William Penn, 1956 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1956-02-01 / 2. szám

2-IK OLDAL 1956 február 1. William Penn — VASAS JÓZSEF: TÖRTÉNELMI ESEMÉNY ÜDVÖZLŐ SOROK — A 70 ÉVES ÉVFORDULÓRA Irta: VARGA ISTVÁN ' A Rákóczi Segély Egylet örökös diszelnöke Abból az alkalomból, hogy a Verhovay Segély Egylet most ünnepli megalakulásának 70 éves évfordulóját, — engedtes­sék meg, hogy őszinte szívvel gratuláljak mindazoknak a ve­zetőknek, tisztviselőknek és bármilyen szerepet betöltő ré­gebbi és újabb munkásoknak, akik valamikor is segítettek abban, hogy a 13 bányász-em­nyugalomba vonult. Újságolvasó em­ber tudja, ki és mit jelent Magyar- Amerikában a Verhovayak nagynevű elnöke. Higgadt gondolkozásu, egye­nes jellemű, bölcs meglátásu ember, aki évtizedek óta ott van mindenhol, amikor magyar mivoltunkat ápolni, védelmezni kellett. Mert a közbizalom nemcsak a hatalmas egylet élére ál­lította, de odavitte a legelsők közé mindannyiszor, amikor a szükség úgy kívánta. Ez a szükség pedig csak­nem állandó közöttünk és igy Ben­­cze Jánost ott találtuk mindenkor, mindenhol. Ha a pánszláv támadáso­kat kellett visszaverni, ha deputáció­­ba kellett menni az elnökhöz és Woodrow Wilson óta gyakran esett erre alkalom, — ha erőinket egyesí­teni kellett, — Bencze Jánost mindig az elsők között láttuk. Január elsején jól megérdemelt nyugalomba ment. Hinni reméljük sőt, ismerve Bencze Jánost tudjuk, hogy ezután is ott fogjuk látni őt mindenkor, amikor érdekeink úgy kí­vánják, mert tapasztalataira, irányí­tására nagy szükség van. Közéletünknek nagy szerencséje, hogy utódjául olyan ember\ ültettek az elnöki székbe, akinek felfogása, izzó magyarsága és megalkuvást nem ismerő egyenes jelleme nemcsak egyesületének előbbrevitelében merül ki, de tapasztalatait ezután is az amerikai magyarság közös ügyeinek szolgálatára fogja szentelni. Révész Kálmán személyében nagy kvalitású ember ül a William Penn Egyesület elnöki székében és abban a remény­ben üdvözöljük őt, hogy még hosszú éveken keresztül lesz módja tudását és szakképzettségét egylete és az összmagyarság jóvoltáért felhasz­nálni. Külön büszkeségünk, hogy úgy ó, mint nagynevű elődje a nn soraink­ból kerültek ki. Mindkettőt a szer­kesztői asztal mellől szólitották az egyesület vezetőségi állásaiba és folytonos újraválasztásuk legszebb bizonysága, hogy hivatásuknak va­lóban jól megfeleltek ... “St. Louis és Vidéke” bér által alakított egyesület ilyen gyönyörű intézménnyé lett, s hogy az Amerikában élő összmagyarságnak egyik büsz­kesége volt és maradt. De, amikor gratulálok a jó munkához és örömömet feje­zem ki azért, hogy a hetvene­dik esztendőt is becsületben és köztiszteletben érték meg, — szeretném kihangsulyozottan megírni a magam végtelen nagy boldogságát afelett, hogy ezt a jubileumot már mint egyesült egylet “WILLIAM PENN”, érték meg. A jó Istentől tiszta szívből kívánom, hogy most, amikor az én régi álmom és hő vá­gyam, — és sok másoknak is vágya: az egyesülés megtör­tént, vigyék továbbra is lelke­sen és kitartással, becsületben a szép munkát. Az amerikai magyarság bizalmát tartsák meg örökre és maradjanak pártfogói, — mint eddig is — minden szép és nemes magyar ügynek. Én hiszem, hogy úgy is lesz! Dorothy Canfield Fisher a nagy amerikai Írónő, aki egy­részt a regionális művészet egyik legnagyobb képviselője, (szükebb ha­záját, Vermontot még- senki sem énekelte meg olyan szivhezszólóan, mint ő), másrészt óriási európai műveltsége folytán a toliforgatók nemzetközi csoportjához tartozik, most “Az Ember Tragédiáját” olvas­sa. Első benyomásairól ezt Írja azoknak, akik Madách müvének an­gol forditásával megajándékozták: “Köszönöm, hogy elküldték MA­DÁCH “Az Ember Tragédiáját”. Ta­lán nem lesznek meglepve, ha meg­írom, hogy soha e nemes műnek ci­­méről vagy szerzőjének nevéről nem hallottam. Mennyi ismeretlen terü­let van még előttünk ebben a mi ko­runkban, mely mindinkább lehetővé teszi számunkra, hogy az emberiség legnagyobb alkotásaihoz hozzáfér­jünk. “A földteke összezsugorodásá­nak” ez egyik eredménye és “az em­beriség egységének” újszerű érzése, mely váratlan gazdagságot nyújtó következménye lesz annak, hogy egymást jobban kezdjük ismerni. Még nem fejeztem be, lassan ol­vasom, részint rossz szemem, ré­szint a tartalom mélyértelmüségé­­nek gazdagsága miatt. Egyszerre csak 1-2 oldalt olvasok és utána mélyen elmélkedem a fölött, amit ol­vastam. Elmélkedésemben a szerző is szerepel, aki már oly régóta por­lad." Mrs. DOROTHY CANFIELD FISHER Kossuthról szóló vélemé­nyét a Verhovayak Lapjában tavaly közöltük. Ha Madách halhatatlan és világ­márkának számitó müvéről végle­ges véleményt is fog -alkotni, a vi­lágirodaimat keresztül-kasul ismerő irőnő, arról olvasóinknak számot fogunk adni. Őszintén sajnáljuk, hogy fel­kérésünkre, hogy e számunk­ba írjanak egyesek nem vála­szoltak. Az amerikai magyar élet történelmi eseményei közé tar­toznak az amerikai magyar egyletek élete is, azoknak ese­ményei, hivatása, küzdelmek­­kel-teli változatos fejlődése is. Ezért nevezhető történelmi ese­ménynek az a jubileum, mely most van folyamatban a Wil­liam Penn név alatt működő Verhovay Segély Egylet alaku­lásának 70-ik évfordulója al­kalmából. Egy egész emberöltő múltat takar a mostani jubilálás és méltó az ünneplésre. Nem az én hivatásom itt a magyar egyleti élet múltját ecsetelni, de, mint aki egy fél évszázadon keresztül részese voltam mun­kájának, ismerem a jubiláló egylet életét több, mint 45 esz-A Verhovay Segély Egylet központi pénztárnoka Szalán­­czy János 1956. január elsejé­vel, saját elhatározásából meg­vált felelősségteljes hivatalá­tól s nyugalomba vonult, hogy kiválóan és lelkiismeretesen végzett munkája után család­ja körében élvezhesse a jól megérdemelt nyugalmat. Szalánczy Jánost 1940-ben választották meg a Verhovay Segély Egylet központi pénz­tárosává. Az elmúlt másfél év­tized alatt végzett munkája a bizonyság rá, hogy valóban a legmegfelelőbb férfit válasz­tották erre a fontos hivatalra. Az ő feladata volt az egylet vagyonának becsületes kezelé­se, megőrzése és gyümölcsöz­­tetése s ezt a munkát szak­tudással, legjobb tehetsége sze­rint és hűséggel végezte. So­ha más szempont nem irányí­totta munkakörében, mint az egylet és tagság érdeke s az egylet vagyonának rendben­­tartása. Érdemeit az egyleti vagyon kezelésében nemcsak tagtársai ismerik el, hanem a biztosítá­si felügyeleti hatóságok is, me­lyek a 3 évenkénti felülvizsgá­latkor mindent a legnagyobb rendben lévőnek találtak. tendőre visszamenőleg, — úgy érzem, nem leszek ünnepron­tó, ha megemlékezem a régi tapasztalatok alapján azokról a férfiakról és egyleti munká­sokról, akik küzdelemmel, de férfias kitartással dolgoztak azon, hogy egyletüket naggyá tegyék. El is érték végered­ményben, rá tették a koronát a 70-ik évfordulóra azzal, hogy a Verhovay és Rákóczi nevek feladásával, egyesülve ünnep­ük meg azt William Penn név alatt. Nem jelenti ez azt, hogy a múlt el van feledve, nem je­lenti a múlt emlékeinek fela­dását, hanem a múltak tapasz­talatai alapján uj irányt nyit­nak a fejlődéshez, hogy, majd a gyémánt-jubileum idejére, taglétszámban s vagyonban megkétszereződve bebizonyít­ják az amerikai magyarság­nak életképességét. Ennek az életképességnek legszebb bizo­nyítéka a fejlődés, amelynek érdekében történt a két egye­sület csatlakozása is. A jubiláló William Penn test­vér-egyesületre, annak minden tagjára kérem az Isten áldá­sát. Kívánom a tisztviselőknek, igazgatóságnak és minden egyesületi munkásnak, hogy kitartással és gazdag ered­ménnyel tudják továbbvinni Egyesületüket a jövőben is a megkezdett jó utón. Szalánczy János a legszebb életéveit a köz szolgálatában, a Verhovay Segély Egyletnél végzett munkájában töltötte el. Tisztviselőtársai, az egylet tagsága s általában az ameri­kai magyarság tiszteletét és szeretetét magyarságával és becsületes munkájával megsze­rezte. Most, hogy közéleti tevé­kenységét befejezte, úgy bú­csúzunk el tőle, mint a szi­vünkhöz tartozóktól szoktunk: a jó Isten áldása legyen vele és családjával és kívánjuk, hogy élvezze a nyugalom bol­dog éveit családja körében mi­nél hosszabb ideig és ne feled­je el azokat, akik távozása után is mindig szeretettel és nagyrabecsüléssel gondolnak rá, tehát egylete tagjait, tiszt­viselőtársait é s mindnyájun­kat. Lapunk azt kívánja, hogy otthona egész életén át az is­tenáldás temploma legyen. (Detroiti Újság) -------------a? ----------­Jubileumi számunkban talál­ható művészi rajzok Csákváry Zoltán pittsburghi magyar testvérünk kivételes tehetségé­nek bizonyítékai. BENCZE JÁNOS SZALÁNCZY JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents