William Penn, 1956 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1956-03-07 / 3. szám

16-IK OLDAL 1956 március 7. William Penn A fenti eim alatt a William Penn minden számában felkeressük ezen­túl Kedves Olvasóinkat, hogy a rövid sorokon keresztül felújítsuk emlékezetünkben azokat a büszke­séggel vallott magyar történelmi, tudományos és művészeti nagyobb eseményeket, adatokat, amelyekkel a magyarság a századok folyamán szebbé, kulturáltabbá, embersége­sebbé és gazdaságosabbá tette a világot. Nem magyar hazánk ezer eszten­dejének kimagasló eseményeit akarjuk sorravenni, nem azokról a nagyszerű eredményekről és meg­nyilvánulásokról fogunk irni, ame­lyek a mi országunk előrehaladá­sát szolgálták és a mi szemszö­günkből nézve örökértéküek, — ha­nem olyan történelmi tényekről ,runk majd, amelyek kiérdemelték külföld örök háláját, felhívták íiagukra az egész világ figyelmét és nemcsak hazánk határain belül arattak elismerést. Egyes szemé­lyekről is csak abban az esetben emlékezünk meg, ha más országok­ban is hírességre tettek szert. La­punknak az a célja ezzel az állan­dó rovattal, hogy a felidézés ál­tal ápolgassuk magunkban nagyér­demű magyar történelmi és kultu­rális múltúnkat, hogy azután, — mintegy magyar kötelességérzettel, — beszéljünk is azokról alkalma­tos időkben. A William Penn Fraternális Egyesület (Verhovay 70-ik fiók — Rákóczi 12-ik oszt.) február 3-án, pénteken este együttes gyűlést tartottak a newarki Magyar Kultur Otthonban, melyen több fontos ügyet intéztek el. A gyűlésen Lambert Já­nos és Markó József elnököltek, a jegyzőkönyvet Király Béla vezette. Emődy Imre titkár mindenről részletesen tájékoztatta a Verhovay és Rákóczi tagokat és többek hoz­zászólása után a két osztály egyesí­tését elvben elfogadták. Felolvasták a múlt gyűlések (Verhovay-Rákóczi) jegyzőkönyveit, ugyancsak Emődy Imre felolvasta a központból érke­zett fontos leveleket, iratokat. El­határozták, hogy a két osztály ez­után együttesen tartja gyűléseit. A gyűlésen elhatározták Mrs. Margaret Réz, Grosz Ferencné, Soós Imre, Takács Imre, Kovács Miklós és Lengyel János felszólalá-Mondjuk El Ismerőseinknek Az újabb generációk és a más nemzetiségitek, legtöbbször csak azáltal ismernek meg bennőnket, magyarokat olyanoknak, akiket ér­tékelni, tisztelni lehet, ha beszélünk magunkról. S miért ne tennénk ?! Minden jogunk és alkalmunk meg van hozzá' A magunk történelmi múlt­jával büszkén állhatunk BÁRMELY nép között! Ha keveset tudnak rólunk, különösen az itteni későbbi generációk, az többnyire a mi hi­bánk. Nem beszéltünk hazánkról eleget, .. . pedig egy-egy szó, ismer­tetés többet jelent, mint a három­­szinti kokárda gomblyukunkban már­cius tizenötödikén. A “MONDJUK "EL ISMERŐSE­INKNEK . .c. rovatban tudato­san nem fogjuk csoportosítani a tör­téneteket se tudományos szempont­ból, se időpont, századok szerint, — éppen azért hogy változatos legyen és sokoldalú olvasótáborunk figyel­mét ébren tartsuk. Szeretettel kérünk mindenkit, hogy sohase mulasszák el elolvasni közleményeinket, — és, ami még fontosabb, amiért a rovatot megin­­ditottuk: ‘MONDJUK EL ISMERŐSEINK­NEK .. ” Magyarok vagyunk ? Származás szerint, vagy a szivünkben is ? ... Ha igen, ez a legkevesebb, amennyit megtehetünk szülőhazánkért! .. . sa után., hogy április 21-én szom­baton nagy táncmulatságot rendez­nek együttesen a newarki Kultur Otthonban, melynek lerendezésére előkészítő bizottságot választottak. Tagjai: Markó József, Lambert Já­nos, Emődy Imre, Mettey János és Németh Dénes. A gyűlésen résztvettek többek kö­zött: Markó József, Lambert János, Emődy Imre, Mettey János, Lambert Jánosné, Mettey Jánosné, Takács Imre, Slausky Mihály, Kovács Mik­lós, Erdős Vincent, Grosz Ferencné, Kubicsek Ferenc, Kubicsek Ferenc­né, Mrs. Margaret Réz, Juhász La­jos, Lengyel János, Soós Imre, Ki­rály Béla és mások. A sajtó részé­ről Ács Pál szerkesztő — jelent meg. A gyűlést Lambert János elnök lelkes beszéde zárta be. A legközeleb­bi gyűlést március 2-án, pénteken este tartják a Kultur Otthonban. Uj kerületi szervezőnk IFJ. GALGOCY J. GYÖRGY Uj kerületi szervezőt nevezett ki a központi vezetőség a 90-ik (V.) fiók, Allentown, Pa. és 216-ik (V.) fiók, Northampton, Pa. élére, ifj. GAL­GOCY J. GYÖRGYÖT, aki Kelet Pennsylvániában levő két fiók je­lentékeny nagyságú és fontosságú munkaterületén működik 1956 február 1-e óta. GALGÓCY kerületi szervező a 6 East Third Street alatti kerületi iro­dában dolgozik, Bethlehem, Pa.-ban. Uj kerületi szervezőnk a Bethlehem Technical High School elvégzése után a Bethlehem Business College-ban tanult könyvvitelt és üzleti ügyigaz­gatást, azután a New York Life In­surance Company tagszerzője volt. Résztvett a második világháborúban, melynek folyamán Európában telje­sített szolgálatot. GALGÓCY kerületi szervezőnk nős és két fiú apja, kik közül az egyik James 8 éves, a másik György, 6 hónapos. Lakáscímük 287 Fairview Street, Allentown, Pa.----------.-*7 ---------­APRÓSÁG BEETHOVEN ÉLETÉBŐL Beethoven testvére gyógy­szerész volt. Jól menő patiká­ja annyit hozott neki, hogy birtokot vett és oda ment nyugdijba. — Egyszer Beetho­ven levélben gazdag testvéré­hez fordult és kérte, hogy se­­gitse ki anyagi zavarában. Testvére azonban visszautasi­­totta kérését, sőt néhány ta­nítást is irt neki a takarékos­ságról, majd levelét igy irta alá: Christoph van Beethoven Gutbesitzer (nagybirtokos). Beethoven válaszában az­után megírta, hogy tanácsai­ra nincsen szüksége, majd a levelet igy zárta be: Ludwig van Beethoven Hirnbesitzer (agybirtokos). The Blood You Eire Helps Someone Live GIVE BLOOD NOW! CALL your Community or Hospital Blood Bank or Local Rod Cross Chapter. Mondjuk el ismerőseinknek, hogy a világ egyik leghíres­ebb festője a magyar MUNKÁCSY MIHÁLY, aki a múlt század­ban tűnt fel nagy tehetségével. Magyaros tárgyú gyönyörű képei után (“Falu hőse”, “Siralomház”, Tépéscsinálók” stb.) Párisba került és az ott festett biblikus vásznaival alapította meg világhírét. A “Krisztus Pilátus előtt” c. drámai finomsággal átitatott festménye ma a philadelphiai Wanamacker hatalmas áruház büszke tulajdona. Böjti alkalmakkor, valamint a Nagyhéten külön kiállítva mutogatják nagy kincsüket, hogy a csodálatos alkotást bárki megtekinthesse. Mondjuk el ismerőseinknek, hogy New Yorkban nézzék meg Munkácsy Mihály másik világhirü festményét, a “Milton az Elveszett paradicsomot diktálj a”-t. A new-yorki Public Library diszcsarnokában van elhelyezve, ahol naponta százak fordulnak meg s egy-egy rövid időre megállnak hogy gyönyörködjenek a magyar festő klasszikus mestermüvében. —nia. EGYESÜLNEK A NEWARKI FIÓKOK ijZEN A SZERKESZT^ Hivatalos lapunk múlt havi számában, e rovatban “Érdek­­lődő”-nek szóló üzenetünkben a többek között a következőt is üzentük: “2.) Az illetőt azért nevezik “ezredesnek”, mivel csak minden ezredik szavát le­het elhinni”. Tudomásunkra jutott, hogy fenti üzenetünket egyesek fél­reértették vagy félremagyaráz­ták s éppen ezért sietünk kije­lenteni, hogy üzenetünk, a Miamiban, Fia. lefolyt “Capt. Szabó” tárgyalásával volt kap­csolatban. A tárgyalás alkal­mával u. i. az egyik tanú a vádlott “Capt. Szabót” állan­dóan ezredesnek titulálta. A biró ama kérdésére, hogy miért' nevezi a tanú a vádlottat ezre­desnek, a tanú válasza volt: “azért nevezem ezredesnek, mi­vel csak minden ezredik szavát lehet elhinni.” őszintén sajnáljuk, ha fenti üzenetünkkel k a p c s olatban bárkit akaratlanul megbántot­tunk volna. Vitatkozók: Komájának tel­jesen igaza van, a régi osztrák­magyar hadseregnek két Gal­­góczy nevű táborszernagya volt. Mind a kettő Erdélyben született. Az egyik G. Tivadar Nagyszebenben született 1833- bin s az ottani 12-ik hadtest parancsnoka volt. A másik G. Antal, Sepsiszentgyörgyön szü­letett 1837-ben, 1895-ben tábor­szernagy, később v. b. t. t. (va­lóságos belső titkos tanácsos) címet kapott s 1905-ben had­sereg felügyelővé nevezték ki. Kovácsy Péter: Ha csak öt cent miatt akarja áthelyezését kérni a v. R. fióktól a szintén ottani v. V. fiókhoz — ezt ne tegye meg. Az egyesülési szer­ződés szerint mint eddig — úgy a jövőben is havi 10 centet kell fizetnie a fiók ügykezelé­sére. Olvasni szerető: Legjobb tu­domásunk szerint “ELTA” Hel­­tai Jenő irói álneve volt. A kérdezett sorok egyik verséből valók, mely igy kezdődik: “Ha elakarna néha jönni hozzám, Kicsiny szobámat szépen rend­behoznám. Ha nem is hozhat­nám le az eget, De beszerez­nék néhány szőnyeget.” Nagykovácsi András: Leg­jobb tudomásunk szerint a múlt században a bevándorlók száma 1897-ben volt a legna­gyobb, mikoT 1,285,439 ember lépett partra az Egyesült Álla­mokban. 1821-1910 között több mint 27 millió bevándorló ér­kezett ki Amerikába.

Next

/
Thumbnails
Contents