William Penn, 1956 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1956-03-07 / 3. szám
2-IK OLDAL 1956 március 7. William Penn Mire emlékeztessen bennünket Március 15? (Folytatás az első oldalról.) nyilt Keszthelyen, Csurgón gimnázium, siketnémák részére intézetet nyitottak s megépült a Ferenc-csatorna . . . Ki tudná vájjon elsorolni a jólelkü és nagy hazafik adományaiból született intézményeket? Nem nézték tétlenül Metternich bánásmódját, kormányzását, s amig a császár a nagy osztrák birodalom egyik providenciájának tartotta csupán hazánkat, — forrott, készült a magyar lélek egy nagy megújulásra, feltámadásra. Pedig mindent megtett az uralkodó ház a magyar nemzeti érzés elaltatására. Ellenünk fordították a nemzetiségek érzését, 1841-ig nem jelenhetett meg magyar politikai lap sem, sőt a vallásüldözés is ismét megindult. Pártoltak mindent, — ami nem magyar. A hivatalos nyelv is más volt, a latin s a közép és felsőosztály már csak illendőségből is vagy németül, vagy franciául beszélt. S amig virágoztak a német színházak, addig a magyar szinészek nem találhattak maguknak színpadot. Aztán Görögországban is kitört a szabadságharc, Spanyolországban, Olaszországban egymást érték a forradalmak s Metternich politikája is lassan a gyűlölet tárgyává lett a müveit Nyugat előtt. Ebben az atmoszférában, mint este a sötét égen a csillagok, úgy tűntek fel egymás után a lángelmék, felvilágosult Írók, vezetőemberek a magyar nép köréből. Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Sándor és Károly, Berzsenyi Dániel, Katona József, Kölcsey Ferenc és sokan mások, s talán a legnagyobb közöttük: Vörösmarty Mihály. írásaiknak közös vonása, hogy elégedetlenek a sivár jelennel és aggódnak a tespedő nemzet sorsán. Hazaszeretetre, tettekre buzdítják a magyar népet. Kazincy Ferenc, — mint egy nagy összekötőkapocs, — vezére, támasza társainak. Az irodalmon kivül úgy fellendült a tudomány, hogy a külföldnek is fel kellett figyelnie reánk. Révay, — megelőzve a külföldi tudósokat, — megalapítja az összehasonlitó történeti nyelvtudományt (Antiquitates Elaboratior Grammatica), Kövy Sándor pataki jogtanár európaszerte híressé válik, Liszt Ferencen keresztül közelebb kerül a zeneértő Nyugat, és csak úgy születnek a magyar történetírók egymás után! Soha nem állt történelmünkben sem azelőtt, se azóta olyan csodálatos összhangban politika és irodalom! Kölcsey, Deák, Széchenyi, Bezerédi, Eötvös, Wesselényi szelleme magával ragadta a többi gondolkodókat, Kossuth, volt zempléni ügyvéd megalapitja az első magyar politikai ■ lapot, a magyar nyelv visszatér a törvénykönyvekbe, hivatalos levelezésbe, Nemzeti Színházat alapítanak. Lánchidat építenek, kérik újra és újra a jobbágyság felszabadítását-. És ahogyan hatványozódott erejük igazságuk tudatában, Ugyanúgy nőtt türelmetlenségük az uralkodóházzal szemben s eljutnak a merészségig Kossuth szavaiban, amikor bátran odakiáltja a haladás ellenségeinek: “Veletek és általatok, ha akartok, nélkületek, sőt ellenetek, ha kell!” így érkezett el a 19-ik szá- 1 zad közepéhez a magyar, a . Kossuth i javaslat, “Mit kíván a Magyar Nemzet” pontjainak összeállításáig és cenzúra nélküli kinyomatásáig. így jutottak el Jókai és Petőfi ifjúinak lelkes tömegéhez, igy jutottak el a “Talpra magyar hoz! Magyarország István király óta sohasem ment át olyan lényeges átalakuláson, mint a 48-as országgyűlés által. Eggyé lett a magyar! A világ bármely népének történelmében nem találunk hasonló jelenséget. Polgárháborúk sok helyen kivívták az el- j nyomott népek egyenjogúságát, amikor azok fellázadtak az igazságtalanság ellen. De Magyarországon más történt! Magyarországon a hatalomban lévő osztály, a nemesek, főurak küzdöttek azért, hogy a saját kiváltságaikat megszüntetvén egyenjoguvá legyenek a jobbágyokkal, önként mondtak le óriási vagyonokról, hogy mindenki részesülhessen a haza földjéből! Ilyen nemes gesztust nem mutat a világtörténelemben feljegyzett országok egyik népe sem! . . . Ilyenek is tudunk mi lenni, magyarok! . . . Elveszíthetik színüket nagy történelmi eseményeink a modern világ tragikumában, de március 15-ének emléke sohasem fog halványulni, dicsőségét sohasem idézhetjük közömbösséggel! Március 15-e ezt juttassa az eszünkbe: Ilyen is tud a magyar lenni! Ez volna az igazi arca! . . . Amerikába kiszakadt magyarság! Tanítson bennünket március 15-ike újra és újra tisztább, nagyobb összefogásra. Olyan életet alakítsunk ki magunk között itt az Uj Hazában: újak, régiek, menekültek, szököttek, bármely vallásuak, hogy, amikor bennünket az idegenek látnak, egynek tudjanak, mint akik testvérek vagyunk, akiknek közös a céljaik, eszméik, vágyaik. Ugyanaz, ami a régi márciusi magyarságé volt. — mert azok örök magyar ideák: Független, minden külső befolyástól mentes, önálló Magyarország; demokratikus vezetés; egyenjogúság; tökéletes vallásszabadság; sajtószabadság! A nemzetiszinü kokárdát csak egy napra fogjuk most is a gomblyukunkba tűzni, de, ha az eszméket is csak egy napra fogadjuk el, — nem jelentett semmit a kokárdánk! Sőt! Képmutatás volt! Sínylődő hazánk, mi helyettünk is szenvedő magyar véreink odahaza talán innen várják az uj nemzeti megújulás reggelének íelpirkadását. Érdemesek vagyunk é a bizalmukra? Neveljük-e magunkat nemes célokért való kitartásra? A 48-as március 15-ike sohasem érkezett volna el, ha nem készült volna fel reá a magyarság lélekben, ha elődeink nem tartottak volna össze! Március 15-ike jelentse szükebb értelemben a mi számunkra, — Amerikába szakadt magyarok számára, — a megújított, szorosabbra fűzött, nemesebb összefogást!- FELHÍVÁS pályázatra A William Penn Fiaternális Egyesület ezennel pályázatot hirdet egyesületi folyóiratának, — William Penn — nyomására és szállítására. Árajánlatokat egy huszonnégy (24) oldalas folyóiratra kérünk. 20,000 szám magyar, 20.000 szóm angol nyelven, — a következő feltételek mellett: 1. ) A folyóirat nagysága elkészítve, vágva 8i inches széles és Ili inches hosszú. 2. ) Minden oldal két hasábból áll, az egyes hasábok szélessége 20 ciceró és az egyes hasábok mélysége 60 ciceró. 3. ) A kéziratok 10 pontos szedésüek lesznek tizenegyes ólomsoron és 8 pontosak tizes ólomsoron. A kéziratoknak körülbelül 70%-a 10 pontos lesz és csak 30%-a 8 pontos. 4. ) A folyóirathoz nincs szükség külön borítólapra. 5. ) Az árajánlatoknak magukban keli foglalniok a lap szedését, korrigálását, tördelését, bezárását, nyomását, hajtogatását, összekapcsolását és körülvágását. 6. ) A folyóirathoz a William Penn Egyesület fogja a kész cimszalagokat szolgáltatni, ellenben az ajánlat maga ban kell, hogy foglalja a teljes postázást és a kiadványoknak a postahivatalba való szállítását. A postaköltségek természetesen a William Penn Fraternális Egyesületet terhelik. 7. ) Az árajánlatnak tartalmaznia kell nyolc (8) külön oldalnak az árát egy-egy számhoz, valamint tizenhat (16) extra oldalnak az árát egy-egy számhoz. 8. ) A William Penn Fraternális Egyesület az árajánlatok közül kiválasztott nyomdai vállalattal két (2) évi szerződést köt egy évi további opcióval. 9. ) A folyóirat magyar nyelvű kiadása a hónap első szerdáján, az angol r.yelvü kiadása pedig a hónap harmadik szerdáján jelenik meg. 10. ) Az árajánlatoknál kérjük annak megjelölését, hogy minden további ezer példány mennyibe kerül, vagy mennyi vonatik le ezrenként példánycsökkentés esetén. 11. ) A pályázatot nyerő nyomda a szerződés megkötése előtt megfelelő biztosítékot ($5,000.00 performance bond! tartozik elhelyezni a William Penn Fraternális Egyesületnél. 12. ) Az árajánlathoz papiros-minta kéretik- 50 fontos fényezett, vagy közepesen fényezett papir. Papir mintával Egyesületünk is szolgál. A pályázatok kettős- lezárt borítékban a következő címre küldendők: Mr. Albert Stelkovics National Secretary of the William Penn Fraternal Association 436 Fourth Avenue, Pittsburgh 19, Pa. A borítékon feltüntetendő, hogy pályázatot tartalmaz! A pályázat határideje- 1956. március 30. A később beérkezett pályázatok figyelmen kivül hagyatnak. A William Penn Fraternális Egyesület fenntartja magának azt a jogot, hogy a benyújtott ajánlatokból szabadon válasszon, vagy azok mindegyikét figyelmen kivül hagyja és uj pályázatot hirdessen. Pittsburgh, 1956. február 3. MOLDOVÁNY SÁNDOR igazgató Clifton, N. J. Szüleivel alig egy éves korában vándorolt ki Verespatakról (Alsó-Fehér vm). 1903 október 4 én és Passaic, N. J- ben telepedtek le. öt éves korában azonban visszamentek Magyarországba s onnan 1914- ben, közvetlenül az első világháború kitörése előtt tértek vissza Passaic, N. J.-be. Itt végezte iskoláit, majd szerszámkészítő lett és 1916- ban, mint az amerikai hadsereg tagja, 4 évig katonai szolgálatot teljesített. 1924-ben Passaicon nősült. Boldog házasságából 2 iker fiú született. Ezek egyikét a második világháborúban elveszítették. 1940 óta tölt be igazgatói tisztet.
