William Penn, 1956 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1956-09-05 / 9. szám

4-IK OLDAL William Penn 1956 szeptember 5. Journal of the William Penn Fraternal Association OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Michigan PUBLISHED SEMIMONTHLY BY THE William Penn Fraternal Association Managing Editor. COLOMAN REVESZ Editors: JOHN SABO and ALBERT J. STELKOVICS Editor’s Office: 436—142 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COurt 1-3454 or 1-3455 All articles and changes of address should be sent to the WILLIAM PENN FRATERNAL ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ..................................... $1.00 a year Foreign Countries .................................................... $1.50 a year Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. MOST EGY ÉVE Ebben a hónapban van egy esztendeje annak, hogy Egyesü­letünk székhelyén lefolyt Rákóczi és Verhovay konvenciók meg­pecsételték a két testvérintézmény egyesülését. Minden tekintet­ben helyénvalónak tartjuk, hogy ennek a nagyjelentőségű ese­ménynek első évfordulóján megálljunk egy pillanatra és vissza­tekintsünk. Minden elismerés megilleti azokat, akiknek része volt abban, hogy az amerikai-magyarság évtizedes álma, annyi si­kertelen és reménytelen próbálkozások és kísérletezések után — végre megvalósult. Mindkét egyesület tagjai, fiókjaik tisztviselői, a központi vezetőség tagjai tudták és érezték, hogy az egyesülést meg kell és meg lehet valósítani. Két évet meghaladó tárgyalások és tanácskozások előzték meg a végleges döntőit — majd az egyesülési szerződést elfogadta mindkét konvenció és evvel való­sággá lett az álom. Természetes az, hogy hónapokat vett igénybe, amig az egyesüléssel járó átköltözés, átrendeződés megtörtént: de türelemmel és megértéssel sikerült elsimítani a felmerült problémák egész légióját. Jóleső örömmel állapítjuk meg, hogy a jó példát nagyon sok fiókunk követte és reméljük, követni is fogja. Egy városban szé­kelő fiókjaink tagi-ága és tisztviselői belátták a szétforgácsoltság hátrányait s követték a jó példát. Ennek a helyi fiókok egyesülé­sének is megvannak a letagadhatatlan előnyei. Ezrekre megy az olyan tagjainknak a száma, akik azelőtt mindkét Egyesülethez tartoztak, két különböző gyűlésre kellett eljárniok, két embernek kellett fizetniük. Számos helyen, ahol azelőtt ugv Rákóczi mint Verhovay fiók is volt — közös megértéssel kimondották az egye­sülést s igy jobb, pontosabb kiszolgálást kapnak a tagok és a rendszeres üzletmenethez feltétlenül megkívánt erők sem for­gácsolódnak széjjel. Köszönet és elismerés jár mindazoknak, akik az egyesülés megvalósítása érdekében olyan sokat dolgoztak és fáradtak. Egé­szen természetes az, hogy egy esztendő rövid idő ahhoz, hogy az egyesülés végrehajtásából származó előnyöket kellőképpen le tudjuk mérni, esztendők kellenek ahhoz, hogy minden téren lássuk ezek megnyilvánulását. Ha minden tagunk, minden mun­katársunk törhetetlen akarattal nekidől a munkának és segít­ségünkre lecz a jövőben éppenugy, amint megtette azt a múlt­ban, akkor az eredmény nem fog elmaradni. Ennél a jelentős, első évfordulónál megállva, tegyünk foga­dalmat, hogy az alapítók elgondolásához híven minden igyekeze­tünkkel azon leszünk, hogy mennél magasabbra emeljük Egye­sületünk, a William Penn zászlóját! Nevet cseréltünk, de szivet — nem! LEZAJLOTTAK A KONVENCIÓK Az elmúlt hónap második felének két hetét hazánk két nagy politikai pártjának, a demokrata- és a republikánus pártnak kon­venciója kötötte le. Az ország minden részében millió és millió em­ber hallgatta a rádiót, figyelte a televíziót s bújta, az újságok hasáb­jait. Két héten keresztül az emberek figyelmét az kötötte le, hogy mi történik Chicagóban és San Franciscóban. A politikai beszédek, nyilatkozatok, kommentárok, cikkek egész légiójába szinte beleszédült az ember: a találgatások, jóslások és fogadások garmadájában hiába szerettünk volna tiszta képet kapni vagy lát­ni, az egyenesen lehetetlenség, volt: Mennél tovább hallgattuk az érveléseket, mennél jobban igyekeztünk figyelmünket koncent­rálni, hogy tisztán lássunk annál jobban döbbentünk rá arra a tényre, hogy politikai iskolázatlanságunk következtében ez talán egyenlő a lehetetlenséggel. Nagyszerű beszédek, pompás nyilat­kozatok, fejedelmi ígéretek hangzottak el mindkét konvención. Persze a két országos párt szónokai nem kímélték egymást: a vádak, gyanúsítások, megbélyegzések sokszor viperaszerü meg­nyilatkozásai nyomán boldog örömmel állapíthattuk meg, hogy milyen áldott dolog a demokrácia mely megengedi és telhetővé teszi az emberi érzelmek szabad és korlátlan folyását. Érdekes lenne ismerni azután azt is, hogy mi-minden történt a zárt aj­tók mögött, milyen egyezményeket kötöttek a különböző jelöltek vagy azok teljhatalmú megbízottai — melyre azután csak majd a jövő dérit napvilágot. Nemsokára itt lesznek a választások. Egyesületünk nem po­litizál s igy tagjainkat esak egyetlen irányban szeretnénk meg­kérni és befolyásolni. Nekünk teljesen mindegy az. hogy ki melyik politikai párthoz tartozik: a fontos az, hogy szavazati jogával minden egyes tagunk éljen és evvel is bizonyítsa be hűségét ha­zánk iránt. Jusson eszünkben az, hogy odahaza hosszú évtizede­ken keresztül mennyit harcoltunk az általános titkos választó jogért. Itt ez a nagyszerű jogunk amikor polgárokká lettünk, az ölünkbe hullott. Ez azonban nemcsak jog — de kötelesség is. Aki polgárlevelét nemcsak dísznek tekinti, hanem kellően tudja ér­tékelni annak jelentőségét — áz élni is fog szavazati jogával. ÜGYKEZELŐK FIGYELMÉBE A “B” osztályú, HÚSZ ÉVIG fizetett életbiztosítási köt­vényeink tömegesen érkeznek be, ezért a kötvényeknek zá­radékkal (endorsement) való ellátását uj rendszer alapján kell eszközölnünk. Az eddigi szokás az volt. hogy az ügykezelő a tagtól elkérte a kötvényt, azt a központi hivatalba küldötte. A központi hivatal záradékolás után a kötvényt visszaküldötte az ügykezelőhöz, aki azt a taghoz továbbította. Az uj rendszer alapján a KÖTVÉNYT NEM KELL A KÖZPONTBA KÜLDENI. A záradékolási elismervényt, en­dorsement szelvényt a központi hivatal a taghoz intézett ér­tesítő levél kíséretében megküldi a fiók-ügykezelőnek, aki azt kézbesíti a tagnak. A tag a záradékolási elismervényt a kötvényhez csatolja. Az ENDOWMENT kötvényeket továbbra is be kell kül­deni, mert azok kifizetése a kötvény ellenében történik. Tagtársi tisztelettel SZÁMVEVŐI HIVATAL. A DETROITI JUNIOR CLUB Lapunkban már beszámol­tunk arról a nagyjelentőségű eseményről, hogy Detroitban, Mich, átérezték gyermek tag­jaink beszervezésének fontos­ságát s nehány lelkes tagtár­sunk csoportba szervezte őket. Megalakult Detroitban a Wil­liam Penn Junior Club s tiszt­viselőit a következőkből állí­totta össze első gyűlésén. El­nök: Madarász Ida Jean, alel­­nök: Mohár Geraldina, titkár: Mouser Charlotte, pénztárnok: ifj. Dankó István. A szép reményekre kecsegte­tő Junior Club első nagyszabá­sú összejövetele, junius 19-én, vasárnap folyt le, egy igazán szépen sikerült piknik kereté­ben. Nagyszerű volt gyönyör­ködni a gyermekek játékaiban, akik igazán pompásan érezték magukat. Szeptembertől kezdve teljes lendülettel indul meg a Junior Club tevékenysége, mely már most is szép reményekre jogo­sít. Igazán kívánatos lenne, ha gyermektagjaink mindegyike belépne a Junior Clubba, mely 5-16 éveseket hiv szeretettel s biztosítja őket, hogy nagysze­rű szórakozásban lesz részük. Kérjük mindazokat, a gyerme­keket vagy szülőket, akiket ér­dekel ez, hívják telefonon Dan­kó Istvánnét, VI 3-3310 vagy Madarász Gézánét DU 1-3424. Tervbe van véve a Junior Club keretében kuglizó csapa­tok alakítása is s ha ez az el­gondolás megvalósul, akkor Egyesületünk nemzeti sportját már gyermek tagjaink is gya­korolni fogják. Nincs messze az az idő sem, amikor országos versenyeink győztesei majd ezekből a gyermekcsapatokból fognak kikerülni. Reméljük a nagyszerű det­roiti példát többi fiókjaink is követni fogják, mert hiszen el­sőrangú érdekünk, hogy men­nél jobban magunkhoz kap­csoljuk az ifjúságunkat.

Next

/
Thumbnails
Contents