William Penn, 1956 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1956-02-01 / 2. szám
1956 február 1. 7-IK OLDAL William Penn VASVAR! ÖDÖN: LUKE E. I Supreme K VERHOVAY GYULA 1849 — 1906 1ART might KNIGHTS OF COLUMBUS NEW HAVEN 7. CONN. Verhovay Gyula volt országgyűlési képviselő és lapszerkesztő, akinek nevét a legnagyobbá lett amerikai magyar közösség hetven esztendőn keresztül viselte, ötven esztendővel ezelőtt, 1906 április 2Ö-án halt meg a csanádmegyei Battonya mellett, felesége birtokán. A battonyai temetőben hántolták el és sírjára később a róla elnevezett egylet tagjai díszes emléket állítottak. Ki volt ez a zivataros életű, kétségtelenül bizonyos tehetségekkel felruházott magyar, akinek neve hét hosszú évtizeden át mindennap felbukkant az Egyesült Államok egész területén. Most, hogy nevétől búcsút vett az amerikai magyarság, ezért is, de halálának ötven éves évfordulója alkalmával is, fussunk végig mégegyszer Verhovay Gyula életpályáján, aki sohasem járt Amerikában, amerikai magyarokkal jóformán semmi érintkezése sem volt s akinek nevét, bár otthon régen elfelejtették, hetven esztendőn keresztül a magyar történelemnek egy elmúlt szomorú epizódja tartotta ébren az amerikai magyarok között. Verhovay Gyula 1849-ben született a zemplénmegyei Nátafalván. Ez a történelmi esztendő magyar hadi dicsőségekkel és magasra csigázott reménységekkel kezdődött, hogy augusztus 13-án a világosi fegyverletétel szomorú aktusával végződjék. 18 esztendei elnyomás következett ezután, úgy, hogy Verhovay Gyula gyermekkora és serdülő fiatalsága teljesen erre a korszakra esett. Ez a tény sorsformáló hatással volt egész életére. 18 éves koráig csak zsarnokságot látott maga körül. Mint iskolás fiú és ifjú, csak azt látta, hogy minden hazafias szóért börtön jár. Hazafias ünnepen részt nem vehetett. Akik titokban hazafiasságra tanították, maguk is a börtönnel játszottak. Az ország legjobb fiai száműzetésben voltak. 11 éves fiú volt, amikor katonák sortüze nyílt utcán ölte meg Forinyák Géza jogászt, aki társaival együtt tüntetni próbált március 15- én. Úgy látszott, hogy a nemzet sokszor megismételt tragédiáját most már véglegesnek kellett tekinteni. Titokban hazaszeretetre nevelték, mint minden rendes magyar család gyermekét. Olyan lelkivilág alakult ki benne, amelynek a valóság ellentéte volt. Azt kellett megtanulnia, hogyha jó magyar akar maradni, sorsa a befogott száj, a bujkálás, a rozsdás toll lesz. Semmi sem valósult meg abból, amit Kossuth, Petőfi és a többiek hirdettek, amiért ezrek meghaltak. Mit lehetett várni ettől a fiatal nemzedéktől ? 1867 után megszűnt ez az állapot, de a nemzet nagyon lassan és nehezen heverte ki a 18 esztendő zsarnokságát. Az a fiatalság, amely ekkorra már felnőtt és próbálta megtalálni helyét, képtelen volt az esztendők felgyűlt keserűségeit rendes mederbe terelni. A hosszú időn át eltitkolt és elfojtott indulatok féktelenül robbantak ki. A fiatalság szokásos igazságtalanságával könnyű volt a meglevő bajokat az öregekre fogni. Amint Görgeiben bűnbakot keresett és talált a nemzet, amely a maga hibáit nem volt hajlandó elismerni, az 1867 utáni fiatal nemzedék is azt tette. Valakiben meg kellett találni a rohamosan fejlődő ország bajainak okát. A fiatal Verhovay is csak a saját korának produktuma volt. Szenvedélyes, izgalmaktól túlfűtött lelkületű, mindent gyorsan elérni akaró, ambíciójának féket vetni nem tudó és épen ezért a demagógiára hajlamos fiatalember lett belőle. Kassán, Sárospatakon tanult, majd jogot halgatott Budapesten. Mint egészen fiatal ember, szerény állást kapott a honvédelmi minisztériumban, de állását hamarosan otthagyta, hogy újságíró legyen. Az uj sajtószabadság a féktelenség elszabadulását is jelentette. A felszabadult lelkű fiatalemberek teljes erővel vetették magukat a politikai életbe. Ezeknek a fiataloknak semmi sem volt jó, amit a kormány Csinált s azt teljes erővel támadták. Ök mindent jobban tudtak, mint az idősebbek, akik természetesen mindent rosszul csináltak a múltban. Majd ők megmutatják! Higgadt érvekkel nem tudtak szembeszállni az idősebbekkel, akik között nagyon sok volt honvéd, nagynevű emberek, akiket az élet tapasztalatai sok mindenre megtanítottak. Ezeket lejáratni, tőlük a képviselői mandátumot elvenni csak demagógiával lehetett, ahol nem az érvek, hanem a nagy hang döntött. Ilyen módon lett pár esztendei ujságiróskodás után 29 éves korában képviselő Verhovay Gyulából, még pedig az ország legnagyobb függetlenségi központjában, Czegléden. Akkor már egy csomó sajtópör állott mögötte, amelyekben azonban felmentették. Fiatalos hevében magát a királyt is megtámadta egy pohárköszöntője miatt, amelyet a kassai hadgyakorlatok alkalmával mondott, — az esküdtszék azonban ekkor is felmentette, aminthogy az akkori világban akármit felmentettek volna. 1878-ban lett képviselő, a következő évben “Függetlenség” cimmel lapot alapított, amely nyolc esztendőn keresztül jelent meg. 1880 januárjában hevesen támadta a Nemzeti Kaszinót, amelynek egyik tagjával, Majthényi Izidor báróval párbajt is vívott és megsebesült. Az ügy olyan port vert fel, hogy napirenden voltak a tüntetések a fővárosban. Az utcákat egy teljes hétig katonaság tartotta megszállva. Egy ilyen tüntetés alkalmával a tiszt éles tölténnyel sortüzet vezényelt és két ártatlan arrajáró ember meg is halt. Röviddel ezután történt a hírhedt tiszaeszlári eset. 1881 április elsején egy Solymosi Eszter nevű parasztleányka eltűnt Tiszaeszlár faluban. Holttestét csak junius 18-án találták meg a folyóban, amelyben édesanyja kivételével mindenki felismerte az eltűnt leányt. Mint már többször történt: minden alap és bizonyíték nélkül a falu zsidó lakosait vádolták meg a leányka eltűnésével. Ne feledjük el: 1831-ben például, a szörnyű magyarországi kolerajárvány idején ugyanez volt a vád az egyszerű és babonás *nép részéről. Akkor is szájról szájra járt, hogy az urak és a zsidók mérgezik meg a kutakat, akkor is elő^ állt egy falusi gyereklány, aki “látta”, hogy egy zsidó mérget szórt a vízbe és a kút vize szinte lánggal lobogott a méregtől. Orvosságot nem fogadtak el, mert az is “méreg”, mindennek az urak, a papok és zsidók az okai. Tizenöt vádlottja volt a tiszaeszlári pernek, amelybe maga a nagy Kossuth is beleszólt, felháborodva tiltakozván a vád ellen. Az országgyűlésen viták folytak le, itt-ott, különösen Pozsonyban, tüntetések folytak le, de szerencsére progrommá sohasem fajultak. A vádlottak egyik védőügyvédje a hires Eötvös Károly volt, aki “A nagy per” cimü három kötetes munkájában irta meg erre vonatkozó visszaemlékezéseit. A tárgyalás Nyíregyházán folyt le. January 10, 1956 Mr. Coloman Revesz, National President Wiliam Penn Fraternal Association 436—442 Fourth Avenue Pittsburgh 19, Pennsylvania Kedves Révész Uram: örömmel hallom, hogy a Verhovay Segély Egylet 70 éves jubileumáról február 21-én megemlékeznek, és ez alkalommal megünneplik a Rákóczi Segélyző Egyesülettel való egyesülésüket is, amiből a William Penn Fraternális Egyesület született meg. Jól tudom, hogy ez egy olyan esemény ami joggal tölti el büszkeséggel és megelégedéssel. Minden tagjuknak értékes kincs annak a maroknyi magyarnak az emléke, akik 70 évvel ezelőtt féltő gonddal hintették el azt a kis magot ami azóta a testvériség terebélyes fájává nőtt. Ezek az emberek igazi úttörők voltak., Meg volt a bátorságuk, az előrelátásuk és főleg a hitük az amerikai magyarság jövőjében. Hogy menynyire igazuk volt, bizonyítja a tagságuk hatalmassá növekedett tömege, akik közül több mint egy, fontos és megtisztelt szerepet játszik ma nemzetünk életében. Minden tag büszke lehet arra az eredményre, amit a két 1883 aug. 3-án az esküdtszék az öszszes vádlottakat felmentette, hangsúlyozva, hogy a zsidó vallás nem ismeri a rituális gyilkosság szörnyűségeit. Pár hónap múlva a Kuria jóváhagyta a felmentést. A per azonban nyomot hagyott a lelkekben. Tstóczy Győző volt vasmegyei szolgübiró antiszemita pártot alakított, amely az 1884-es választások után 17 képviselővel vonult be a parlamentbe. Ezek között volt Verhovay Gyula is. A politikai élet azonban nem fogadta be az uj pártot, amely alig jutott szóhoz. Tagjait még a képviselőházi bizottságokba sem választották be. Fel is oszlott nemsokára. Verhovay újságja pontosan annyi ideig" élt, ameddig ő maga képviselő volt, kilenc évig. Amint kisszámú pártjának szava fokozatosan elhalkult, úgy csendesedett el ő is. Még csak 39 éves volt, amikor politikai pályafutása véget ért, lapja megszűnt, ő maga pedig visszahúzódott a nyilvánosságtól. Lapja nem volt, több politikai szerep nem jutott neki. de egy pár röpirattal, kisebb könyvvel még mindig igyekezett nevét felszínen tartani. Mindeddig nőtlen ember volt, de 43 éves korában, 1892-ben megnősült. Rétháti Kövér Amáliát vette el, akinek Csanád megyében, Battonya mellett szép birtoka volt. Itt gazdálkodott ezután s legfeljebb a battonyai kaszinóban jelent meg nagyritkán. Teljesen elfeledve, itt halt meg 1906 április 20-án. Ezt a történelmi hátteret meg kellett rajzolni, hogy Verhovay Gyula lelki képét megalkothassuk. Ah-LUKE E. HART egyesület a hosszú évek során mutatott fel, ami egyben biztosítéka annak is, hogy a William Penn Fraternális Egyesület oly erővel és kitartással indul útnak, ami csak egy még nagyobb jövőhöz vezet. Szeretném hinni, hogy a jubileum alkalmával az egyesület és a tagok külön is újból fogadalmat tesznek, hogy hűek maradnak az alapítók eszményeihez és kitűzött céljaikhoz. Kérem adja át a jubiláloknak és nagy egyesületük teljes tagságának szeren csekivánataimat úgy a magam mint a Knights of Columbus egyesület részéről. őszinte és testvéri híve LUKE E. HART s,k. elnök hoz a nemzedékhez, amelyhez tartozott, hozzá volt kötve a szertelenkedés, a kilengés öröksége. Mint korának gyermekét kell tekintenünk, akihez hozzátartozik ez a háttér, amely nélkül pályája is más irányba lendült volna. Hogyan vette fél Verhovay nevét, az amerikai testvérsegitő testület? Az.egylet 13 bányász-alapítója között ott volt Pálinkás Mihály, egy jóeszü, értelmes magyar, aki állandó kapcsolatban állott a régi amerikai magyar élet egyik legérdekesebb egyéniségével, a tudós Mogyoróssy Árkáddal (1851-1935), aki valamikor a Rockefeller unokák nevelője is volt. “Komák” voltak Mogyoróssyval és állandóan leveleztek. Pálinkás Mihály a komáját kérdezte meg, hogy az uj egyletnek milyen nevet ajánlana. Mogyoróssy, aki még Magyarországon élte végig a tizaeszláros éveket, a Verhovay nevet ajánlotta nekik, amit az egyszerű bányászok minden politikai magyarázkodás nélkül el is fogadtak. Az alapitó Verhovayban a “szabadságszerető, független magyar hazafit” látták és ez nekik elég volt. Hogy az antiszemitizmus Mogyoróssy életében is csak futó epizód volt, jputatja, hogy 1887-ben már diszelnöke volt egy olyan műkedvelő csoportnak, amelynek tagjai többnyire fiatal amerikai-magyar zsidók voltak. A V erhovay név helyettadott a tisztes William Penn névnek. yPenn, a lelkiismereti szabadság" szószólója, aki a király előtt sem volt hajlandó levenni a kalapját, ha egyébben nem, abban hasonlított Verhovay Gyuláhogy, hogy sok borsot tört saját királya orra alá.
