.) Általában kevés ország volt, aki megelőzte Ma­gyarországot a sport művelé­sében, sportegyesületek alakí­tásában, sőt egyes sportokat, mint a klasszikus atlétika sportját is a magyarság vette át legelőször az európai kon­tinens országai közül a Szi­getországtól. A múlt század utolsó negye­dében százával alakultak sport egyesületeink, amelyek azután, sportágak szerint szövetségek­be tömörültek. Egy,pár. sportág HIVATALOS megindulásának ideje: 1820- ban már volt vivó-iskolánk, 1696-ban Lövész Egylet, 1817- ben Pesten Katonai Úszóiskola, 18 4 1-ben Budapesti Hajós Egylet, 1890 körül alakultak a labdajátékok körei (football — rugólabdázás), 1 8 2 0 körül mászták meg a turisták a lom­­nici csúcsot, 1875-ben torna­ünnepélyeken már szerepelt az ökölvívás, 1869-ben Kor­csolyázó Egylet alakult, 1881- ben teniszpálya épült Pesten, 1885-ben házi és nemzetközi kér ékpár-versenyt tartanak, 1904-ben asztali-tenisz ver­senyt. 1892-ben indul meg a sí­elés a birkózás 1903-ban, a golf pedig a múlt század leg­végén. Ezek csak kikapott adatok 1956. január 1-től Kostley F. La­jos tagtársunk intézi a clevelandi, Ohio, 14-ik és 366-ik fiókok ügyke­zelését. Kinevezése óta, az eltelt három hónap során igazán minden dicsére­tet megérdemlő eredményt ért el tag­szerzési téren s ő volt az egyetlen, kerületi szervezőink között, aki egy gyönyörű aranyórát érdemelt ki 70 éves jubileumunkkal kapcsolatban. 1956. január 1-től jubileumunk nap­jáig, 1956. február 21-ig HETVEN­­HÁROM U.T TAGOT VETT FEL Egyesületünkbe. Uj kerületi szervezőnk Ligonier, Pa.-ban született, a Bethlen Otthon közelében lévő egyik farmon. Isko­láit Marguerita, Pa.-ban végezte, olyan kitűnő eredménnyel, hogy ösz­töndíjat is nyert. Tanulmányait azon­ban képtelen volt a depresszió miatt folytatni s igy legidősebb testvére grocery üzletében dolgozott. Később katonai szolgálata alatt, módjában volt tanulmányait kibővíteni és az Armed Forces Institute-ban két évi college creditet kapott. Ezenkívül a Radio School af Technique rádió be­mondó kurzusát is elvégezte. 1941-ben, a háború kitörése után önként jelentkezett szolgálatra és a U;S. Navy Seabees-ekhez kapott be­osztást, majd a South Pacific had­színtérre került s igy a Salamon szigeti harcokban is résztvett. 1945. Októberében szerelt le. Leszerelése után Duquesne, Pa.­­ban üzleti vállalkozásba kezdett — kis üzletet (:soda fountain és deli­catessen-) nyitott, melyet azonban Hamarosan eladott s újra katonai szolgálatba lépett. A U.S. Army In­a magyar sport hivatalos kez­deteiről. Igazi újjászületésének és a külföldön való elismertsé­gének kezdetéül a millenniumi esztendőt jelölhetnénk meg. Attól az időtől kezdve olim­piai játékok, nemzetközi ver­senyek, világrekordok említé­sekor mindenütt büszkén ott áll a magyar. Győzelmet győ­zelemre halmoz s ha az olim­piai versenyek alkalmával szá­mításba vennék az ország né­pességét;, melyet a versenyző képvisel, a magyar állna az első helyen. így is egymás után viszi el a pálmát a nagy nemzetek elől! A testnevelés végrehajtásá­ra és állami felügyeletére vo­natkozó törvényünk a maga nemében szinte páratlan. Ren­delkezései közül az első a test­nevelés feladatát jelöli meg, a második szerint az állam gon­­• doskodik mindkét nembeli is­kolai ifjúság testneveléséről, az ötödik a községek és városok kötelességévé teszi játszóterek, uszodák, sporttelepek létesíté­sét, végül a hetedik azt mond­ja ki, hogy minden legalább 19 0 munkaerőt alkalmazó üzem köteles munkásai és al­kalmazottai testnevelési szük­ségleteinek kielégítéséről gon­doskodni. Továbbá kimondja, hogy minden ifjú, aki nem jár iskolába, köteles annak az év­nek dee-éig szervezett test­­gyakorlásban résztvenni. ame­lyikben betölti 21-ik életévét. ... A világháború utáni KOSTLEY F. LAJOS telüg-ence Service-ében dolgozott mint tolmács 1952. októberéig. Kostley tagtársunk második lesze­relése után a John Hancock Mutual Life Insurance Oo.-nál dolgozott két esztendeig, nagyszerű gyakorlatra tévén szert a biztosítási üzletirás te­rén. Innen lépett át hozzánk. Kostley kerületi szervezőnk 1941, óta nős, felesége sz. Ruth Mellicent, Boldog házasságukat ma már egy 9 éves kisleány, Kathleen aranyozza be. 1953. óta Cleveland, Ohioban élnek. Lapunk utján is szeretettel kö­szöntjük Kostley F. Lajos kerületi szervezőnket s kívánjuk, hogy eddi­gi, szinte példátlan teljesítményeit a jövőben is folytassa. sportunk dicső, nemzetközi. szerepléséről külön cikkben kellene megemlékeznünk. Most csak az alapokra kívántunk ki­térni. Különben is a legtöb­bünk ismerős az elmúlt évtize­dek nagyobb adataival. * # * A William Penn Fraternális Egyesület 1956. május hó 12- 13-ikán tartja immáron híres­sé vált országos kuglizó verse­nyét Buffalo, New York-ban. Ép testben ép lélek! A William Penn tagság szá­mára milyen nagyszerű alka­lom és lehetőség testedzésül a kuglizás! A munkával teli, rohanó napok, a sok autózás után egy-egy kevés időre törődjünk testünk, fizikai erőnk,nemesi­­tésével, edzésével. Ápoljuk egészségünket, tokijuk meg erős, fiatalos éveinket s rak­tározzunk el lendületet, rugal­masságot a későbbi esztendők­re! Olyan rendkívül kedvező al­kalom áll nyitva a William Penn tagság számára, — amit kívánatos volna, hogy minden­ki elfogadjon és éljen vele. A baráti társaságon, szórakozá­son és nemes versenyen felül a magunk egészségét építjük és védjük akkor, amikor sport­ban, testedzésben résztveszünk. Ugyanakkor sportolók, sport­­kedvelők körében jó nevet szer­zünk egyesületünknek, a Wil­liam Penn Fraternális Egyesü­letnek is. I

Next

/
Thumbnails
Contents