William Penn, 1956 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1956-03-07 / 3. szám

2-IK OLDAL 1956 március 7. William Penn Mire emlékeztessen bennünket Március 15? (Folytatás az első oldalról.) nyilt Keszthelyen, Csurgón gimnázium, siketnémák részé­re intézetet nyitottak s meg­épült a Ferenc-csatorna . . . Ki tudná vájjon elsorolni a jólelkü és nagy hazafik ado­mányaiból született intézmé­nyeket? Nem nézték tétlenül Met­ternich bánásmódját, kor­mányzását, s amig a császár a nagy osztrák birodalom egyik providenciájának tartot­ta csupán hazánkat, — forrott, készült a magyar lélek egy nagy megújulásra, feltáma­dásra. Pedig mindent megtett az uralkodó ház a magyar nem­zeti érzés elaltatására. Elle­­nünk fordították a nemzetisé­gek érzését, 1841-ig nem je­lenhetett meg magyar politi­kai lap sem, sőt a vallásüldö­zés is ismét megindult. Pártol­tak mindent, — ami nem ma­gyar. A hivatalos nyelv is más volt, a latin s a közép és felső­osztály már csak illendőség­ből is vagy németül, vagy franciául beszélt. S amig virá­goztak a német színházak, ad­dig a magyar szinészek nem találhattak maguknak szín­padot. Aztán Görögországban is ki­tört a szabadságharc, Spanyol­­országban, Olaszországban egy­mást érték a forradalmak s Metternich politikája is las­san a gyűlölet tárgyává lett a müveit Nyugat előtt. Ebben az atmoszférában, mint este a sötét égen a csilla­gok, úgy tűntek fel egymás után a lángelmék, felvilágosult Írók, vezetőemberek a magyar nép köréből. Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Sándor és Károly, Berzsenyi Dániel, Ka­tona József, Kölcsey Ferenc és sokan mások, s talán a leg­nagyobb közöttük: Vörösmarty Mihály. írásaiknak közös voná­sa, hogy elégedetlenek a sivár jelennel és aggódnak a tespe­­dő nemzet sorsán. Hazaszere­tetre, tettekre buzdítják a ma­gyar népet. Kazincy Ferenc, — mint egy nagy összekötőka­pocs, — vezére, támasza tár­sainak. Az irodalmon kivül úgy fel­lendült a tudomány, hogy a külföldnek is fel kellett fi­gyelnie reánk. Révay, — meg­előzve a külföldi tudósokat, — megalapítja az összehasonlitó történeti nyelvtudományt (An­­tiquitates Elaboratior Gram­­matica), Kövy Sándor pataki jogtanár európaszerte híressé válik, Liszt Ferencen keresz­tül közelebb kerül a zeneértő Nyugat, és csak úgy születnek a magyar történetírók egymás után! Soha nem állt történel­münkben sem azelőtt, se az­óta olyan csodálatos összhang­ban politika és irodalom! Kölcsey, Deák, Széchenyi, Bezerédi, Eötvös, Wesselényi szelleme magával ragadta a többi gondolkodókat, Kossuth, volt zempléni ügyvéd megala­­pitja az első magyar politikai ■ lapot, a magyar nyelv vissza­tér a törvénykönyvekbe, hiva­talos levelezésbe, Nemzeti Színházat alapítanak. Lánchi­dat építenek, kérik újra és új­ra a jobbágyság felszabadítá­sát-. És ahogyan hatványozódott erejük igazságuk tudatában, Ugyanúgy nőtt türelmetlensé­gük az uralkodóházzal szem­ben s eljutnak a merészségig Kossuth szavaiban, amikor bátran odakiáltja a haladás ellenségeinek: “Veletek és ál­talatok, ha akartok, nélküle­tek, sőt ellenetek, ha kell!” így érkezett el a 19-ik szá- 1 zad közepéhez a magyar, a . Kossuth i javaslat, “Mit kíván a Magyar Nemzet” pontjainak összeállításáig és cenzúra nél­küli kinyomatásáig. így ju­tottak el Jókai és Petőfi ifjúi­nak lelkes tömegéhez, igy ju­tottak el a “Talpra magyar hoz! Magyarország István király óta sohasem ment át olyan lé­nyeges átalakuláson, mint a 48-as országgyűlés által. Eggyé lett a magyar! A vi­lág bármely népének törté­nelmében nem találunk ha­sonló jelenséget. Polgárhábo­rúk sok helyen kivívták az el- j nyomott népek egyenjogúsá­gát, amikor azok fellázadtak az igazságtalanság ellen. De Magyarországon más történt! Magyarországon a hatalomban lévő osztály, a nemesek, főurak küzdöttek azért, hogy a saját kiváltsá­gaikat megszüntetvén egyen­­joguvá legyenek a jobbágyok­kal, önként mondtak le óriási vagyonokról, hogy mindenki részesülhessen a haza földjé­ből! Ilyen nemes gesztust nem mutat a világtörténelemben feljegyzett országok egyik né­pe sem! . . . Ilyenek is tudunk mi lenni, magyarok! . . . Elve­szíthetik színüket nagy törté­nelmi eseményeink a modern világ tragikumában, de már­cius 15-ének emléke sohasem fog halványulni, dicsőségét sohasem idézhetjük közöm­bösséggel! Március 15-e ezt juttassa az eszünkbe: Ilyen is tud a magyar lenni! Ez volna az igazi arca! . . . Amerikába kiszakadt ma­gyarság! Tanítson bennünket március 15-ike újra és újra tisztább, nagyobb összefogás­ra. Olyan életet alakítsunk ki magunk között itt az Uj Ha­zában: újak, régiek, menekül­tek, szököttek, bármely vallá­­suak, hogy, amikor bennün­ket az idegenek látnak, egynek tudjanak, mint akik testvé­rek vagyunk, akiknek közös a céljaik, eszméik, vágyaik. Ugyanaz, ami a régi márciusi magyarságé volt. — mert azok örök magyar ideák: Független, minden külső be­folyástól mentes, önálló Ma­gyarország; demokratikus ve­zetés; egyenjogúság; tökéletes vallásszabadság; sajtószabad­ság! A nemzetiszinü kokárdát csak egy napra fogjuk most is a gomblyukunkba tűzni, de, ha az eszméket is csak egy napra fogadjuk el, — nem je­lentett semmit a kokárdánk! Sőt! Képmutatás volt! Sínylő­dő hazánk, mi helyettünk is szenvedő magyar véreink oda­haza talán innen várják az uj nemzeti megújulás reggelének íelpirkadását. Érdemesek vagyunk é a bi­zalmukra? Neveljük-e magun­kat nemes célokért való kitar­tásra? A 48-as március 15-ike sohasem érkezett volna el, ha nem készült volna fel reá a magyarság lélekben, ha előde­ink nem tartottak volna össze! Március 15-ike jelentse szü­­kebb értelemben a mi szá­munkra, — Amerikába sza­kadt magyarok számára, — a megújított, szorosabbra fű­zött, nemesebb összefogást!- FELHÍVÁS pályázatra A William Penn Fiaternális Egyesület ezennel pályázatot hirdet egye­sületi folyóiratának, — William Penn — nyomására és szállítására. Ár­ajánlatokat egy huszonnégy (24) oldalas folyóiratra kérünk. 20,000 szám magyar, 20.000 szóm angol nyelven, — a következő feltételek mellett: 1. ) A folyóirat nagysága elkészítve, vágva 8i inches széles és Ili inches hosszú. 2. ) Minden oldal két hasábból áll, az egyes hasábok szélessége 20 ciceró és az egyes hasábok mélysége 60 ciceró. 3. ) A kéziratok 10 pontos szedésüek lesznek tizenegyes ólomsoron és 8 pontosak tizes ólomsoron. A kéziratoknak körülbelül 70%-a 10 pontos lesz és csak 30%-a 8 pontos. 4. ) A folyóirathoz nincs szükség külön borítólapra. 5. ) Az árajánlatoknak magukban keli foglalniok a lap szedését, kor­rigálását, tördelését, bezárását, nyomását, hajtogatását, összekapcsolását és körülvágását. 6. ) A folyóirathoz a William Penn Egyesület fogja a kész cimszalago­­kat szolgáltatni, ellenben az ajánlat maga ban kell, hogy foglalja a teljes postázást és a kiadványoknak a postahivatalba való szállítását. A posta­­költségek természetesen a William Penn Fraternális Egyesületet terhelik. 7. ) Az árajánlatnak tartalmaznia kell nyolc (8) külön oldalnak az árát egy-egy számhoz, valamint tizenhat (16) extra oldalnak az árát egy-egy számhoz. 8. ) A William Penn Fraternális Egyesület az árajánlatok közül ki­választott nyomdai vállalattal két (2) évi szerződést köt egy évi további opcióval. 9. ) A folyóirat magyar nyelvű kiadása a hónap első szerdáján, az angol r.yelvü kiadása pedig a hónap harmadik szerdáján jelenik meg. 10. ) Az árajánlatoknál kérjük annak megjelölését, hogy minden továb­bi ezer példány mennyibe kerül, vagy mennyi vonatik le ezrenként példány­csökkentés esetén. 11. ) A pályázatot nyerő nyomda a szerződés megkötése előtt megfelelő biztosítékot ($5,000.00 performance bond! tartozik elhelyezni a William Penn Fraternális Egyesületnél. 12. ) Az árajánlathoz papiros-minta kéretik- 50 fontos fényezett, vagy közepesen fényezett papir. Papir mintával Egyesületünk is szolgál. A pályázatok kettős- lezárt borítékban a következő címre küldendők: Mr. Albert Stelkovics National Secretary of the William Penn Fraternal Association 436 Fourth Avenue, Pittsburgh 19, Pa. A borítékon feltüntetendő, hogy pályázatot tartalmaz! A pályázat határideje- 1956. március 30. A később beérkezett pályázatok figyelmen kivül hagyatnak. A William Penn Fraternális Egyesület fenntartja magának azt a jogot, hogy a benyújtott ajánlatokból szabadon válasszon, vagy azok mindegyikét figyelmen kivül hagyja és uj pályázatot hirdessen. Pittsburgh, 1956. február 3. MOLDOVÁNY SÁNDOR igazgató Clifton, N. J. Szüleivel alig egy éves ko­rában vándorolt ki Verespa­takról (Alsó-Fehér vm). 1903 október 4 én és Passaic, N. J- ben telepedtek le. öt éves ko­rában azonban visszamentek Magyarországba s onnan 1914- ben, közvetlenül az első világ­háború kitörése előtt tértek vissza Passaic, N. J.-be. Itt végezte iskoláit, majd szerszámkészítő lett és 1916- ban, mint az amerikai hadse­reg tagja, 4 évig katonai szol­gálatot teljesített. 1924-ben Passaicon nősült. Boldog házasságából 2 iker fiú született. Ezek egyikét a második világháborúban elve­szítették. 1940 óta tölt be igazgatói tisztet.

Next

/
Thumbnails
Contents