William Penn, 1956 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1956-02-01 / 2. szám
16-IK OLDAL William Penn 1956. február 1. FRANKLIN BENJAMIN (SZÜLETÉSÉNEK 250-ik ÉVFORDULÓJÁRA) Bölcs mondásai a lustaság és a könnyelműség ellen Alvó róka nem fog tyúkot. Aki lustán lépked, azt hamarosan utoléri a szegénység. Kesztyűs macska nem fog egeret. Aki nem dolgozik, annak hamar fölkopik az álla. A paraszt ha áll, magasabb, mint az ifiur, ha térdel. Bölcs mondásai a pénzről: Csak akkor tudjuk meg, hogy mit ér a viz, ha kiszárad a 'kutunk. Ha meg akarod tudni, mennyit ér a pénz, menj, kérj kölcsön. Hamar elmúlik a böjt. ha husvétkor fizetned kell. Franklin eredeti friss humorát és bölcsességét világosabban látjuk bölcs mondásaiból, mintha hosszú lére eresztenénk dicséretét. Hosszú 84 évet élt, de hosszú életét alaposan hasznositotta is. Nem nagyképü beszédekkel, elvont elméletekkel vagy könyökléssel szerzett magának helyet a vezetők közt. Soha nem szégyelte, hogy a néphez tartozik. Mikor pedig sokra vitte, nem bizakodott el, hanem megmaradt a nép emberének egész életén át. Igazi “self-made” ember volt, aki nem kanalankint szedte be a tudást az iskolában, hanem maga látott neki olvasni, tapasztalni és korának tudósai közt is vezetett. Mindenki tudja, hogy ő találta föl a villámhárítót és azt, hogy kétféle villamosság van: pozitív és negativ. Legalulról kezdte. Gyerekkorában Bostonban gyertyamártó apjának kellett segítenie, de minden szabad idejét a tanulásnak szentelte. Testvérbátyja, aki Philadelphiában nyomdában dolgozott, látta, hogy mennyire szereti a kis Benjamin a betűket, bevette maga mellé a nyomdába. (Franklin elsősorban, mint nyomdász és könyvbuvár ember ismeretes bölcs mondásain kívül. Ezért nevezték el róla a budapesti Franklin könyvkiadó társaságot is.) A nyomdászságon is hamarosan túlnőtt. Nem akarta egész életén át mások gondolatait nyomtatásba önteni, megpróbált maga is Írni. Huszonhárom éves korában kész újságíró. Közben folyton képezi magát, fizikát, filozófiát tanul. Hozzá vagyunk szokva ahhoz az előítélethez, hogy az aki nem végzett egyetemet, nem tudhat semmit, mert csak a felsőiskolai képzés adhatja meg a tudást. Aki magától akar mindent megismerni kellő vezetés nélkül, az sokszor kapkod, sokszor téved. Ha van is ebben bizonyos igazság, mégis egy oly önálló gondolkodású, értelmes ember, mint Franklin, aki önmagát műveli és úgy jut a tudomány magaslatára, sokkal értékesebb munkát végezhet, mint sok szakember. Egy szakember ismeri a saját tudományát, de folyton az asztal előtt ülve, elromlik a szeme, mig a kívülről jövő hamarabb észreveszi a tévedéseket. Az emberek nem szeretnek gondolkodni és folyton csak a régit hajtogatják. Ezért van szükség arra, hogy olyanok is jöjjenek, akik a saját kárukon okultak. Az emberiség halad. Ha mindig csak egy helyben topogunk, sehova se jutunk. A tudományt azok vitték előre, akik a saját szemükkel néztek. Az egykori gyertyamártó, az újságkihordó és nyomdász gyerek a maga szemével nézte a világót, nem mint azok, akiket mások tanítottak. Mikor kinevették elméletével, hogy a villám villamos szikra, sárkányt eresztett viharos időben, kulcsot akasztott rá és a villám belecsapott. A vak is láthatta most már, hogy a villám villamos szikra. Mint újságíró is mind magasabbra tör, egyik lépcsőről a másikra lép felfelé. A politikusok felismerik tehetségét és hét év múlva már a főtanács tagja és élénk részt vesz a politikában. A tudományhoz azért nem lett hűtlen, megalapította a filozófiai társaságot, amelynek tagjai az ő házában találkoztak. A politikában gyorsan halad felfelé és már 27 éves korában Pennsylvania állam postáját vezeti. A sok politikus hiába próbálta megszervezni a postát. Itt nem volt elég a sok beszéd, hanem üzleti alapon kellett megszervezni ezt a fontos intézményt. Franklint üzleti tapasztalatai itt is segítették. Most tűnt ki, hogy Franklin bármely állásban megállja a helyét. Józan bölcsessége, emberismerete és tapasztalatai alkalmassá tették bármely nehéz feladat elvégzésére. Még ötvenéves sem volt, már megvolt a kellő súlya egész Amerikában. Gondolhatott arra, hogy ő legyen az amerikai nép útmutatója. 1754-ben, az albanyi gyűlésen ő az, aki felveti a gondolatot, hogy az amerikai gyarmatok egyesüljenek. Ugyan kinek juthatott eszébe egy ily, akkor még lehetetlennek látszó tervet megpendíteni. Itt is kinevették, de ő még megérte azt öreg korára, hogy ez a lehetetlennek látszó terv megvalósult. És azóta is sziklaszilárdan áll. Következő lépése ismét magasabb célok felé vitte Franklint. Mikor Pennsylvania állam megbizta őt jogi és kereskedelmi ügyeinek vezetésére Angliába, keresve se találhattak volna erre alkalmasabb embert, mint Franklint. Itt nem elégedett meg azzal, hogy üzleti ügyekkel foglalkozzon, hanem mint éleslátásu emberismerő megfigyelte a politikai helyzetet is Angliában. Rögtön meglátta, hogy az angol király nem népszerű, hogy a hétéves háború végével a gazdasági helyzet nehéz Angliában és gyakoriak a lázongások az országban. Nála kevésbbé agyafúrt ember csak azt látta volna meg, hogy a hétéves háborúban Anglia elszedte a francia gyarmatokat és tekintélye igen nagy egész Európában. Ezalatt Amerikában mind jobban elmérgesedett a helyzet Angliával szemben. Washington és politikus társai, John Adams, Jefferson és Hamilton érezték, hogy az amerikai nép nem tűrheti tovább az angol király zsarnokságát és bizonyára Franklin angliai tapasztalataira építettek, mikor meg merték indítani a háborút a nagytekintélyű, hatalmas Anglia ellen, Dávid harcát Góliáth ellen. A kongresszus összeült Philadelphiában és egy ötös bizottság, melynek Franklin is tagja volt Jefferson fogalmazásában megszerkesztette a Függetlenségi Nyilatkozatot. Franklin angliai megfigyelései helyeseknek bizonyultak és hogy diplomáciai tehetségét mennyire becsülték, az onnan is látszik, hogy még a Függetlenségi Nyilatkozat évében Franciaországba küldték követnék. Diplomáciai munkája Párizsban még sokkal értékesebbnek bizonyult, mint angliai megfigyelései. Tudta azt, hogy Anglia legnagyobb ellensége, Franciaország gyűlöli Angliát, mert Kanadát és Indiát elszakította Franciaországtól a hétéves háborúban. Képzelhető, hogy a franciák két kézzel kaptak a megegyezés után az amerikai gyarmatokkal. Franklint megelőzte hírneve csodálatos tudásáról, diplomáciai megfigyeléseiről és eredményeiről Angliában. De maga az ember is vonzotta a franciákat. Egyszerű ruhában, paróka nélkül, kopaszon jelent meg a tárgyalásokon, de humorával csendes, jóságos mosolyával megnyerte még a finnyás francia hölgyek csodálatát is: ő volt minden társaságban a dédelgetett kedvenc. Öreg korára ezt is meg kellett érnie. Ily előzmények után könnyű volt Franciaországot rávenni, hogy segítse a lázadó amerikai gyarmatosokat. Az a kilenc év, amit Párizsban töltött, életének egyik legszebb korszaka volt. Barátsága Ápoltaire-rel és Rousseau-val a két vezető francia bölcselővel alkalmat adott arra, hogy az angol Locke bölcseleti rendszerét az állam vezetéséről, (amelynek alapján áll az amerikai alkotmány), alaposan megbeszélhesse velük. A franciák őt Voltaire-rel együtt ünnepelték, Szabadkőműves összeköttetései másfelé is támogatták Franklin terveit. Az első hős magyar katona,-aki életét áldozta az amerikai függetlenségért. KOVÁTS MIHÁLY ezredes, szolgálatait “hűséggel, mindhalálig” Franklin Benjáminnak, mint legilletékesebb amerikai államféríiunak ajánlotta fel, 1777. január 13-án kelt hires levelében, melyet Bordeauxból intézett Amerika párizsi követéhez. Amerika győzött, kivívta függetlenségét Angliától. A béketárgyalásokra ismét Franklint kellett kiküldeni, mert senki más nem ismerhette nála jobban a helyzetet, mig neki az '“egész a kisujjában volt. Ismerte jól mind Anglia, mind Franciaország gyengéit. Mint nemzete egyik legnagyobb fia tért vissza a háború után Amerikába és ismét a pennsylvaniai tanács egy-szerű tagja lett. Öreg éveire megérte munkájának sikerét. Amerika belátta, hogy első laza alkotmánya, az Articles of the Confederation, nem alkalmas Amerika vezetésére. Amerika legkiválóbb emberei jöttek most össze Philadelphiában, hogy uj alkotmányt szerkesszenek. Legjobban ő, a külpolitikus tudta, hogy egy laza államszövetséggel se Franciaország, se más nem hajlandó tárgyalni, azért az uj alkotmánynak meg kell erősíteni a központi hatalom helyzetét. Tudjuk, hogy a tárgyalások nehezen folytak, mert a kis államok ugyanolyan hatalmat akartak, mint amilyen a nagyoké. Itt is hosszú harcok után, amikor már kudarc fenyegette a tárgyalásokat, Franklin volt az, aki kompromisszumot ajánlott. Ajánlotta, hogy a szenátusban minden állam két szenátort küldjön, akár kicsi az állam, akár nagy, viszont a képviselőket a nép válassza. Ő ajánlotta azt is, hogy a pénzügyi javaslatokat előbb a képviselőház vitassa meg. Öreg, 82 éves ember volt már, a sok munka megviselte. Halkan és megfontoltan, szónoki hatások nélkül beszélt, de humora itt se hagyta el. Mikor az alkotmányjavaslat ellenei fel akarták borítani a helyzetet, mosolyogva mesélte el az egyszeri francia hölgy esetét, aki panaszkodott neki, hogy mindenki őt támadja, pedig mindig neki van igaza. Kifejtette ezután komolyra fordítva a szót, hogy hosszú pályáján ő sokszor ellenzett tervet, amely később bevált és be kellett utólag ismernie, hogy tévedett. Máskor meg helyeselt oly tervet, aminek a hibáit később kellett meglátnia. Bölcs közvetitő beszéde meg is tette a hatást. Az alkotmány, amelynek ő hibáit is, előnyeit is látta, bevált és most is Franklin és társainak államférfim bölcsességét hirdeti. Üzen a szerkesztő: ÉRDEKLŐDŐ: Hálásan köszönjük szives, elismerő sorait. Jól eső tudat számunkra, hogy az uj név alatt megjelenő lapunk megnyerte tetszését. A megadott címekre lapunkat megindítottuk s reméljük, ezen a réven sikerül őket tagjaink sorába beiktatni. Kérdéseinek csak egy részére tudunk felelettel szolgálni: 1.) Igazán nem tudjuk, hogy a kicsi Magyarországon miért végeztek ki sokkal több embert háborús bűnösség cimén, mint a sokkal nagyobb Németországban. Igyekszünk illetékes helyen megtudni. 2.) Az illetőt azért nevezik “ezredesnek”, mivel csak minden ezredik szavát lehet elhinni. 3 \ “Húsos fazekak” kifejezése (Mózes II.16-3) onnan ered, mikor a zsidók a pusztában zúgolódtak: “Vajha emésztettünk volna meg Egyiptom földjében, mikor a fazék hús mellett ültünk vala.” E kifejezés alatt a kormányhatalommal járó hasznot értik. RÁKÓCZI TAG: Teljesen igaza van abban, hogy semmi értelme sincs annak, hogy minden hónapban két gyűlésre járjon. Teljesen Öntől függ, hogy melyik fiókhoz óhajt a jövőben tartozni. A másiktól legyen szives elbocsátöt kérni és azzal jelentkezzen annál a fióknál, ahol a jövőben mindkét biztosítását kívánja fizetni. Mi a központból nem szorgalmazhatjuk a két fiók egyesülését, azt Önöknek a helyszínen kell elhatározni és mindkét fiók gyűlésén elfogadni. Természetesen előnyösebb lenne, ha a jövőben a két fiók testvérkezet fogva folytatná működését. NAGY-KOVÁCS ISTVÁN; örömmel vettük bejelentését a 70 éves jubileumunkkal kapcsolatos egyik díjra. Mi nem kételkedünk állításában, hogy a gyermekek, vők, menyek és unokák összesen 34 tagot tesznek ki, — de a rend kedvéért azonban tessék beküldeni a pontos kimutatást, jelezve a fiókszámot, a tag nevét, kötvényszámát és a rokonsági viszonyt, mert mi ilyen messziről igazán nem tudhatjuk, hogy pl. Mrs. Andrew Hughes az Ön kedves leánya stb. KIVÁNCSI: 1.) Mi mindenkinek tiszteljük politikai meggyőződését, a baj csak az, hogy a kommunista párt nem olyan, mint a demokrata, vagy a republikánus párt. Ennek a díszes társaságnak a célja az, hogy erőszakkal változtassa meg kormányformánkat és éppen olyan siralomházzá tegye hazánkat, mint elvtársaik tették szegény Magyarországon. Ha olyan nagyszerű sora van otthon testvéreinknek, itt pedig olyan lehetetlen a helyzet, miért nem mennek haza? 2.) A “hutamacska”, illetve a “hutabélgörcs” az ólomkólika népies neve. 3.) Pletykákra sohasem adunk, ellenben, ha barátja hajlandó egy eskü alatti nyilatkozatot aláírni, hogy az illető rá akarta beszélni kötvénye beváltására, hogy egy uj társaságnál biztosítást adjon el neki, akkor módunkban lesz az illető ellen a törvényes lépéseket megindítani. PALLÓS ISTVÁN: Múlt számunkban már megírtuk, hody mi nem igen szeretünk hirdetésszagu közleményeknek helyet adni. Elsősorban tehát orvosát kérdezze meg és ha a doktor Floridát ajánlja, akkor menjen Miami Beachre és ott az Indian Creek Lodge-ot keresse meg. E sorok Írója két hetet töltött el ott és igazán nagyon méltányos árért egyszerű, tiszta szobát fürdőszobával, reggelivel és vacsorával napi hét ($7.00) dollárért kapott előszezonban. Hogy most kaphat-e szobát és mennyiért, azt érdeklődje meg levélben, írjon a következő címre: Mr. B. Bolcskey, Indian Creek Lodge, 6981 Indian Creek Drive, Miami Beach 41, Fla.
